- 2014. augusztus 23. - 2015. február 8. Tavaly november 18-án volt háromszázötven éve, hogy gróf Zrínyi Miklós a Csáktornyához közeli birtokán halálos vadászbalesetet szenvedett. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása ebből az alkalomból a korszak legkiválóbb magyar költőjének, katonai szakírójának, hadvezérének és államférfijának állít emléket. A kiállítás leginkább figyelemre méltó tárgya Rubens tanítványának, Jan Thomasnak Zrínyi Miklósról festett portréja. A pompás arckép több mint háromszáz év után látható ismét Magyarországon. A kiállításon bemutatott mintegy száz tárgy (festmények, fegyverek, nyomtatványok, metszetek, térképek, könyvek és egyéb tárgyak) segítségével megelevenedik egy jelentős személyiség és egy jelentős család története a török háborúk korában. Képek és metszetek mutatják be a Zrínyiek várait és birtokait, Zrínyi Miklós irodalmi munkásságát eredeti könyvek és kéziratok dokumentálják. A kiállítás leglátványosabb része az a portrégaléria, amely Zrínyi Miklós arcképein kívül a család más tagjainak, valamint Zrínyi kiemelkedő kortársainak (például III.
2014. november. 25. 18:20 Szegő Iván Miklós Instant tudomány Át kell írni a Zrínyiről szóló tankönyveket A költő és hadvezér Zrínyi Miklós a közvélekedéssel ellentétben nemcsak horvát-magyar kötődésű volt, ő volt az első magyar tábornok, aki a Habsburgok szolgálatban állt, egyes összbirodalmi tanácskozásokon pedig nem is a magyar-horvát, hanem a Habsburg-oldal meghívottja volt. Úgy tűnik, át kell írni, vagy legalábbis jelentősebben árnyalni a történelemtankönyveket. 2010. május. 19. 09:22 Tech Zrínyi Miklós eltemetett várát kutatják Csaknem 350 évig még a pontos helyét sem ismerték a kutatók, hogy hol állt a költő és hadvezér, Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi vára. A korabeli leírások alapján tudni vélték, hogy valahol a Mura mentén, a mai horvát-magyar határ térségében magasodott egykor a földvár, de csak az utóbbi három évben sikerült meglelni a törökök által lerombolt erődítményt. A zalai Belezna és a somogyi Őrtilos közelében, a magyar-horvát határfolyónak számító Mura magyar oldalán sikerült beazonosítani a vár helyét, ahol nyáron megkezdődhet a régészeti feltárás.
A röpirat másik részében az országon belüli összefogást sürgeti, mely tettekben kell, hogy megnyilvánuljon. Alapvető fontosságúnak tartja egy nagy létszámú, népi jellegű, állandó hadsereg felállítását. Ez az ütőképes, azonnal mozgósítható haderő biztosíthatná az ország szuverenitását. "A serdülő ifjakat kell a katonai pályára buzdítani. " A Habsburg-udvar számára a feltörekvő, szókimondó, népszerű Zrínyi Miklós egyre nagyobb veszélyt jelentett, politikai ellenfelüket látták benne. A máig vitatott vadászbalesetben bekövetkezett halálának a hírére tehát fellélegzett a bécsi udvar, a magyarok pedig merényletre gyanakodtak. Zrínyi Miklós "vadászbalesete" merénylet lehetett? A magyarság egy kivételes képességű, igaz fiát siratta a 44 éves korában elhunyt Zrínyi Miklósban. Mi kései utódok erőt meríthetünk áldozatos sorsából. "Legyen olyan minden ember, mintha Zrínyi Miklós unokája volna, Harcoljon úgy minden ember, mintha Egyedül rá támaszkodna honja! " /Petőfi Sándor/ (Kovrig Attila – ÚjErő) MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!
Hadisiker és vadásztragédia Zrínyi írói működésének 1661-ben a történelem szabott gátat. Új, nagy török támadás volt készülőben, ezt megelőzendő ő maga is hadba készülődött. 1663-ban a török Bécs felé támadott, elesett Érsekújvár. Szorongatott helyzetében a bécsi haditanács rövid időre a magyar hadak fővezérévé nevezte ki Zrínyit, a fenyegetés elmúltával azonban azonnal le is váltotta. Csak arra kapott lehetőséget, hogy 1663-64 telén sikeres támadást vezessen a mellékhadszíntérnek számító Dráva mentén egészen a stratégiai fontosságú eszéki hídig. Kanizsa visszavételét azonban a császári hadvezérek tehetetlensége meggátolta, a győztes szentgotthárdi csata után pedig Montecuccoli tábornagy tétlenül szemlélte az időközben török területen felépített Zrínyi-Újvár vesztét. Az udvar a bán és a többi magyar főúr megkérdezése nélkül megalázó, a hadi sikereket semmivé tévő békét kötött 1664 őszén Vasváron a Portával. Pedig Zrínyi híre, dicsősége ekkor már egész Európát lázba hozta. Elismerésekkel, kitüntetésekkel halmozta el a pápa, a francia király, a német fejedelmek, a császár pedig, bár egyre kevésbé bízott benne, hogy haragját csillapítsa, az Aranygyapjas Rend lovagjává tette.
A török elleni felszabadító harcokban 1691-ben fiatalon és örökös nélkül elhunyt Zrínyi Ádám felesége ugyanis második férjéül cseh főurat választott. A képeket 1860-ban már a Lobkowicz hercegi gyűjteményben katalogizálták. A Prágához közeli Nelahozeves várkastélyát és az államosított gyűjteményt az 1990-es évek elején kapta vissza az ősi cseh nemesi Lobkowicz család, s az ő nagyvonalú kölcsönzésük révén érkezhetett 300 év után ismét Magyarországra a remekmű. A kiállítást gazdagon illusztrált tudományos tanulmánykötet kíséri, a tárlat kurátora Veress Ferenc, társkurátor Rostás Tibor. Kiállításaink közül ajánljuk