Várhelyi György ( Szeged, 1942. április 15. –) szobrász, éremművész. Életrajza [ szerkesztés] A budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban tanult, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológiai szakon végzett. 1974-78 között elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskola rendkívüli szakképző kurzusát, ahol mestere Asszonyi Tamás volt. A szarvasi TK-n tanított, majd az 1980-as évektől részt vett a nemzetközi szimpóziumokon (Burgasz, Barcelona). 1980-ban Nagyatádon, a Faszobrász Alkotótelepen, majd 1985-ben és 1997-ben a Nyíregyháza-Sóstói éremművészeti telepen dolgozott. Tagja a Pszichológus kamarának. Művei elsősorban érmek és kisplasztikák. Számos díj érmet tervezett (pl. Erzsébet-díj, olimpikonok díjai). Egyéni kiállítások [ szerkesztés] 1983 • Nem mese ez gyermek, Helikon Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások [ szerkesztés] 1969, 1985, 1987 • II., IX., X. Varázslat a könyvtárban | Dél-Pest Megyei Panoráma. Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1979-85, 1993, 1999 • II-V., IX., XII. Országos Éremművészeti Biennálé, Lábasház, Sopron 1982 • Országos Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1985, 1997 • Telepzáró kiállítás, Nyíregyháza-Sóstó 1994 • FIDEM, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Dante Biennálé, Ravenna 1997 • Pataky Galéria, Szolnok.
Műveinek anyaga leginkább a bronz és a fa. Több díj érem-tervezője (Erzsébet-díj, olimpikonok díjai). Mesterei: Asszonyi Tamás. Egyéni kiállítások 1983 - Nem mese ez gyermek, Helikon Galéria, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 1969, 1985, 1987 - II., IX., X. Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1979-85, 1993, 1999 - II-V., IX., XII. Országos Éremművészeti Biennálé, Lábasház, Sopron 1982 - Országos Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1985, 1997 - Telepzáró kiállítás, Nyíregyháza-Sóstó 1994 - FIDEM, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest - Dante Biennálé, Ravenna 1997 - Pataky Galéria, Szolnok. Köztéri művei Budai Nagy Antal (fa plasztika, 1980, Nagyatád, Budai Nagy Antal laktanya) Sorsforgó (fa, 1980, Nagyatád, Szoborpark) Nap és felhők (fa plasztika, 1994, Zalakaros, Szoborpark) Leányfalu, Szarvas. Művek közgyűjteményekben Városi Galéria, Nyíregyháza. Várhelyi György (1942) Magyar művész életrajza. Irodalom ~ (kat. bev., Budapest, 1985) Laurinyecz András (bronz emléktábla, 1992, Kondoros, római katolikus templom) Mai magyar érem, Budapest, 1994 Az első magyar atlétikai verseny (bronz emléktábla, 2000, Budapest, V.
Művek közgyűjteményekben [ szerkesztés] Városi Galéria, Nyíregyháza. Köztéri művei [ szerkesztés] Budai Nagy Antal (fa plasztika, 1980, Nagyatád, Budai Nagy Antal laktanya) Sorsforgó (fa, 1980, Nagyatád, Szoborpark) Nap és felhők (fa plasztika, 1994, Zalakaros, Szoborpark) Leányfalu, Szarvas Források [ szerkesztés] Artportal Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában További információk [ szerkesztés] Mai magyar érem. Szerk. Neményi Andrásné. Bp., Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztálya, 2002. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001. IX. Országos Érembiennálé. Összeáll. Baranyi Judit. Sopron, Sopron Város Önkormányzata, 1993. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztály. Árkád Galéria, Budapest, 2006. október 26 - november 19. ifj. Szlávics László. Bp., Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztály, [2006]. ; kiállítási katalógus Szobrászok. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Szobrász Szakosztálya.
Wehner Tibor. Bp., Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, 2001.
