Fotó: Hajdu Anikó A Múzeumok Éjszakájára Szentesre érkezik Levente Péter és Döbrentey Ildikó, akik az Égbőlpottyant Múzeum című kiállítást megnyitva szórakoztatják a város apraja-nagyját. A két művészt Szabó Zoltán Ferenc polgármester köszöntötte és fogadta a városban a Kurca-híd mellett. Június 25-én 17. 30-kor a Megyeháza előtti színpadon Levente Péter legendás szabadtéri, ingyenes előadásával kezdődik a kulturális ínyencség. A Koszta József Múzeum "Égbőlpottyant Múzeum" című kiállítása a megnyitó után azonnal látogatható, amely 1. 200 négyzetméternyi mese, csodálatos lelki utazás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Koszta József Múzeum - Szentes Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1. Telefonszám: (30) 605-4680 Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo-V 10-18 A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú volt megyeháza. Szentes 1883 és 1950 között megyeszékhely volt. Az épületet Makay Endre tervezte. Építése már 1881-ben elkezdődött, de a kivitelező vállalkozó rossz minőségű anyagokat használt, emiatt statikai hibák keletkeztek, így egy éven keresztül állt az építkezés. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották. A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor található, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat. A"Legelők, szántók, vadvizek. Gazdálkodás a szentesi határban. " című kiállítás az ártéri haszonvételi formák és a vízi közlekedés ismertetésével indul, megpróbál áttekintést adni a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait.
Csongrád vármegye székhelye 1883 és 1950 között működött az egykori Megyeháza épületében. 2006-ban nyílt lehetőség arra, hogy az 1897-ben alapított vármegyei múzeum jogutódja, a Koszta József Múzeum helyet kapjon bizonyos részeiben. Az emeleten láthatók a történeti, a néprajzi és a képzőművészeti állandó kiállítások, valamint az időszaki tárlatok és a programtér. A földszinten múzeumpedagógiai foglalkoztató terem várja a főként iskolás és óvodás korosztályból csoportjait. Itt vannak az irodák, részben a raktár, a restaurátor műhely és a készülő régészeti kiállítás. Szentes város évszázadai A látogató az első teremben a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. Az 1883-as megyeszékhellyé válás egyfajta aranykor beköszöntét jelenti a város életében. A 19. század végén, a 20. század elején divatos női és férfi polgári öltözéket, egy korabeli utcarészletet ábrázoló, hatalmas fénykép elé állított bábukon szemlélhetjük meg.
Mivel tanyán lakott, közvetlen kapcsolatban volt a tájjal és a benne tevékenykedő emberekkel. Az itt keletkezett műveire az erős expresszivitás jellemző, mind a koloritban, mind a faktúrában. Az erőteljes piros, kék és fehér színei izzó hatást eredményeznek. Látnivalók a környéken Kurca-part Kalandpark Szentes Parkunk Szentes központi részén, a parkerdős területen fekszik 1, 6 hektáros területen. A dél-alföldi régió egyik legnagyobb és legkomplexebb összetételű kalandparkja minden korosztály számára tartoga... Strandfürdő Sport és Élményközpont Szentes vidéke Magyarország legnagyobb, Európa legsűrűbb geotermikus mezője, a város területén összesen 32 termálkút üzemel. A kiemelt termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, esetenként je... Szent Miklós Magyar Ortodox Templom 1786-ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel, külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskóval. Evangélikus Templom A neogótikus, idomtégla architektúrájú templom Francsek Imre tervei alapján készült 1904-ben.