Pontosan ezért a fékre inkább csak végső megoldásként érdemes gondolni, és amíg csak kisebb megcsúszások vannak, addig az ellenkormányzást javasolt alkalmazni helyette. Hiába van téli gumi az autón, még az sem jelent teljes biztonságot, de ettől függetlenül még mindig jobban jár az, aki időben váltott az évszaknak megfelelő garnitúrára – ha más nem a biztosítás miatt is! Mit mond a biztosító az ónos eső kapcsán? Először is: fog egyáltalán fizetni a biztosító, ha megcsúszunk az úton és árokba borulunk? Attól függ, hogy melyik biztosításról beszélünk. A kötelezővel az a " baj ", hogy az az általunk mások autójában okozott károkat téríti meg, tehát aki csak a kgfb-t fizeti, az ne számítson sok jóra akkor, amikor az időjárási körülmények miatt totálkárosra töri a kocsit. Ami ilyenkor segít, az a CASCO – de az sem minden esetben! A biztosítók, mint mindig, ilyenkor is nagyon alaposan meg fogják vizsgálni a baleset körülményeit, hogy eldöntsék, kell-e fizetniük, vagy sem. Ónos eső esetén arra ugyan nem hivatkozhatnak, hogy " Miért nem maradt Ön inkább otthon?
Az ónos vagy ólmos eső a magyar nyelv egyik sajátos kifejezése, amelyet már a legelső magyar nyelvű meteorológiai tankönyv (Berde Áron Kolozsvárott 1847-ben kiadott Légtüneménytan a) is használ. A germán és a latin nyelvekben "fagyott", "darás" vagy "túlhűtött esőnek" nevezik. Az ón, illetve ónos szavunk ősi, finnugor eredetű, s egy 1138-ból származó írásos emlékben fordul elő először. Feltehetően az ősi onu, olnu szóból alakult át – írja a National Geographic Az ólom újabb keletű szó, 1490-től szerepel oklevelekben, de a kettő jelentése csak a XIX. században különült el egymástól. Ettől kezdve jelöli az ólom az úgynevezett fekete ónt, az ón pedig az akkor még fehér ónnak nevezett fémet. Az ónos és az ólmos jelzőt is régóta használjuk. Három olyan jelentésük van, amelyek indokolják az ónos/ólmos eső elnevezést. Egyrészt a szín, másrészt a tárgyak fémmel való befuttatása, harmadrészt e fémek nagy fajsúlya. Mindhárom jelentés jól tükröződik az ónos eső, ónos szitálás vagy az ónos idő kifejezésekben – áll a National Geographic cikkében.
Ma már jellemzően mindenki ónos esőnek mondja azt a fajta csapadékot, ami a felszínre érve azonnal megfagy és vékony, de veszélyesen csúszós jégréteggel borítja be az utakat, a járdákat, és tulajdonképpen minden egyebet. Azonban az sem véletlen, hogy az ólmos eső kifejezésünk is létezik. Az ilyen csapadék akkor alakul ki, mikor télen két hideg légréteg közé egy 0 Celsius-foknál melegebb réteg kerül. A felső hideg rétegből hópehelyként induló csapadék középen felolvad, majd az alsó hideg rétegben újra lehűl. Ekkor azonban még mindig folyékony halmazállapotú, de nulla foknál hidegebb vízről van szó, ami megfagyni csak akkor tud, mikor eléri a felszínt, ahol az ütközés ereje elindítja a halmazállapot-változást. Ekkor lesz az eső ónos vagy ólmos. A megoldás az, hogy a két elnevezés valójában csak ma tér el egymástól, az ón és az ólom szavunk jelentésben ugyanis csak a 19. században különült el egymástól. Az ón vagy cin (stannum) fehér, kissé kékes, nehéz, fényes és finom lemezekre nyújtható, az ólom (plumbum) kékes-fehér színű, nehéz, késsel vágható, könnyen olvadó.
Olvasási idő: 2 perc Télen sokkal többet hallunk az ónos esőről, amelynek nyomában csúszós jégpáncél marad. Reméljük, az idén már nem jön vissza a tél, nem kell tartanunk a fagytól és az ónos esőtől, mint tavaly. Biztosan senki sem szeretné a csúszkálást, a mostani tavaszias időjárás után. Az ónos eső sok balesetért felelős a téli időszakban, de nem csak a közlekedést nehezíti meg, hanem a növényekben is kárt tesz. A növények leveleire fagyott jég elzárja őket a levegőtől, a jéggel borított ágak, levelek elnehezülnek, akár le is törhetnek. Egyesek az ónos esőt, ólmos esőként is emlegetik. Ennek használatában talán több ráció lenne, hiszen a földre érkezve megfagyó eső kétségkívül nehéz. Ám, az elnevezések nem arra utalnak, hogy az esővíz ónt vagy ólmot tartalmazna, hanem a kialakuló jégpáncélt jelzi. Ami olyan, mintha ónnal futtatnánk be a tárgyakat. Az ónos vagy ólmos eső a magyar nyelv egyik sajátos kifejezése, amelyet már a legelső magyar nyelvű meteorológiai tankönyv (Berde Áron Kolozsvárott 1847-ben kiadott Légtünemény tan című tankönyve) is használ.
Az időjárás furcsa és kellemetlen jelensége. De hogyan jön létre? Az ónos – vagy más néven ólmos – eső az egyik legkalandosabb életű csapadékfajta. Pályafutását lehulló hópehelyként kezdi, amely utazása közben meleg légrétegen halad át, és esőcseppé olvad. Ám még mielőtt földet érhetne, újabb hideg zóna keresztezi útját, és nulla fok alá hűti. Visszakristályosodni azonban zuhanás közben már nem tud, és jéghideg vízcsepp formájában toccsan a földre, ahol pillanatok alatt megfagy, és vékony, csúszós bevonatot képez az utak, járdák felületén – nevét is innen kapta. Az ónos eső kialakulásához tehát speciális időjárási körülmények szükségesek: ez a hideg-meleg-hideg légszendvics főleg akkor alakul ki, amikor nagy zimankók után enyhébb levegő áramlik a légtérbe, és összekeveredik a hadállásait védő hideg légtömeggel. A magyar elnevezés pedig nem az eső tartalmára, hanem annak jellegére (az útra ráfagyott víz színére, felületére) utal. Szerző: Móray Gábor, fotó: Europress
The mush and skin fell, leaving these "ghost apples. " : Andrew Sietsema — Tyler Sebree (@TylerABC57) 2019. február 8. Nem ez volt az egyetlen látványosság, amit az amerikai időjárással kapcsolatban láthattunk a héten. Egy, az amerikai Minnesotában élő férfi például megcsinálta a nyári tojásos trükk téli verzióját, -32 Celsius-fokos hidegben. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.