Szívesen írnám, hogy megdöbbenve olvastam a Szent János Kórház hivatalos facebook oldalát, de már nincs min megdöbbenni! Méné, méné tekel kufárszi… Az ismerősök által elküldött facebook bejegyzésben (nem rendelkezem facebook fiókkal) szűkszavúan csak annyit közölnek, hogy a sebészeti osztály által korábban, még 2020-ban elnyert PRO SANITATE díjat az osztály jelenlegi főorvosa István Gábor dr. vette át. Az a főorvos, aki csak 2021 májusa óta vezeti az osztályt, és akinek ehhez a díjhoz semmi köze nincs! A kórház jelenlegi vezetésének - akinek amúgy szintén semmi köze nincs a díj elnyeréséhez- eljárása számos morális és etikai kérdést vet fel - úgy tűnik csak számomra. Mind a János Kórház vezetése, mind az ott maradt kollégák tudják minden elérhetőségemet: telefonszám, email, lakáscím. Mégis, senki nem vette a fáradtságot, hogy felhívjon, megkeressen, értesítsen, hogy a nekünk megítélt díjat, amit a COVID járvány miatt nem kaphattunk meg - most mi vehessük át. (A következtetéseket mindenki levonhatja saját maga. )
A kórház főigazgatója még péntek délután rendelt el felvételi zárlatot, mert több beteg és dolgozó is fertőzött. Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? Fenyeget-e ősztől ismét a kötelező maszkviselés és szigorítások újbóli bevezetése? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Több dolgozó és beteg covidos a Szent János kórház sebészeti osztályán. A kórház főigazgatója felvételi zárlatot rendelt el még péntek délután – értesült a Népszava. Egyelőre nem fogadnak új beteget az osztályon, de a már ott kezelteket ellátják. A helyzettel kapcsolatban a lap tájékoztatást kért a kórháztól és az Országos Kórházi Főigazgatóságtól is, de választ még nem kaptak. A Népszava úgy tudja, hogy már a hét elején kiderült, hogy egy orvos Covid-fertőzött, őt azonnal karanténba küldték. Ő a mostani zárlatot kiváltó fertőzések észlelésekor már napok óta nem vett részt az osztály munkájában.
Olyan hivatást, amelyhez szakmai tisztesség és alázat szükséges, akkor is, ha tehetős páciens fekszik a műtőasztalon, és akkor is, ha elesett, sérült, testileg-lelkileg összetört gyerek várja a segítséget itthon - vagy akár a bangladesi szegénynegyedben, ahova karitatív tevékenysége szólítja rendszeresen. Szerencsére a Szent János Kórházban megértő és támogató közeg fogadta kezdeményezéseit, olyan hátteret biztosítottak számára, amelyben lehetővé vált a gyermekplasztikai sebészeti ambulancia működése. És ez a hatodik pillér, amely jó eredményekkel kecsegtet egy lelkes csapatmunka gyümölcseként. Igaz, erről nincs feljegyzés semmiféle szakirodalomban.
Maradványait 1949-ben a városrendezés keretében felszámolták. Az új kórházban 1898-ban öt osztállyal indult meg a gyógyítás: sebészet, belosztály, gyermek-, bőr- és nemibetegek osztálya, és szembeteg osztály, de ugyanakkor fiókosztályként szülő és nőgyógyászati, gyermekfertőző és vegyes osztályt is kialakítottak. 1903-ban Wodiáner Albert gazdag vállalkozó adományából egy lábadozó betegek részére készült pavilon is épült. 1910-ben már röntgen -laboratórium, 1917-ben pedig központi laboratórium létesült. 1918-ban megalakult az ország első ortopédsebészeti osztálya. A bőr- és nemibetegosztályt 1934-ben urológiai osztállyá alakították, majd 1935-ben új, modern szülészeti osztály épült. Később száj- és fogbeteg, fül-orr-gégészeti osztályok alakultak, szinte minden orvosi szakterület jelen volt, a kardiológiát kivéve, a közelében fekvő Szív- és Érsebészeti klinikára alapozva. Az elme-idegosztály kb. 150 ággyal indult. A háború után a Várhegy alatti Sziklakórház is a János Kórházhoz került. Az előző századfordulótól a kórház nemcsak technikailag fejlődött, hanem tudományos eredményeket is értek el olyan nagynevű munkatársai, mint a belgyógyász Gyurmán Emil (1898–1923), Fodor Imre (1945–56), Baráth Jenő (1952–67), a gyermekorvos Lénárt György (1949–71), a sebész Kuzmik Pál (1912–14), Manninger Vilmos (1914–35), Bugyi István (az 1920-as években), Sebestyén Gyula (1940–47), az urológus Rihmer Béla (1913–36), Noszkay Aurél (1943–74), a szülész Árvay Sándor (1944–46), a szemész Grósz Emil (1901–02) és ifj.
Sajnálom, hogy a velem együtt dolgozó orvos és szakdolgozó kollégák több mint 80%-át "járulékos veszteség"-nek tekintették, és akik emiatt az elmúlt fél évben elhagyták az osztályt – bár a kórház vezetése még ezt is minden eszközzel megpróbálta megnehezíteni! De én büszke vagyok rájuk, és a velük munkával eltöltött négy évre, a számos meggyógyított betegre, megmentett életre.
