Férfi kosárlabda-bajnokság Bajnokság adatai Szezon 1945–46 Bajnokcsapat Budai Kinizsi TE ← Előző szezon ( 1945) Következő szezon → ( 1946–47) Az 1945–1946-os magyar férfi kosárlabda-bajnokság a tizennegyedik magyar kosárlabda-bajnokság volt. Tizenkét csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. A Herminamezei AC csapatát átvette a Budai Kinizsi TE. Névváltozások: A MÁVAG SK új neve MÁVAG Acélhang SE lett. A Shell MADISZ új neve Shell SC lett. Tabella [ szerkesztés] # Csapat M Gy V K+ K- P Megjegyzés 1. Budai Kinizsi TE 42 2. Előre SE 38 3. MAFC 32 4. Testnevelési Főiskola SE 30 5. BSE 26 6. Toldi Miklós SE 24 7. Közalkalmazottak SE 18 8. Vívó és Atlétikai Club 18 9. Magyar kosárlabda bajnokság tabella youtube. Shell SC 16 10. Ferencvárosi TC 10 11. MÁVAG Acélhang SE 8 12. Újpesti MTE 0 Visszalépett * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont Megjegyzés: Az újság csak a sorrendet és a pontszámokat közölte. II. osztály [ szerkesztés] 1. MAFC, 2. Előre SE, 3. Budapesti TC, 4. Budavári Barátság, 5.
[ szerkesztés] 1. Közalkalmazottak SE 54, 2. Regnum Marianum SE 46, 3. Salgótarjáni SE 44, 4. FTC 42, 5. Ózdi VTK 38, 6. Goldberger SE 34, 7. MAFC 32, 8. BEAC és Diósgyőri VTK és Előre SE és Szegedi Tisza VSE 28, 12. Szegedi EAC és Székesfehérvári MÁV Előre 26, 14. MÁVAG ASE 14, 15. TFSE 8, 16. VAC 2 pont. Források [ szerkesztés] Sport 1948. 07. 10. (tabella) 1948. 06. Magyar kosárlabda bajnokság tabella szex. 05. (helyosztó) Kosárlabdázás 1948.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Női kosárlabda NB I. Bajnokság adatai Szezon 1970 Bajnokcsapat Bp. Vörös Meteor ← Előző szezon ( 1969) Következő szezon → ( 1971) Az 1970-es magyar női kosárlabda-bajnokság a harmincnegyedik magyar női kosárlabda-bajnokság volt. Tizennégy csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. A Bp. VTSK és a Bp. Petőfi egyesült BSE néven. Tabella [ szerkesztés] # Csapat M Gy V K+ K- P 1. Bp. Vörös Meteor 26 24 2 1665 1259 50 2. Videoton SC 22 4 2006 1401 48 3. Testnevelési Főiskola SE 1790 1292 4. MTK 20 6 1773 1312 46 5. BSE 19 7 1871 1302 45 6. Kecskeméti Dózsa 16 10 1648 1296 42 7. BKV Előre 14 12 1879 1595 40 8. Magyar férfi kosárlabda-bajnokság (első osztály) – Wikipédia. Székesfehérvári Építők 1632 1615 38 9. Szigetvári Vörös Meteor 11 15 1428 1531 37 10. Bp. Spartacus 8 18 1430 1534 34 11. Bp. Helyiipari SC 1246 1528 32 12. Egri TK 5 21 1729 31 13. Szolnoki Vörös Meteor 3 23 1397 1968 29 14. Bp.
Nincs megjeleníthető mérkőzés. Nincs megjeleníthető játékos.
Összefüggésbe hozta a λ hullámhosszat a p impulzussal: Ez Einstein fentebbi, a fotonra vonatkozó – egyenletének általánosítása, mivel a foton impulzusa p = E / c ahol c a vákuumbeli fénysebesség és λ = c / f. De Broglie képletét három év múlva igazolták elektronokra (amelyeknek van nyugalmi tömege) két független kísérletben az elektrondiffrakció megfigyelésével. Egy sor kísérlet, jelenség, megfigyelés azt támasztja alá, hogy a fény foton-részecskékből áll. A fénytani tanulmányaink azonban azt mutatták, hogy a fény interferenciára, elhajlásra, polarizációra képes, amelyek mind hullámokra jellemző tulajdonságok. Az elektromosságtan és mágnességtan alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a fény elektromágneses hullám. Hogyan lehet a fény egyaránt hullám és részecske? Elemezzük a Young-féle kettős réssel végzett interferencia kísérletet! Ha monokromatikus fény segítségével két közeli rést megvilágítunk, akkor a rések után elhelyezett ernyőn világos és sötét csíkok sorozatát láthatjuk, amelynek intenzitás-eloszlását vizsgálhatjuk.
