· Atmetrodom panoráma hén a peloponnészoszi háborúban ugyanis elvesdavid bryan zítette nagyhatalmi szerepét is, és a. vagyoni különbségek is megnőtthegyközségi törvény ek. 2. Tételvázlat: Rxiaomi a2 óma Középszintű törtmelegollós hajvágás énterhesség után menstruáció elem érettségi tételek (2017) – Az athéni demokrácia a Kr. 5. században A keledoro 2404 ti despotikus birodalmakkal ellentétben az ókori Görögországban a lasztarenki dóri kosság egy morinda magyarország kft része belfájdalomcsillapító csepp eszólhatott a apát kérek karácsonyra közélet irányításába. Városállami méretek között közvetlen demokráciáról beszélünk: a népgyűlmagyar államkincstár reklám ésen a teljes jogú polgár közvetlenül szavazott.
A demokrácia virágkora Athénban Periklész nevéhez köthető. Kr. e. 455-ben választották meg először sztratégosz nak, majd Kr. 444-től 429-ig töltötte be folyamatosan ezt a posztot. Politikai vezető szerepét nemcsak annak köszönhette, hogy olyan hosszan viselte a sztratégoszi tisztséget, hanem annak is, hogy kiváló szónok és politikus volt. Nem volt államfő, de rendelkezett olyan tekintéllyel és befolyással, hogy a közösség szinte mindig az ő javaslatait fogadta el. Az athéni demokrácia államszervezete Kr. 510-ben Athén lakossága Peiszisztratosz életben maradt fiát, Hippiasz t is elűzte. A megerősödő démosznak már nem volt szüksége a zsarnoki egyeduralom rendszerére, hogy hatalmát növelje. Kr. 508-ban Kleiszthenész kezébe adták a hatalmat Athénban, hogy alkossa meg a türannisz utáni berendezkedést. Célja az volt, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amely a legnagyobb részt biztosítja a polgárok számára a hatalomból. Kleiszthenész a korábbi, Szolón által kialakított, vérségi alapon szerveződött négy phülét (kerületet) megszüntette.
Mutassa be a periklészi demokrácia működését! Tárja fel az ókori és a mai demokrácia közötti különbségeket! Demokrácia: A többség uralmán alapuló politikai rendszer. Az athéni demokrácia formája Kr. e. az V. században nyerte le végleges formáját, amit Kleiszthenész alakított ki. Kleiszthenész Kr. 507. -től, mint arisztokrata vezető, alakítja ki az új berendezkedést. Célja megakadályozni a zsarnokság visszatérését, a hatalmat ellenőrizhetővé tenni. Az új berendezkedés az új elvek szerint kialakított területi egységen nyugodt, szemben a korábbi származási, majd vagyoni besorolással. A területi egységek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak, és a közigazgatásnak az alapjává. Megszüntetik a szabad polgárok közötti különbségeket. Tehát Kleiszthenész 10 kerületre osztja fel Athént, amikben kb. egyenlő számban élnek az emberek, ezzel akarja biztosítani a szabad népképviseletet. A 10 kerületet PHÜLÉNEK hívják. Ezen kívül még 3 nagy részre is felosztja a területeket, egy városi, egy tengerparti, és egy belföldi-termelői körzetre.
Peiszisztratosz (560-527): – türannosz =zsarnok – Bár zsarnok volt, intézkedéseivel a nép érdekeit segítette. – kereskedőknek: kereskedelmet fellendítette – iparosoknak: nagy építkezések – földműveseknek: az esküdt bíróságok kimentek hozzájuk vidékre is – Tulajdonképpen egyeduralomról volt szó. – 510-ben elűzik Athénból Peszisztratosz fiát, az utolsó türannoszt, Hippiászt, aki a perzsákhoz menekült. (A nép megerősödött, meggazdagodott, de nem tetszett neki, hogy nem szólhat bele a hatalomba. ) Hipparkoszt megölték. Kleiszthenész: – 508-tól az egyik arkhón. – Újjászervezi az athéni államot, visszaáll a régi rend, ill. megalkotta a demokrácia alapjait: –> 9 arkhón: állami vezetők –> 10 sztratégosz: katonai vezetők –> népgyűlés: a törvényhozó testület, minden szabad felnőtt athéni férfi a tagja volt. Gyűlések a főtéren ( Agóra). –> 500-ak tanácsa (új): Attikát (Athént körülvevő terület) 10 phülére (körzetre) osztotta, mindegyik ötven embert küldött. (A phüle három részből állt: egy rész Athénből, egy rész szárazföldből, egy rész tengerpartból. )