"Márpedig az alku mértéke jelentős részben az eladó motivációjától függ, vagyis, ha nem az értékesítés a legfontosabb számára, akkor nem nyitott az alkura. Eközben, vagy akár ezzel összefüggésben, az árazással még mindig problémák vannak. " Hiszen érvelni kell, úgy támasztandó alá az alku. Itt írtam már róla korábban. Senki se szeret szemtelen, erőből megmondó vevővel tárgyalni, akiben semmi együttérzés nincs, aki nem kíváncsi a másik érveire. Én azt szoktam ilyenkor mondani, hogy ez a vevő sportból alkuszik, amivel nehéz mit kezdeni. Mennyit Lehet Alkudni Lakásvásárláskor. Mennyit lehet alkudni lakásvásárláskor A 2019. ősze óta tapasztalható piaci környezet jócskán más képet mutat a megelőző időszakhoz képest. Azt megelőzően csak találgatni lehetett, hogy mennyi ideig, milyen mértékig tarthat az ingatlanárak folyamatos emelkedése. A jelen helyzet – véleményem szerint – egy átmeneti állapot. Az a személyes jóslatom, hogy idén is hasonló intézkedések várhatók, mint a 2016. végén bejelentett családi otthonteremtési kedvezmény.
Az alku mértékét tekintve arról szóltak 2015-2016-os évek a budapesti ingatlanpiacon, hogy az a legtöbb esetben jelképessé degradálódott, sőt időnként arról is hallani lehetett, hogy egymásra licitálnak a vevők. 2017-ben már kicsit mást szűrhettünk le az ingatlanközvetítői véleményekből. Úgy tűnik ismét nő az alku mértéke, a változás azonban eltérő az egyes kerületek ingatlanpiacát, valamint az egyes ingatlantípusokat tekintve is. Az alku ma ismét határozott jelen van az adásvételeknél az I., II. és XII. kerületek ingatlanpiacán - szögezte le Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai irodájának szakmai vezetője. Hogyan lehet a legtöbbet spórolni ingatlanvásárláskor? | 24.hu. Véleménye szerint ez abból következik, hogy ezekben a kerületekben "lufiárak" jellemzik az ingatlanpiacot, azaz a legtöbb esetben irreálisan magas hirdetési árakkal találkozhatunk, melyekből aztán később engedni kénytelenek az eladók. Ez olykor nem önkéntesen, hanem egy-egy alku hatására következik be. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a nagyon jó lakásoknál még nem jelent meg az alku, a kevésbé vonzó paraméterekkel rendelkező ingatlanoknál határozottan érezhető.
Az elemzése szerint a múlt év során a budapesti használt lakás ok esetében 2017-ben kevés esetben tudtak elérni jelentősebb árkedvezményt a vevők. Az átlagos alku mértéke a fővárosban 2, 6–4, 6 százalékos volt ingatlantípustól függően. "A fővárosban csupán minden huszadik adásvétel esetében licitáltak felfelé a vevők a hirdetési árakhoz képest. Egymillió forintnál nagyobb alkura pedig az esetek negyedében került sor Budapesten. A tipikus áralku mértéke tavaly kisebb volt mint 5 százalék" – mondott néhány példát Balogh László arra, hogy az aktív kereslet miatt a reálisan árazott ingatlanok esetében egyelőre még szűk tere van az alkunak. Változó alkupozíciók Az elemzéséből kiderül az is, hogy a vidéken a vevők alkupozíciója nagyban függ attól, hogy hol található az adott ingatlan. A nagyobb városokban, köztük a megyeszékhelyeken és az egyetemi városokban Budapesthez hasonlóan az alku meglehetősen korlátozott mértékű. "A megyei jogú városokban tavaly átlagosan 3, 6–6, 2 százalék között lehetett alkudni az ingatlanokra.
A megfontolt vásárló úgy mondja tehát az induló árajánlatot, hogy maradjon mozgástere magasabb árra is a tárgyalás alakulása szerint. Az előzetes információk birtokában úgy kell mérlegelnie, hogy kellően motivált maradjon az eladó, mert gyakran – a tárgyalás vége felé – még magasabb árra számít. Következő lépésben ugyanis az eladó is mond egy neki szimpatikusabb összeget. A felek gyakran olyan középutat választanak, amely az imént említett összegek között vannak. Úgy célozzunk tehát az első lövésnél, hogy számítsuk ki a lehetséges kompromisszumot is. Mennyi az annyi, mennyi lehet alkudni? Pontos számot nem lehet mondani, az árak szinte folyamatos változása miatt talán nem is lehetséges. A múlté már a régi "szabály", a 10%-os lehetőség az alkura, élethelyzetenként változik az eladók tűréshatára, ingerküszöbe. Mindenképpen vegyük figyelembe az eladó körülményeit, és azok ismeretében mondjunk legfeljebb 5-10% közötti árral alacsonyabb ajánlatot első próbálkozásra. Be kell kalkulálni, hogy egy eladó egyáltalán nem akar majd engedni, de ha a piaci áraknak megfelelő az irányár, gyakran úgy vásárol a vevő, hogy nincs is alku.
Ugyanakkor mint Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője fogalmazott: az alku egyre természetesebbé válik. Most az eladók is érzik azt, hogy szélesebb a kínálat és "a vevők sem folynak a csapból". Így egyre többen belemennek kisebb nagyobb árengedményekbe a sikeres eladás érdekében. És ahhoz, hogy egyáltalán a vevők foglalkozzanak egy ingatlannal, minimum 3-5 százalékos alkuval számolni kell. Panellakás-alku Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője is úgy látja, hogy miközben a hirdetési árak esetében nem következett be változás, az alkuk érezhetően nőttek. Különösen a panellakások és a nagyobb, korszerűtlenebb házak esetében. Így sem nagyobb azonban a különbség a két kerületben 5 százaléknál az eladási és a hirdetési árak között. Illetve az 5 százalék feletti árengedmények elég ritkák. Sőt, ha egy vevő ténylegesen megtalálja azt az ingatlant, amire vágyik, és nem kell kompromisszumokat kötnie, akkor még akár hirdetési áron is hajlandó vásárolni.