A szűkszavúság a balladai homály eszköze. A költő többet sejtet, mint amennyit kimond. Formai eszközeiben igen gazdag A walesi bárdok. A verselés kifejezi a mű hangulatát. A rímek közül főleg azok élénk hatásúak, amelyek tartalmilag is összecsengenek: fű kövér—honfivér; Sire (ejtsd: szír)— sír; vadat—halat—falat stb. Mesteri a legfőbb ellenfelek összerímeltetése: Eduárd—velszi bárd, illetve Eduárd—ifju bárd. Helyenként belső rím erősíti a vers zenei hatását. Például: Van-e ott fo lyó és földje jó?
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. nov 16. 16:35 Modernizált sztori lett a Walesi bárdok / Fotó: életbenmaradná Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre. Költőóriások, vitathatatlanul bérelt helyük van a magyar irodalomtörténet legnagyobbjai között. Van azonban még valami, ami összeköti őket: mindegyikük tüdőgyulladásban halt meg (igen, még Ady is: ugyan szifilisztől szenvedett és elkapta a spanyolnáthát is, azonban a halála előtt közvetlenül 5 tüdőgyulladáson esett át). A betegség ma is komoly kockázatot jelent. A leginkább érintett korcsoport a 60 év feletti korosztály, ezért a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) úgy döntött, hogy a DeepInsight kreatív ügynökséggel együttműködésben egy szokatlan művészeti kísérlet keretében hívják fel a figyelmet arra, hogy a betegség védőoltással megelőzhető. Így történhetett, hogy most elsőször magyar költőóriások műveit élvezhetjük képregény formában, egy olyan izgalmas és népszerű műfajban, mely a képzőművészet és irodalom találkozásából született.
Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy walesi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég Wales urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehelet megszegik. - Ajtó mögül fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifjú bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hívatlanul Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly walesi bárd.
Ti urak, ti urak! hitvány ebek! Hol van, ki zengje tetteim — Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak, Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. 8 Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. 9 — Ajtó megől fehér galamb, 10 Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög, Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei Halomba, mint kereszt, 11 Hogy sírva tallóz, aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény — Parancsol Eduárd — Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szűzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szűlj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt! " S int a király. S elérte még 12 A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik: Kobzán 13 a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék 14 — No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.
Emléke sír a lanton még – Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg? … mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma… De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. [2] (1856)
Az útvonalon elhelyezett 5 darab interaktív ismeretterjesztő táblát QR kódokkal is ellátták, így séta közben az okostelefonod segítségével a táblákon feltüntetetteken túl további érdekes információkat is megtudhattok az író életéről és munkásságáról, valamint a környék természeti kincseiről, élővilágáról. Azoknak, akik viszont nem tudnak személyesen ellátogatni az ösvényre, a táblák teljes tartalma elérhető online. A kirándulás során a gyerekek játékos tanítására is gondoltak. Fekete István ifjúsági regényeinek szereplői segítenek játékosan megismerni a környéken élő állatokat. A gyerekek az állatok körvonala és hangja segítségével próbálkozhatnak a fajok felismerésével. Erre a helyszínen a QR kódok adnak lehetőséget, online pedig a táblákhoz tartozó oldalakon indíthatod el a játékos feladat hangfelvételeit. Kattints a képekre, és már el is jutsz az online túra megfelelő oldalára. Az első tábla az író életének helyszíneit mutatja be, de ahhoz is segítséget ad, mit érdemes megfigyelni a természetben a túra során.
Fekete István emlékére gyermekrajz és elbeszélés író pályázatot hirdetett az Állatorvostudományi Egyetem. Fekete István számos ifjúsági és állatos regény megalkotója, az egyik legolvasottabb magyar írók egyike. Ő volt az úgynevezett "erdész-vadász irodalom" legkitűnőbb és legismertebb hazai művelője. Születésének 120. évfordulójának alkalmából az Állatorvostudományi Egyetem gyermekrajz és elbeszélésíró pályázatot hirdetett. Tüskevár és Téli berek Fekete István könyveit 2002 decemberéig 8 700 000 példányban adták ki magyar nyelven. Ezen kívül pedig külföldön 10 nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg művei. Mindannyiunk fiatalkorát meghatározó regénye volt a Tüskevár, majd annak folytatása, a Téli berek. A Tüskevár egy 2005-ös Nagy Könyv szavazáson bekerült minden idők 12 legnépszerűbb magyar könyve közé. A regény kéziratát egy 2018-as árverésen 21, 5 millió forintért adták el. Egyike azon ritka regényeknek, mely testközelbe hozza a természetet, megismerteti azt, finoman oktat és tanít, mindezt egy izgalmas és fordulatos cselekménybe ágyazva.
Amikor két éve újra olvastam a Bogáncsot, megint lenyűgözött. Fekete István hihetetlenül jól képes hangulatokat teremteni, s azt megírni. Olyan fordulatokat használ, hogy egészen hihető, hogy egy kiskutya valóban azt "gondolja", amit olvasunk. Sok részlet idézi föl azt a kort, amelyben játszódik, s jó érzés kicsit visszamenni az időben. A történet sokszor szívszorító, néha mulattató. Jól szórakoztam, érdemes időnként újra belemerülni. Hetvenedik életévében megkapja a Munka Érdemrend arany fokozatát. Mégis megbecsültsége felemásságát mutatja, hogy politikai nézetei miatt (antikommunista volt, és az ezzel szemben állt hazaszeretete, vallásossága, és nemzeti érzése) több lexikon kiadásában hiányosan, vagy egyáltalán nem szerepelt Fekete István. Értő olvasói – közel 50 évvel halála után – ma is nagyra becsülik. 1 hozzászólás robinson ♥ P >! 2013. augusztus 23., 12:24 Fekete István Elképesztően szépen ír! Gyönyörű tájleírásai, állatregényei nagyon is tartalmas, jó kikapcsolódást adnak. A megszemélyesítéseit is nagyon szeretem ahogy emberi tulajdonságokkal ruházza fel az állatokat.
