Öt kiváló színész ült vasárnap este a Zsilip zsinagóga zsúfolásig megtelt imatermében felállított alkalmi pódiumon, hogy egy két részes felolvasóesten bemutassák Molnár Ferenc viharos szerelmi életét. A világon a legismertebb magyar színpadi szerző – és a 14 nyelvre lefordított Pál utcai fiúk révén máig közkedvelt regényíró gondolatait, Elek Ferenc idézte fel. Mellette egymást követő feleségei, kora ünnepelt színésznője, Fedák Sári (Ullmann Mónika) és a magyar mellett az osztrák, a német és az amerikai színpadok gyönyörű sztárja Darvas Lili (Czakó Julianna) foglaltak helyet. Megdöbbenhettek a nézők azon, ami tragikus végű szerelmével, az ifjú Bartha Vandával (Tary Patricia) megesett, s eltöprenghettek azokon a valóságot felidéző, Molnár Ferenccel kapcsolatos pletykákon is, amelyet az egykori Színházi Élet Intim Pista rovatából Kovács Máté olykor-olykor derűt fakasztva felidézett, illetve néhány divatos slágerben eldalolt. Molnár Ferenc magánéletét is egyfajta színháznak tekintette. Miként a színpadokon, itt is játszott az érzelmekkel, brutálisan kegyetlenül.
Kevesen mondhatják el magukról, hogy az anyatejjel szívták magukba a szakma szeretetét – Molnár Ferenc, az Ilcsi Szépítő Füvek Kft. tulajdonos ügyvezetője nem az iskolapadban tanulta meg a szakma csínját-bínját, a természet és a natúrkozmetikumok iránti elkötelezettségét és az élet szeretetét, hanem Ilcsi néni mellett felcseperedve. Hogyan történt ez a mindennapokban, mikor vett részt az első gyógynövénygyűjtésben, krémfőzésben? Kellett erre noszogatni vagy az első perctől lelkesen részt vett benne? Az 1970-es évek végén kezdtem el segíteni édesanyának, Ilcsi néninek a növénygyűjtésben, azon egyszerű oknál fogva, hogy jogosítványa ugyan volt, de vezetni nem igazán tudott. A Bükkbe, a Bakonyba és a Dunazug-hegységbe történő utazásaink során nem pusztán a "sofőrje" voltam, hanem természetesen segítettem az adott gyógynövények gyűjtésében is. Ilyenkor mindig rengeteget mesélt és magyarázott a gyógynövények hatásairól és kozmetikai rendeltetésükről. Az 1980-as évek legelején már a krémek és pakolások alapanyagainak beszerzésében is egyre többet segítettem neki lévén, hogy akkor még fotósként sokat jártam Budapestet.
Hegedűs Géza írta róla: "Nem lett a haladás nagy szószólója, holott induláskor még erre is volt lehetősége. Nem lett a valóság nagy drámai kritikusa, holott tehetségénél fogva ez is lehetett volna. De olyan nagyszerű mulattatója és olyan mulatságos megbocsátó kritikusa volt annak a polgárságnak, amelynek erényeit és hibáit vállalta, hogy életműve tanulságos is, mulatságos is, néha gyönyörködtető azoknak is, akik a polgárok után következnek". A húszas évektől öt külföldi szállodában is tartott fenn szobát Háromszor nősült, első felesége Vészi Margit festő, író volt, Márta lányuk Sárközi György író felesége lett. Második neje az ünnepelt színésznő, Fedák Sári volt (viharos kapcsolatukról szól az Üvegcipő), harmadik párja a színésznő Darvas Lili lett. Amerikába emigrált a fasizmus elől Molnár Ferenc a fasizmus elől 1940-ben emigrált az Egyesült Államokba, New Yorkban a Hotel Plaza 835-ös szobájának lakója lett. Elszakadva a pesti gyökerektől éltető talajra nem talált, írói vénája lassan kiapadt, bár írt még színdarabokat, ezek visszhangja nem túl jelentős.
MOLNÁR FERENC (1878–1952) Molnár Ferencről nagyon nehéz tárgyilagosan írni: Molnár Ferencnek lelkes rajongói és dühödt ócsárlói vannak. Irodalmi alakja halála óta is az indulatok kereszttüzében áll. Közben az egész magyar irodalomból ő a világszerte legismertebb nevű és művű író, közben színházaink újra meg újra sikerek közepette újítják fel vígjátékait, miközben ironikus és szatirikus prózája – amely alighanem egyértelműbben irodalmi érték, mint annyit vitatott drámai műveinek nagyobbik része – szinte ismeretlenné haloványult. Molnár Ferencet dicsőítik és szidalmazzák anélkül, hogy eléggé ismernék. Budapesti nagypolgári család fia volt. Ő is jogásznak indult, egy ideig a genfi egyetemen nemzetközi jogásznak készült. de huszonkét éves korában egyszerre hátat fordított a jogtudománynak, és újságírónak állt. Szinte azonnal feltűnt csillogó szellemességével, szatirikus humorával, részvevő érzelmességével. Stílusa kezdettől mindvégig választékosan szabatos: mesélő leleménye és ötletgazdagsága kimeríthetetlen.
Molnár Ferenc és a nők Siker és árnyék Molnár 1908 és 1930 között – bár még Budapesten élt – a New yorki Broadway egyik legnépszerűbb szerzőjének számított, busás bevételeiből pedig meglehetősen nagylábon élt, fényűző életmódja sokaknak szemet szúrt, különösen irodalmi kortársainak, akik legtöbbször egy-egy vers, vagy novella publikálásáért csak filléreket kaptak itthon, és akik végül ráaggatták a Csekkszpír gúnynevet is. Molnárt ez már nem érdekelte, a gúnyolódást elismerésként értékelte, hedonista életvitelét pedig kizárólag a munka, az alkohol, és a nők édesítették meg. A zsidó származású író ekkoriban ismerkedett meg Bartha Vandával, és mikor 1933-ban Adolf Hitler hatalomra kerülésekor a pletykák nem emlegettek túlontúl fényes jövőt számára idehaza, végül úgy döntött, New Yorkba költözik. Darvas Lilivel barátok maradtak, de végül New Yorkba Bartha Vandát vitte magával, mint titkárnőjét, a világváros pezsgő élete pedig felszínre hozott benne valamiféle fiatalos hévet, amit utoljára talán az első világháború előtt érzett magában.
170 évvel ezelőtt, 1952. április 23-án a trencséni Breckón született egy ősrégi nemesi családba báró MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ festő, grafikus. Tehetsége korán megmutatkozott. 1863 és 1864 között a festészettel az osztrák származású Thomas Ender festő ismertette meg, aki hosszabb időt vendégeskedett a Mednyánszky családnál. Szülei javaslatára 1870-ben mégis mérnöki tanulmányokba kezdett egy zürichi iskolában, de 1872-től már a müncheni festészeti akadémia falai között fejlesztette tudását. 1873-75 között Párizsban tanult. Ekkortájt festett tájképein a barbizoniak, főleg Corot hatása érezhető, de hatással volt rá Paál László tájképfestészete is, akivel Barbizonban együtt dolgozott. 1880-tól váltakozva élt Párizsban és szülőhelyén, Beckóban. 1877-ben kiállították egyik képét a párizsi Salonban. 1878-ban itáliai tanulmányúton járt. A 80-as évek első harmadában Bécsben volt műterme, közben Magyarországra is ellátogatott. 1884-ben Budapesten bérelt műtermet, és ettől kezdve rendszeresen részt vett a Műcsarnok tárlatain.