Mi a boldogság? | Örömterápia Kihagyás Mi a boldogság? Kergetjük és hajszoljuk a boldogságot, ahelyett, hogy észrevennénk, hogy itt van az orrunk előtt, és nem kívül kellene keresnünk, vagy másoktól elvárnunk, hogy boldoggá tegyenek minket, hanem megértenünk, hogy ez bizony, csak és kizárólag rajtunk mú, hogy hogyan éljük a mindennapjainkat, mennyire engedjük be a pozitív energiákat, és hogyan kezeljük a negatívakat. A boldogság nem egy cél, hanem egy állapot, amelyet fent lehet tartani folyamatosan, csak kell hozzá a tudatosság. Ez nem azt jelenti, hogy akkor vagy boldog, ha mindig mosolyogsz, hanem azt, hogy akkor is boldog vagy, amikor sírsz. Azt figyeltem meg, hogy nem lehetünk boldogok, ha nem tudjuk értékelni azt, amink van, és mindig másra vágyunk, és mindig mástól, (legyen az tárgy vagy személy) várjuk el, hogy boldoggá tegyen minket. Tipikus példa erre, ha így kezdesz egy mondatot: "Boldog leszek, ha… (ez és ez történik vagy ezt és ezt megveszem…)" Ne akkor legyél boldog, hanem MOST!
A hozzászólások között már felmerült, hogy "mi is az a boldogság? ". Meg tudjuk ezt frappánsan, egy mondattal fogalmazni? Első nekifutásra talán mindenkiben az merül fel, hogy a boldogság: öröm, elégedettség, lelki béke, kiegyensúlyozottság, harmónia jelzői villannak fel, de szerintem mindannyian érezzük, hogy ez így mégiscsak kevés. Brian Tracy szerint: Boldogság az, amikor mentesek vagyunk az olyan romboló érzésektől, mint a félelem, a düh, a kétség, a bűntudat, a megbánás, az aggódás… Nekem ez a definíció segített nagyon sokat, ez után a meghatározás után értettem meg és fogtam fel végre, hogy mi is a boldogság. De csak önmagában ez a definíció még édeskevés. Mi nők, gyakran hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy félni, aggódni, bűntudatot, megbánást, haragot, dühöt érezni, ráadásul folyamatosan, teljesen természetes dolog. Oké, normális, hétköznapi dolog, mert mindenki érzi, de egyáltalán nem szükséges! Az én nagymamám legendásan aggódós volt, és a család minden nő tagja "örökölte" ezt tőle.
Közleményben árulták el, mi az igazság vele kapcsolatban
14:57 Üdítő, felemelő érzések, sorok, ebben bízunk, és reménykedünk, hogy van folytatás, egészséges, szép, tiszta lelkek érlelődnek gondos kezek, szívek nyomán:):)): Szép szív, szeretettel: Éva ereri 2019. 13:18 Meghitt, szeretetteljes, boldogságtól átitatott soraid öröm volt olvasni kedves Gabi! Maradjon ez mindig is így! Gratulálok és kívánok még nagyon sok, felejthetetlen együtt töltött időt nektek, nagy-nagy szívet hagyva, szeretettel, tisztelettel: E. E. feheryndigo 2019. 12:20 Annyi értékes és boldog percet, tettet írtál le, hogy túlcsordult tőle a szívem és a szemem... Itt hagyom a szívem boldogságának egy darabját! Krisztina degiabi (szerző) 2019. 10:07 @ Kicsikinga: Köszönöm! Örülök! Kicsikinga 2019. 10:05 Szívet melengető! degiabi (szerző) 2019. 00:01 @ anci-ani: Kedves Anci! Rendkívül hálás vagyok a jó Istennek, azon túl, hogy mindig megsegített, a legszebb álmaimat segített beteljesíteni! Gyerekkoromban tanító néni szerettem volna lenni, sikerült. Egy kisfiút, egy kislányt szerettem volna mindig is, megadatott.
