A forgórész ezután érkezett vissza a Budapesti Közművek rákospalotai telephelyére, ahol a szakemberek összeszerelték és újra üzembe helyezték a teljes berendezést. Ezen a komplex feladaton túl is jelentős karbantartási munkák zajlottak az üzemben: a leállás alatt sor került technológiai csővezetékek cseréjére, valamint a kazánok rostélyhengerei és fűtőfelületei, továbbá a villamos berendezések is átestek az ilyenkor szükséges karbantartáson. A Hulladékhasznosító Mű határidőre történő visszaindulását a kezdődő FINA Világbajnokság is megkövetelte. A sportesemények fő helyszínét jelentő Duna Aréna létesítményeinek fűtéséhez, használati melegvíz-igényéhez, és a medencék megfelelő hőmérsékletéhez szükséges hőenergiát ugyanis a Budapesti Közművek keretében működő FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió biztosítja. Rajt helyett belepottyant az etióp versenyző a Duna Aréna medencéjébe - Nemzeti.net. A közel 5 MW teljes hőigényű Duna Aréna éves távhőfogyasztása mintegy 30 ezer GJ, amely közel ezer átlagos méretű háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ezt a hőenergiát a BKM Hulladékhasznosító Műve biztosítja, amely nyári időszakban egyedül szolgálja ki a teljes észak-pesti hőkörzet mintegy 60 ezer távhőfogyasztóját.
Az eredeti neve azonban nem igazán tudott ráragadni a strandra. A szomszédos utca miatt Dagályként emlegették leginkább a fürdőt, így egy idő után a Szabadság Strandfürdőt átkeresztelték a szóbeszédben forgó névre. Dagály fürdő, 1961 / Fotó: Fortepan/FŐMTERV A téli időszakban egy másik becenévvel is illették a strandot. A hidegebb hónapokban többször is a sapkások fürdőjeként hivatkoztak rá, ugyanis a fázósabbak úszósapka helyett igazi sapkákban üldögéltek a gőzölgő vízben. Ám itt még nem ér véget a nevek sora, hisz a fürdő volt aranylavór, néplavór is a köznyelvben, csak épp Szabadság Strand nem. Átalakítások sora következett Darvas Lajos, valamint Körner József, a hazai modern építészet kiemelkedő alakja tervezte a fürdőt, és nekik köszönhetően 1950-ben már egy fogadóépület is várta a fürdőzni vágyókat. Kommunális hulladék fűti a Duna Aréna medencéit a vizes vb alatt - Hírnavigátor. Az 50-es években további fejlesztéseket is eszközöltek a létesítményen. Elkészült Kósa Zoltán, a BUVÁTI építésze által tervezett új, központi épület is, amely a fürdő téli bejárataként szolgált.
Emellett az egykori sziget neve is őrzi a rómaiak emlékét, hiszen a magyarok is Fürdő-szigetnek hívták, mígnem 1874-ben a folyó szabályozása következtében teljesen el nem tűnt. Innentől kezdve a források már csak a Duna fenekén törtek fel. Munkások fürdőhelye "Munkásgyerekek ezreinek örömére készül a dagály-uccai népstrand" – olvashatták a fürdőről egy 1948 áprilisi tudósításban. A munkás megnevezés nem volt véletlen, mivelhogy a budapesti fürdőkultúrában is visszatükröződött a társadalmi rétegződés. A II. világháború után a tehetősebb hölgyek és urak inkább a budai Gellért Fürdőben áztatták magukat, míg a Dagály Fürdőbe a dolgozó nép emberei jártak kikapcsolódni. Sőt, ez a strand kifejezetten a tömegeknek épült, akik a kezdetek kezdetén még medencék nélkül is szívesen frissítették fel magukat itt, a nagy nyári hőségben. A strand nem volt mindig Dagály A Dagályt, eredeti nevén Szabadság Strandfürdőt 1948-ban alapították, ahová a 126 méter mélyről fakadó, 41, 5 °C-os vizet artézi fúrt kutakból nyerték ki.