Így ha a részecskét keressük, megtaláljuk a valószínűség-sűrűség eloszlás alapján, amit a hullámfüggvény abszolútértékének négyzete szolgáltat. A mindennapi életben nem figyelhetjük meg a megszokott méretű tárgyak hullámszerű tulajdonságait, mivel egy emberméretű objektum hullámhossza rendkívül kicsi. Einstein és a foton [ szerkesztés] 1905 -ben Albert Einstein figyelemreméltó magyarázatát adta a fotoeffektusnak, egy addig zavarba ejtő kísérletnek, amit a fény hullámelmélete nem tudott megmagyarázni. Bevezette a fotont, mint a fény sajátos tulajdonságokkal rendelkező energia kvantumát. A fotoeffektus során megfigyelték, hogy bizonyos fémekre ejtett fény elektromos áramot hozott létre egy alkalmas elektromos áramkörben. A feltételezés szerint a fény elektronokat ütött ki a fémből, amelyek így "folyni kezdtek" az áramkörben. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy míg a leggyengébb kék fény elég volt az áram megindításához, a legerősebb vörös fény sem tudta megtenni ugyanezt. A hullámelmélet szerint a fényhullám ereje, azaz amplitúdója a fényerősséggel volt arányos, azaz egy erős fénynek elég erősnek kellett volna lennie az áramkeltéshez.
Tehát a kilépő elektronok sebessége csak a megvilágító fény frekvenciájától és a fém anyagára jellemző kilépési munkától függ. A fotoeffektus csak akkor jöhet létre, ha a fény frekvenciája nagyobb egy küszöbnél, a határfrekvenciánál. A fényelektromos jelenség magyarázatára Albert Einstein kidolgozta a fény fotonelméletét. Abból a feltevésből indult ki, hogy a fény elemi, oszthatatlan energiacsomagként (részecskeként, amit fotonnak nevezett el, E=h·f energiaadagokkal (h=Plank állandó)) viselkedik akkor, ha a fém felületén elnyelődik. Ez a h·f energiaadag fedezi az elektron kilépési munkáját (a fennmaradó rész mozgási energia formájában marad meg). Alkalmazása: riasztóberendezések, automatikus berendezések (aut. bekapcsolódó világítás – kivéve a hűtőket:D, ajtók, felvonók zárását ellenőrző biztonsági berendezések…), napelem (félvezető anyagból készült fényelektromos érzékelő, melyben fény hatására fezültség keletkezik, és áram indukálódik. ) A fény hullámtermészetét az interferencia, fényelhajlás, és a polarizáció jelensége bizonyítja (hullámtulajdonságok): interferencia:az a jelenség, amelynél a hullámok találkozásából származó eredő hullámkép erősítésekből és gyengítésekből áll.
- A II. főtétel, a hőerőgépek hatásfoka. - Perpetuum mobile. - Egyszerű termodinamikai gépek. 8. Halmazállapot-változások, fajhő - A szilárd, a cseppfolyós és a légnemű halmazállapot általános jellemzése; gáz, gőz, telített gőz, páratartalom fogalma. - Az olvadás/fagyás, párolgás/forrás, lecsapódás, szublimáció folyamata, jellemző mennyiségei, mértékegységeik. - A folyamatokat befolyásoló tényezők. - A halmazállapot-változások jellemzése energetikai szempontból. - Fajhő, hőkapacitás, belső energia, hőmérséklet fogalma, mértékegységeik. - Hétköznapi példák fázisátalakulásokra. 9. Időben állandó erőterek - Az elektromos erőtér fogalma, jellemzése: térerősség, potenciál, feszültség, erővonalak. - Egyszerű elektrosztatikus erőterek. - A mágneses erőtér fogalma, jellemzése: indukció, fluxus, erővonalak. - A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs erőtér. - Példák a mindennapi életből; földelés, árnyékolás, kondenzátor, elektromágnes alkalmazása. 10. Az elektromos áram - Az elektromos áram fogalma, áramforrások, az elektromos áramkör.