Mikszáth Kálmán - A Tót atyafiak / A jó palócok A könyv megvásárlása után automatikus e-mailt küldünk a részletekkel! Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. "Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth idősebb korában. Munkásságának talán legfontosabb állomása A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881) megjelenése. Az utóbbiról írta azt, ami mindkét kötetre érvényes: "Jó volt hozzám. Sok örömöt szerzett: Olyan kis mesebeli könyv lett, aki megrázkódott és... mondta: Gyere, kedves gazdám, a hátamra, elviszlek, ahova el akarsz jutni". Mikszáth Kálmán: Jó palócok – Érettségi 2022. Kétségtelen: a novelláskötetek hozták meg Mikszáthnak az olvasók szeretetét, a kritikusok dicséretét és nem utolsósorban biztos megélhetést. A tót atyafiak és A jó palócok novelláiban Mikszáth megtalálta egyéni hangját.
Ez idő tájt vált ki a Budapesti Hírlap szerkesztősége a Pesti Hírlapból, ahová emiatt új munkaerő kellett, így ő maga is a Pesti Hírlaphoz került. Alig fél év múltán karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkeresettebb szerző és humorista lett. Szklabonya, Mikszáthfalva Szlovákiában 1882-ben Mikszáth Kálmán kiküldött tudósítóként követte végig a híres tiszaeszlári vérvád per tárgyalásait. Komoly oknyomozói munkát végezve "megkeresett filoszemitát, antiszemitát, dzsentrit, polgárt és parasztot. Megpróbált elfogulatlanul tudósítani a perről", melyért az egyik oldal antiszemitának, a másik zsidóvédőnek bélyegezte. 1881-ben a Petőfi Társaság, 1882. Mikszáth kálmán a jó palócok pdf. február 8-án a Kisfaludy Társaság választotta tagjává. 1889. május 3-án pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. "Semmi, még a pénz se fogy oly villámgyorsan, mint a tisztelet és tekintély, ha egyszer az ember költeni kezd belőle" –vallotta és tartotta egész életén át. Irodalmi sikereit hamarosan magánéleti és politikai sikerek is követték: 1882-ben ismét megkérte volt felesége, Mauks Ilona kezét, – akitől korábban anyagi okokból vált el; – s 1883. január 1-jén Mohorán újra összeházasodtak.
Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg. Regényeiből sikeres magyar filmek is készültek. Legismertebbek: Különös házasság; Fekete város; Szent Péter esernyője; A Noszty fiú esete Tóth Marival; Beszélő köntös. A fekete város hangoskönyv formában is élvezhető. Bizonyára sokan kézbe vették A jó palócok és tót atyafiak című elbeszéléskötetét is. Stílusában teret engedett a népiességnek. Mikszáth kálmán a jó palócok elemzése. Sokszor jellemezte hőseit finom humorral. Szeretett anekdotázni, lejegyezni a rövid, csattanós históriákat. Befejezésül íme ezek közül egy: "Egy elbizakodott fiatalember búcsúzott tanárától s hálálkodva mondá neki: – Valóban önnek köszönhetem mindazt, amit tudok. – Oh, kérem… – felelt az vissza udvariasan. – Szót sem érdemel az ilyen csekélység. " (Mikszáth Kálmán: Elbeszélések, anekdoták) Farkas Ferencné Pásztor Ilona A szerző előző cikke
személyben fogalmaz, de valaki helyett beszél, más nevében mondja), így sokszor nehéz eldönteni, hogy hol tart még az író szövege és hol kezdődik el a szereplő gondolatainak leírása. A szabad függő beszéd alkalmazása csak a 20. században terjedt el igazán írói eszközként. Példa: A "Királyné szoknyája" című novellában Gyócsi Imre hazafelé tart és gyönyörködik a csoltói tájban. " Az ott rajta az ő vetése. Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok (elemzés) – Oldal 2 a 13-ből – Jegyzetek. " Ezt még az író állapítja meg, aki harmadik személyben beszél hőséről. Aztán a szöveg így folytatódik: " Szép abban a hegyben az igyekezet. Elég hitványok ugyan a kalászok, de csak mégis megnőttek. A kék búzavirágok is éppen olyan szépen fonódnak közéjük, mint egyebütt. – Istenem, istenem, de szép is ez a csoltói határ! A paradicsom is nehezen lesz ilyen… ". Itt már a szereplő gondolatai kapnak hangot, aki szereti ezt a tájat, saját földjéhez való érzelmi viszonya fejeződik ki. Máskor Mikszáth hangsúlyt fektet arra, hogy jelezze: amiről szó van, az nem az ő írói véleménye, hanem valamelyik szereplő gondolatát közvetíti.
Az 1980-as évek közepétől terelődött rá a figyelem Mikszáth írásművészetének modern sajátosságaira: az újabb értelmezések a Tót atyafiak és A jó palócok romantikus elemeit csak játékos szerepnek tartják, amely jellemző volt a századvég európai modernitására. A két novelláskötet modern sajátossága az elbeszélői pozíció elbizonytalanítása (időnként mindentudó narrátor van, máskor a narrátor egy-egy szereplő vagy kisebb közösség tudatával azonosul). Mikszáth jól rávilágít arra, hogy milyen sokféleképpen mondható el ugyanaz a történet. A műfaj mindkét kötet esetében elbeszélés. (A szakirodalom korábban különbséget tett az elbeszélés és a novella műfaja között: novellának csak a rövidebb, egyetlen eseményre összpontosító és váratlan befejezéssel záruló kisprózai műveket tartották. A tót atyafiak, A jó palócok. A mai irodalomtudomány már kevésbé tesz különbséget novella és elbeszélés között, így a két kifejezés mintegy szinonimaként használható. ) Írói eszközök tekintetében gyakori az adomázás és a szabad függő beszéd (az elbeszélő E/3.