A közgyűlés határozatának szó szerint tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát, a megszavazott döntést, továbbá a határozat végrehajtásának módját és feltételeit. A közgyűlés jelzáloggal terhelheti a minimum három hónap közös költséggel tartozó tulajdonosok ingatlanját a hátralék megfizetésének biztosítékául. Az erről szóló szavazáson az érintett tulajdonos nem vehet részt, tulajdoni hányadát pedig figyelmen kívül kell hagyni a határozatképesség megállapításakor. A hátralékot felhalmozó tulajdonosok ingatlanjának elzálogosítását a közös képviselő is elrendelheti, amennyiben a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza erre. A közgyűlés határozatképessége A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányad több mint felét birtokló tulajdonos jelen van. A határozatképességet a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg. A közgyűlés határozatképtelensége esetén megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik.
A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A közgyűlés összehívása, résztvevői A közgyűlést a közös képviselő hívhatja össze, résztvevői pedig a társasházi lakások, helyiségek tulajdonosai, akik tulajdoni hányaduk alapján szavazhatnak az előre meghirdetett napirendi pontokban. Az éves közgyűlés beszámolóról és költségvetésről szóló napirendjén tanácskozási joggal a számvizsgáló bizottság nem tulajdonos tagjai is részt vehetnek, amennyiben a számvizsgálói feladatot külsős cég, vagy szakértő látja el. A közgyűlés összehívását a számvizsgáló bizottság, illetve a tulajdonosok tizede is kezdeményezheti. A közös képviselőnek ebben az esetben harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia a közgyűlést. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a kezdeményezők a határidő lejártát követő tizenöt napon belül maguk is összehívhatják a közgyűlést. A társasházaknak évente legalább egyszer tartaniuk kell egy közgyűlést az éves beszámolásról és a következő évi költségvetés megállapításáról.
Mit mond a társasházi törvény? A jelenleg hatályos 2003. évi CXXXIII. törvény (társasházi törvény) rendelkezései szerint a közös képviselő leváltásának elengedhetetlen kritériuma a közgyűlés összehívása, mely akkor kötelező, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a fenti kritérium teljesül, a közös képviselőnek kötelező összehívnia a közgyűlést. Gyakori probléma, hogy a közös képviselő ebben nem segít, hiszen ki akarna asszisztálni a saját leváltásáh, ám a törvény erre is kínál megoldást: ha a közös képviselő (vagy az intézőbizottság elnöke) a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni. Jól látható tehát, hogy végső soron saját kezükbe vehetjük az irányítást.