Magyarországon alig van olyan ember, aki nem ismeri Fekete Istvánt. A Vuk és számos állatos regény írója ezúttal egy vidra életébe nyújt bepillantást. Kisiskolás koromban, mikor nem győztem alternatív megoldásokat keresni a kötelező olvasmányok elkerülése érdekében, a szüleim megparancsolták, hogy igenis olvassam el a Vuk című könyvet. Én erre úgy reagáltam, hogy felesleges, mert láttam a mesét. Végül az atyai nyomásnak engedve mégiscsak elolvastam a regényt. És aztán jött a többi Fekete művei közül. Számos kötetet végiglapoztam, de mindközül a Lutra kötött le a legjobban. A cselekmény nem bonyolult. A címszereplő egy öreg vidra, aki megkeseríti a halászok életét, hiszen egy éjszaka alatt több halat öl meg, mint amennyit a horgászok egy hét alatt megfognak. Talán enyhe túlzás az iménti állításom, de tény, hogy nagyon szeretnék már Lutrát puskavégen látni. A könyvben két cselekmény szál fut, amik végül összekapcsolódnak. Az egyik, ahogy ezelőtt említettem, a vidra életét követi a nyomon.
! ← István Fekete 1900. január 25. (Gölle, Magyarország) – 1970. június 23. (Budapest) Nem férfi Életrajz Képek 6 Könyvei 98 Kapcsolódó sorozatok: Tüskevár · Im Bannkreis der Dornenburg német · Összes sorozat » Kapcsolódó kiadói sorozatok: Csíkos könyvek · Füveskönyvek Lazi · Már tudok olvasni! Móra · Zsiráf könyvek Móra · Szent István Társulat – Szépirodalom Szent István Társulat · Kincses Könyvek · Ifjúsági kiskönyvtár · Móra Plusz Móra · A világirodalom dekameronja · Az én olvasmányaim Forum · Móra Fun Móra · Bluebird reader's academy Akadémiai angol Antológiák 14 Róla szóló könyvek 7 Kapcsolódó zóna Kiemelt alkotóértékelések pannik >! 2021. január 28., 11:12 Fekete István Fekete István regényei nagy kedvenceim. Nagyon szépen ír, különösen a vidéki életről és az állat és növényvilágról. Minden amit olvastam tőle ember és természet csodás összhangját sugározza, azt a fajta összhangot ami már eltűnőben van és egyre kevesebb és kevesebb helyen fellelhető. Olvasás közben ott akar lenni az ember a főhősökkel a vízen, az erdőben, a nádasban.
Bujáky Miklós: Egy állatorvos történetei nem csak állatokról Könyv Guru 2443 forint Frans De Waal: Mama utolsó ölelése A legkevésbé sem szeretnénk lelőni a poént, de zsepiket elő, mert ha valami, akkor ez a kötet a lelkünk mélyéig hatol. Az író felteszi a kérdést, miszerint mire tanítanak bennünket az állatok érzelmei Leginkább arra, hogy nincs csodálatosabb a természetnél és az életnél. Számunkra a Mama utolsó ölelése egy fantasztikusan felemelő és egyben mélységesen elszomorító olvasmány volt, több okból is. Egyrészt az állatok őszinte rajongójaként teljesen levettek a lábunkról az olvasottak, másrészt viszont borzasztóan fáj, hogy a mai napig mennyi szenvedést kell átélniük miattunk. A könyv Írója élesen rávilágít arra az ellentétre, hogy bár az evolúció elméletét gyakorlatilag mindenki elfogadja, mégis ellenszenvvel, fenntartásokkal tekintenek azokra a tudósokra, akik az állatok, azon belül is az emberszabásúak érzelmeit kutatják. Miért könnyebb azt a gondolatot magunkévá tenni, hogy az állatok másodrendűek, leigázhatóak, feláldozhatóak?
A Kossuth Kiadó gondozásában korábban megjelent három műve - az Emlékfoszlányok, a Minden héten szüret és a Kertésznapló 2020 - után ezzel a kötettel búcsúzik kedves szerzőjétől. Bálint György: Háziállatok a kertben Kossuth Kiadó 3230 forint Dr. Philipp Schott: Egy kisállatrendelő hétköznapjai Szerintünk ez egy szuper könyv. Vicces, miközben mégis komoly témákkal foglalkozik. Jó érzés volt laikusként bepillantást nyerni az állatorvosi szakma pozitív és negatív eseményeibe, élményeibe. Ezt a könyvet minden kisállat tulajdonosnak el kell olvasnia. És hogy miről is szól? Adott egy kanadai állatorvos, aki néhol humorral, néha öniróniával, de mindig őszinteséggel átitatott történeteket oszt meg olvasóival, lényegében egy napló formájában. Dr. Schott három évtizedes praxisa során már mindent látott, ezen tapasztalatait osztja meg például arról, hogy hogyan adjunk be tablettát cicánknak, milyen zárral szereljük fel hűtőnket, hogy ne a kutyánál landoljon a sült csirke, vagy mi a teendő akkor, ha az egyik halunk félig lenyelte társát.