A családi adókedvezményt az tudja igénybe venni, aki személyi jövedelemadó-köteles jövedelemmel rendelkezik. Ez származhat munkával szerzett jövedelemből, illetve egyéb adóköteles jövedelemből. A kedvezmény összege függ a családban élő eltartottak lélekszámától, de a kedvezmény csak a kedvezményezett eltartott után vehető igénybe. De, ha egy családban van kedvezményezett eltartott és eltartott is, akkor is más lesz az adókedvezmény összege, mintha csak kedvezményezett eltartott lenne. Mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk, kettő fogalmat nem árt tisztázni. A kedvezmény az az összeg, ami a személyi jövedelemadó alapot csökkenti, tehát a bruttó munkabért csökkenti a kedvezmény, és ez által kisebb összeg után kell szja-t fizetni. A családi adókedvezmény természetesen ezzel teljesen összefügg, de ez az az összeg, amennyivel kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetni, tehát több pénz marad a zsebünkben, azaz mintha emelkedne a nettó bérünk. Az egy, három és több eltartott gyereket nevelők kedvezménye évek óta nem változott.
Eltartottnak minősül: - a kedvezményezett eltartott, - az, aki a családtámogatási törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg (pl. rokkantsági járadékot folyósítanak), családi pótlékot nem állapítanak meg (pl. magzat esetében), vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (pl. tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék esetében) Ha az eltartott gyermek már elmúlt 18 éves A kétgyermekesek figyelmét külön felhívnám arra az esetre, amikor a nagyobbik eltartott már egy olyan 18 évnél idősebb gyermek, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ebben az esetben ugyanis az eltartottak száma kettő. És bár csak egy kedvezményezett eltartott után lehet igényelni a családi adókedvezményt, de a két eltartottra vonatkozó 133.
A kettő kedvezményezett eltartott gyermekeseké viszont 2019-től emelkedett. (A számokról majd lentebb. ) 2018. január 1-től módosításra került a családi kedvezményről szóló törvény is. (1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst. ) 12. § (2) bekezdés). A módosított törvény szerint a kedvezmény szempontjából az a gyermek is saját háztartásban nevelt gyereknek számít, akit átmeneti gondozásba helyeztek a szülő kérésére vagy beleegyezésével. A különböző betegségek és fogyatékosságok esetén járó ún. személyi kedvezményről ide kattintva olvashat bővebben. Kedvezményezett eltartottnak minősül: saját jogán családi pótlékra jogosult, az a magánszemély, aki rokkantsági járadékban részesül, aki a (Cst. ) szerint családi pótlékra jogosult, a magzat a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig. A családi kedvezmény érvényesítésekor a kedvezményezett eltartott mellett az is figyelembe vehető, aki a családtámogatási törvény szerint a családi pótlék megállapításánál beszámításba került. Tehát a kérelemben feltüntethető, aki nappali, esti vagy levelező képzésben tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, felsőoktatási intézményben első diplomáját készül megszerezni, és nem rendelkezik személyi jövedelemadó köteles jövedelemmel három egymást követő hónapon keresztül.
Abban az esetben, ha több eltartott gyermek van, és a fiatalabb még nem múlt el 18 éves, de az idősebb igen, aki viszont még tanul, akkor a még jogosult (fiatalabb) gyermek után a két gyermek után járó, azaz a nagyobb összegű kedvezmény vehető fel. (Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a kedvezmény csak a fiatalabb gyermek után jár, de utána havi 20 000 forint igényelhető vissza a fenti példa alapján. ) A kedvezményt egy összegben (az éves adóbevallásnál), vagy havonta is lehet kérni, és erről a munkáltatónál minden évben nyilatkozni kell. Érdemes úgy számolni, hogy a maximálisan adható kedvezmény visszaigényelhető legyen, ezért a szülők (amennyiben házasok) meg is oszthatják egymás között. Lehetőség van év közbeni módosításra is, és fontos, hogy munkahelyváltásnál év közben is újra nyilatkozatot kell tenni akkor is, ha év elején a korábbi munkaadónál már nyilatkoztunk. Amennyiben a fizetés túl alacsony (főként a 3 gyermekeseket érintheti ez a probléma), akkor az SZJA-n túl a nyugdíjjárulékból és egészségügyi járulékból is érvényesíthető a kedvezmény.
Vannak olyan esetek, amikor az elővásárlási jog a törvény értelmében a fentiek ellenére nem áll fenn. Ilyen esetek például, amikor a termőföld adásvételt közeli hozzátartozók kötik egymással, vagy ha egy termőföldnek több tulajdonosa van és ezek a tulajdonostársak meg kívánják szüntetni a közös tulajdont adásvétel útján, aminek következtében a termőföldnek egyetlen tulajdonosa marad. Amennyiben a kifüggesztés időtartama alatt - tehát a 60 nap alatt - senki nem élt az elővásárlási jogával, úgy a jegyző az adásvételi szerződést továbbítja hatósági jóváhagyás végett a mezőgazdasági igazgatási szervnek, amely minden esetben a föld fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal. A szerv feladata, hogy vizsgálja a szerző fél alkalmasságát a földszerzésre, meggyőződjön a szerzési feltételek fennállásáról. Mikor adómentes a termőföld bérbeadása? - Írisz Office. Ennek eredményeként az adásvételi szerződés jóváhagyását támogató vagy nem támogató határozatot hozhat. Nem támogató határozat esetén a termőföld nem kerülhet a vevő tulajdonába, a vevő tulajdonjogának bejegyzését a földhivatal megtagadja.
Az ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetnünk. Alapesetben a termőföldre is az általános adózási szabályok vonatkoznak, amelyekről korábban ITT írtunk. A termőföldek jelentős nemzetgazdasági szerepe miatt az általános szabályok mellett azonban speciális rendelkezések is érvényesek az értékesítésük esetén. A termőföld átruházásából származó jövedelem 200 ezer Ft értékig adómentes, ha a vevő olyan regisztrációs számmal rendelkező egyéni vállalkozó/mezőgazdasági őstermelő, aki a földet legalább 5 évig mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy legalább 10 évig az őt alkalmazó társas vállalkozásnak adja bérbe. A 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja. Amennyiben a vevő a földet állattenyésztéshez takarmánytermelés céljából kívánja használni, akkor az adásvételből származó teljes jövedelem adómentessé válik. Ha az adómentesség feltételei mégsem teljesülnek (pl.
Ügyvédi praxisomban gyakran merül fel kérdésként, hogy illetékmentesen lehet-e termőföldet szerezni ajándékozás/vásárlás útján testvértől. Kell-e hatósági jóváhagyás az ilyen szerződéshez? Mik a főbb szabályai termőföld ajándékozásának testvérek között? Nézzük tehát a jogszabályok ide vonatkozó rendelkezéseit az illeték kérdésében Termőföld ajándékozási illeték Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény meghatározza az ajándékozási illeték mértékét. Eszerint az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%. Sokan azt remélik, hogy az egyenes ági rokonoknak járó illetékmentesség a testvérek között is érvényesül. Ám ez nem így van. Mivel a testvér nem egyenes ági rokon, hanem oldalági, így a testvért illetékmentesség nem illeti meg.