Jellemzők Cím: A víz érintése Eredeti cím: The Shape Of Water Műfaj: Dráma Rendező: Guillermo del Toro Színészek: Sally Hawkins, Octavia Spencer, Michael Shannon Képformátum: 1. 85:1 (16:9) Kiadó: Fox Játékidő: 118 perc Korhatár besorolás: Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. Adattároló: DVD Adattárolók száma: 1 Bónusz anyag: Nehéz idők tündérmeséje, Mozielőzetesek Audióformátum: Magyar (5. 1), angol (5. 1), cseh (5. 1), lengyel (5. 1), török (5. 1) Nyelvek (audio): Magyar, angol, cseh, lengyel, török Felirat: Magyar, angol, arab, bolgár, cseh, görög, héber, horvát, izlandi, lengyel, portugál, román, szerb, szlovák, szlovén, török Megjelenési idő: 2018. 06. 22 Tömeg: 0. 2 kg Cikkszám: 1264089
A történetben várnánk a fordulatokat, aztán végképp leteszünk erről, elfogadva, hogy minden pontosan úgy fog haladni, ahogy előre sejthető. Ami a sokat emlegetett del Toro-i látványvilágot illeti: a már évtizedekkel korábban Marc Caro és Jean-Pierre Jeunet, illetve Terry Gilliam által számtalanszor vászonra varázsolt szürreális enteriőrök lenyomatát kapjuk, hogy a kétéltű humanoid "különlegességét" ne is részletezzük. Marad a kérdés: mi végre a nagy lelkesedés? Nehéz más magyarázatot találni, mint hogy A víz érintése pont annyit nyújt, amennyit képesek vagyunk könnyedén, minden gondolkodás nélkül befogadni: a szerencsétlen néma lányt, aki csak szerelemről álmodik; az embertelen katonai kutatások által kínzott ártalmatlan, meg nem értett különleges lényt; a coelhói bölcsességeket egy néger takarítónőtől; a gonosz antagonistát, aki még a feleségével is gonoszul szexel; és az igazi interracial intimitást, ami egy kétéltű humanoid révén végre létrejöhet egy elárasztott fürdőszobában. Félő, hogy Guillermo del Toro végképp amerikanizálódott, és megnyugvással vegyes élvezettel pancsol a műfajiság langyos fürdőjében, mintsem hogy ismét megmártózzon az egyediség olykor jéghideg zuhanya alatt.
Debreceni Balázs Lieber Erzsébet Munkácsy Mihály-díjas képzőművész "objektív festményei" a kortárs festészet egyik lehetséges alternatíváját jelentik, hiszen egyformán jól mutatnak modern és klasszikus stílusú szobák és termek falán. – De hogyan képes egy "fénykép" versenyre kelni a hagyományos, kézi készítésű festményekkel? Lieber Erzsébet: "Angyal" Égi és földi vizek album, objektív kép, 2010 Az "objektív festmény" fogalmát alapvetően Lieber Erzsébet és stábja alkotta meg. Objektív festménynek minősül minden festmény értékű fotográfia, másrészt: az "objektív" jelző a fényképezőgép "szemére", tehát a lencsére éppúgy vonatkozik, mint arra az "objektivitásra", ami a fotográfus helyzetét jelzi: egy fénykép szükségszerűen "objektívebb" lesz egy festő által készített bármilyen jellegű festményhez képest. (Egy fénykép például bizonyító erővel rendelkezik a bíróságon, míg egy festmény nem). Lieber Erzsébet legfontosabb témája a víz. Művészete különbséget tesz "égi" és "földi" vizek közt. Az égi vizek – pl.
Az egybeesések lehetnek véletlenek, de ettől még kérdéses, hogy mennyivel és mitől más del Toro új(ra) mesélése az előzményeknél, van-e benne olyan többlet, ami az ismerős sztori újrahasznosítását indokolja. Az a fajta történetvezetés, amit del Toro remekül végigvitt akár az Ördöggerinc ben, akár A Faun labirintusá ban, most fájdalmasan hiányzik. Annak ellenére, hogy sok-sok részlettel szeretné elhitetni a film, hogy a hatvanas évek Amerikájában járunk, pont ugyanennyi – ha nem több – részlet miatt folyamatosan az az érzésünk, hogy az egész csak egy papírmasé díszlet, és várjuk, mikor derül ki a világot behálózó összeesküvés, amitől ilyen képregényállagú lett Amerika. A remek színészek által formált szereplők sem tudnak igazi karakterekké összeállni, csupán sztereotip képek egymásra vetülései. Az orosz kém olyan orosz kémes, a néger takarítónő olyan, mint egy néger takarítónő – legalábbis, ahogy azt az átlagember elképzeli az esti híradóból szerzett ismeretei alapján. Ahol a film vicces szeretne lenni, ott kínos, ahol erőteljes érzelmeket ábrázolna, ott inkább közönséges.