A hosszan tartó boldogság inkább attól függ, hogy viselkedsz és gondolkodsz. Ki ne szeretne boldogabb lenni? Az első lépés efelé az, hogy feltérképezzük mit is jelent ez a szó számunkra. Az, hogy több van valamiből, ami fontos nekünk? Több pénz, szabadság, szeretet van az életünkben? Ezek az elképzelések inkább mítoszként állnak fenn, és nem a valóságot fedik. Íme hat elterjedt mítosz arról, hogy mi is a boldogság! Ezek inkább aláássák, a valódi boldogság lehetőségét, az igazi boldogság viszont nagy érték. Első számú mítosz Vagy benned van a képesség a boldogságra, vagy nincs. Van a géneknek is némi szerepük abban, hogy egy ember képes-e a boldogságra vagy sem. Ez körülbelül 50% -ban meghatározó, vallják a szakemberek. Ha valaki kész tenni azért, hogy boldogabb legyen, akkor képes el is érni azt. Az elhatározáson és a befektetett munkán sok múlik, még ha nem is lesz az eredmény száz százalékos, emellett nem csak boldogabbak leszünk, hanem idővel az erőfeszítés is könnyebben fog menni.
Itt most természetesen nem foglalok állást a különböző vallások között, de azt egyértelműen kijelenthetem, hogy egy vallásos embernek fontos a boldogság elérése saját vallásán belül. Éppen ezért olvasható a WikiSzótá "boldogság" szócikkének második meghatározása is: "Egy vallási cél megélése, a magasabb szellemi létezés biztonságának megtapasztalása felett érzett öröm. A lelki örömök teljessége az üdvözültek számára. " Ez a meghatározás kiterjeszti a boldogsághoz vezető célokat a szellemi, vallási területre is, és így az ember boldogsága teljessé lehet, amely magában foglalhatja nem csak az anyagi létezés során elért bőséget és sikert – ahogy ezt a szó eredete is megjelöli –, hanem benne van a lelki örömök teljes tárháza is, amely a vallási útkeresés és hitéleten belül érhető el egy hívő számára. Így a vallásos és magukat nem vallásosnak mondó emberek számára is megvan a boldogság elérésének esélye a személyes és közösségi sikerek kiteljesedésével, hiszen senki sem lehet boldog magányosan.
A fizetésből ha akarnánk se tudnánk annyit félre tenni, amiből egy álmot meg lehessen valósí mosógépet is csak hitelre tud venni az ember, mert annyiba kerül, mint egy havi átlagkereset és akkor még nem ettél. Marad a hitel és ezzel együtt a tartozás, a kötelezettsé embereknek nehéz az álmaikat megvalósítani. Igaz a pénz nem tesz boldoggá, nem is az kell hogy boldogítson, viszont az életben maradáshoz kell. A pszichológia szerint olyan nincs hogy boldogság. Nincs olyan, hogy ez egy állandó vagy hosszan tartó állapot lenne. Boldog pillanatok, percek vannak. És ha ebből több van ( helyesebben többet veszel észre és élsz meg)mint a szomorú vagy boldogtalan pillanatokból, akkor boldog embernek vagy mondható. De nem felejtsük el, hogy sokszor nem vesszük észre az okokat, amiért boldog pillanataink lehetnek. (pl. ha nem esik az eső, milyen jó hogy nem kell tartani az esernyőt) Egyébként Popper Péternek sok olyan könyve van, ami ezt taglalja. igen, egyetertek es sokan barmi tortenik altalaban, csak a rosszat veszik eszre mindenben, keressuk, azt, hogy min lehetne panaszkodni egy kicsit de szerintem ez leginkabb a magyar emberre igaz olyanok vagyunk, mint a balsors, mintha a panaszkodas es szomorkodas belenk lett volna nevelve vagy kodolva.. nem tudom hát.. én csak őszintén kívánom, hogy mindenki érje el azt amire vágyik, amit szeretne megvalósítani, átélni, és mindebben élete végéig lelje örömét.