Három hónapja ömlik a szennyezett bányavíz a Sajóba Szlovákiában, melynek következtében gyakorlatilag az összes élőlény kipusztult a folyóból. A Felvidé megszólaltatta a rozsnyói Varga Tibort, a helyi horgászszövetség egyik tagját, aki tehetetlen dühében és végső elkeseredettségében a folyón történt ökológiai katasztrófa kapcsán a hatóságok tétlensége miatt az Európai Bizottság elé viszi az ügyet. "Ma részt vettem a Sajó folyó élővilágának vizsgálatán, mely során három szakaszon vizsgáltuk a vizet. Most már hivatalos: a folyó halott, és ezt egyetlen hatóság sem tagadhatja" – mondta az elkeseredett horgász, és hozzátette, egyetlen pisztrángot, pénzes pért, fejes domolykót sem találtak a folyó 10 kilométeres szakaszán, amit vizsgáltak. Láttak viszont rengeteg elpusztult folyami rákot. Döbbenetes, de az első feljelentés óta, amit február 24-én tett a horgászszövetség, csak még több szennyezett bányavíz ömlik a folyóba – írja a felvidéki lap. Az ügyben nyomozást indított a helyi rendőrség.
Április elején a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat a bányába szivárgó felszíni vizek csökkentésére irányuló munkálatokba kezdett, és a bányamentő szolgálat közvetlenül a bányában is megkezdte a munkát. Azt próbálták megoldani, hogy a víz ne szivárogjon a felsőbb szintekről a szennyezett alsóbb rétegekbe, így kerülnék el a szennyezett víz felszínre áramlását. Varga Tibor szerint az illetékes hatóságok minden héten új jelentéssel állnak elő arról, hogy hogyan találtak megoldást, de a valóság az, hogy február közepe óta semmi sem változott. A környezetvédelmi minisztérium a felelősséget a gazdasági minisztériumra hárítja azzal, hogy a bánya tulajdonosa az Ércbányák állami vállalat. Amely azonban szintén büntetőfeljelentést tett a Sajó folyó szennyezésével összefüggésben, mert véleményük szerint a kiömlő bányavíz minőségéért a Siderit vállalatot terheli a felelősség, amely utoljára termelt ki nyersanyagot a bányában, megjegyezve, elutasítják a kötelességmulasztás vádját. A hivatalok közti pingpongozás közben lassan, de biztosan pusztult ki a folyó élővilága.
Jelenleg a kövek alatt sincs élet, és amíg a halak táplálékául szolgáló ízeltlábúak vissza nem térnek, addig felesleges visszatelepíteni a halakat" – nyilatkozta. Dr. Lukács Balázs biológus, Tisza-kutató, az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa vezetője szerint jelen esetben az óriási mennyiségű vas mellett számos egyéb nehézfém is a vízbe került, de ezek mennyiségéről pontos információkkal nem rendelkezünk. A vas önmagában nem mérgező, de természetes környezetben, oxigén hatására vízben nem oldódó vas-hidroxiddá alakul és kiülepszik. Ha pedig nagy mennyiségben ülepszik ki, az már okozhat gondot, elzárja a fényt a növényektől, algáktól, illetve a vízi élőlények légzőszervébe jutva halálos lehet. A gyorsabb mozgásra képes élőlények el tudják ezt kerülni. Tanácsos lenne valamilyen vegyülettel kicsapatni a mérgező anyagot a folyóból, hogy sóvegyület keletkezzen. Így tettek annak idején a vörös iszap-katasztrófánál is – akkor meszet használtak. Ám a természetes vizekben nehezen lehet az ilyen típusú szennyezéseket kezelni, mert a vegyületek kicsapásához vagy oldatba viteléhez extra anyagokat kell a vízbe juttatni, ezeknek a mennyiségét nehezen lehet kiszámolni, illetve a keletkező vegyület is mérgező lehet a vízi élővilág számára.
Orosz Örs Nyitra megyei képviselő egyenesen ökológiai katasztrófát emleget: A folyó magyar szakaszán folyamatosan mérik a fémek jelenlétét a vízben, de határérték alattiak az eredmények a Borsos-Abaúj-Zemplén megyei hírportál értesülései szerint. Három helyen, Sajópüspökinél, Miskolcon és Muhinál végeztek többszöri méréseket. Halpusztulást sehol sem tapasztaltak. Forrás:
A Balogh Nemzetséggel kapcsolatos családnevek kapcsolata és fejlődése: (1046-1535) Először Pest megyét térképeztem fel alaposan és magam is meglepődtem, mennyi csodálatos hely van a környékemen, melyekről korábban maximum csak hírből hallottam, pedig egy, vagy maximum másfél órás vezetéssel elérhetőek. Ráakadtam néhány különleges múzeumra is, melyek még sajnos zárva vannak, de mihelyst lehet, ezeket is felkeresem. Izgalmasan hangzik például a Dobmúzeum Cegléden, de amíg nem olvastam alaposabban utána, mi van a közelben, azt se tudtam, hogy létezik André Kertész múzeum Szigetbecsén. Addig is, szorgalmasan jártam az erdőket-mezőket és íme, a tíz kedvenc kirándulótippem: 1. A Ráckevei Duna-ág különleges természeti látnivalója az úszóláp, amelynek fő szövetét a nád gyökérzete alkotja. Ha autóval jövünk, a kocsit a Duna parton, a Horgász utca és a Kisfaludy köz kereszteződésétől nem messze lévő nagy parkolóban lehet hagyni és innen indul egy 700 méter hosszú tanösvény. A parkolónál játszótér várja a gyerkőcöket, az úton kis fahidak a szelfihuszárokat és szelfikirálynőket és padok a romantikus környezetben pihenni vágyókat.
"Sőt, én most úgy látom, hogy még több szennyezett víz folyik ki, de nem mérték, ezért nem tudni pontosan". És épp ez a gond, mivel olyan nagy mennyiséget kellene szűrni, amit technikailag nem tudnak megoldani, illetve ennek a mennyiségnek a szűrése havi 100 ezer euróba is kerülhet, tudtuk meg. Április elején a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat a bányába szivárgó felszíni vizek csökkentésére irányuló munkálatokba kezdett, és a bányamentő szolgálat közvetlenül a bányában is megkezdte a munkát. Azt próbálták megoldani, hogy a víz ne szivárogjon a felsőbb szintekről a szennyezett alsóbb rétegekbe, így kerülnék el a szennyezett víz felszínre áramlását. Varga Tibor szerint az illetékes hatóságok minden héten új jelentéssel állnak elő arról, hogy hogyan találtak megoldást, de a valóság az, hogy február közepe óta semmi sem változott. A környezetvédelmi minisztérium a felelősséget a gazdasági minisztériumra hárítja azzal, hogy a bánya tulajdonosa az Ércbányák állami vállalat. Amely azonban szintén büntetőfeljelentést tett a Sajó folyó szennyezésével összefüggésben, mert véleményük szerint a kiömlő bányavíz minőségéért a Siderit vállalatot terheli a felelősség, amely utoljára termelt ki nyersanyagot a bányában, megjegyezve, elutasítják a kötelességmulasztás vádját.