Henry James 1911-ben Élete Született 1843. április 15. USA, New York Elhunyt 1916. február 28. (72 évesen) Anglia, London Sírhely Cambridge Cemetery Nemzetiség angol Szülei Mary Walsh James Henry James, Sr. Pályafutása Jellemző műfaj(ok) Gothic literature Fontosabb művei Egy hölgy arcképe (1881) Kitüntetései Order of Merit Henry James aláírása A Wikimédia Commons tartalmaz Henry James témájú médiaállományokat. Henry James OM ( New York, 1843. – London, 1916. ) amerikai származású angol író, kritikus. Élete [ szerkesztés] A filozófus William James testvére. A hawthorne -i regénytechnika örököse, a kozmopolita ifjúkorában kialakult Európa-rajongás kifejezője, így első alkotói korszakában az amerikai és az európai társadalom értékei közti feszültség foglalkoztatta ( Daisy Miller, 1878, 1965; Egy hölgy arcképe, 1881, 1974). Utolsó alkotói korszakában valamelyik szereplő szemszögéből szubjektíven láttatja az eseményeket s a történések igazságtartalmát ( Maisie tudja, 1897, 1978). Életfilozófiája, a művészetről folytatott elmélkedései a művész tevékenységének és magánéletének ambivalenciáját tükrözik ( Az Aspern-levelek, 1888; Házasságok, 1891, A csavar fordul egyet, 1898; A galamb szárnyai, 1902; A követek, 1903; Az aranyserleg, 1904).
Berinkey Irma, Sz. Kiss Csaba, Udvarhelyi Hanna, utószó Szegedy-Maszák Mihály; Európa, Bp., 1965 A csavar fordul egyet; ford. Katona Tamás; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1969 (Helikon kiskönyvtár) Egy hölgy arcképe; ford. Balabán Péter; Európa, Bp., 1972 Európai látogatók; ford. Balabán Péter; Európa, Bp., 1975 Maisie tudja. Regény; ford. Udvarhelyi Hanna; Európa, Bp., 1978 Washington Square; ford. Kádár Melinda; LAZI, Szeged, 2003 A galamb szárnyai; ford. Barcza Gerda; Lazi, Szeged, 2008 A csavar fordul egyet; ford. Weisz Böbe; Alinea, Bp., 2012 (Klasszik sorozat) Egyéb magyar fordítások Szerkesztés Gustave Flaubert az Írók írókról c. kötetben, 1970 A mester intelmei Holmi 2002/10-12. szám A szőnyeg mintája Holmi 2004/9. szám Jegyzetek Szerkesztés ↑ Gunter, Susan E - Jobe, Steven: Dearly Beloved Friends: Henry James's Letters to Younger Men (University of Michigan Press, 2001) ISBN 0-472-11009-8 Források Szerkesztés Henry James élete és munkássága () Szerzői adatlapja a Molyon Henry James a -n (magyarul) Henry James az Internet Movie Database oldalon (angolul) További információk Szerkesztés Henry James művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban Henry James: A szőnyeg mintája (Holmi)
Balabán Péter; Európa, Bp., 1975 Maisie tudja. Regény; ford. Udvarhelyi Hanna; Európa, Bp., 1978 Washington Square; ford. Kádár Melinda; LAZI, Szeged, 2003 A galamb szárnyai; ford. Barcza Gerda; Lazi, Szeged, 2008 A csavar fordul egyet; ford. Weisz Böbe; Alinea, Bp., 2012 (Klasszik sorozat) Egyéb magyar fordítások [ szerkesztés] Gustave Flaubert az Írók írókról c. kötetben, 1970 A mester intelmei Holmi 2002/10-12. szám A szőnyeg mintája Holmi 2004/9.
Fuchs Ignác udvari pénzváltó (kissé nagyvonalúan: pénzember) lánya volt. Havel Lipóttal 1879-ben kötöttek házasságot. Öt gyerekük született, akik közül kettő élte meg a felnőttkort. Mind Havel, mint Fuchs szegény sorból felemelkedett emberek voltak, erről bőségesen mutat adatot a tanulmány. Fuchs Etelka felnőtt gyermekei közül Imre építész, míg Béla jogász lett, és a Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT, majd az MTI vezetője. Béla részvett a Horthy-féle kiugrási kísérletben, valamint a korszak üldözöttjeinek mentésében. Százakéban. Havel Lipót naplója jóvoltából egy keveset tudhatunk arról is, hogyan élt a Havel család. A családanya beteges, törékeny teremtés volt e szerint. Etelka már megörökölte a jómódot, Lipót meg fokozatosan szokott bele. Ennek megfelelően Etelka volt a modorfelelős a családban. Havel naplójában egyfelől gyengéden írt feleségéről, másfelől a nő szigorúságát említette a gyerekek felé. Etelka szerette a zenét (kár, hogy nem derül ki, kik voltak a kedvencei) és így nevelte a gyerekeket is.
Értékelés: 67 szavazatból Isabel a megnyíló női öntudat egyik jelképes figurája, korának konzervatív és álszent viszonyai között. Nem fogadta el a biztos anyagi körülményekkel járó kérő házassági ajánlatát. Tettéért majdnem kitagadják örökségéből, ám szerető unokabátyja közbenjárására édesapja mégis tekintélyes összeget hagy rá. Szabadságát azonban tapasztalatlansága ellenére mégsem nyerheti el. Madame Merle ugyanis egy jó szándékú barátnőként tünteti fel magát Isabel előtt és előnytelen házasságra veszi rá a lányt. Megaláztatásában lassan derül fény "barátnője" ördögi tervére. Bemutató dátuma: 1998. november 19. Forgalmazó: Budapest Film Stáblista: Díjak és jelölések Golden Globe-díj 1997 Oscar-díj 1997
Mindennek a tetejébe Bacsó Péter (állítólag) utolsó alkotása is megérkezik a vásznakra. A képernyő mozisztárjai Minden tévésorozat-szereplő arról álmodik, hogy egyszer George Clooney lesz belőle, és Hollywood csúcsára dobbant a képernyőről. A lehetőségek adottak, hiszen míg a mozilátogatók száma csökken, a (többnyire) fizetős csatornák egyre igényesebb szériái fanatikus hívekre tesznek szert. Nem csoda, hogy több mozisztár visszamenekült a tévébe, mint Patrick Dempsey vagy Kiefer Sutherland. Összeállításunkban tíz olyan színészre világítunk rá, akik sikeresen tartanak két vasat a tűzben, és szívesen látott vendégek a moziban éppúgy, mint a nappaliban. A csapból is ő folyik Van úgy, hogy egy tehetséges színész berobban a köztudatba, teljességgel elvarázsolja a nézőket és hirtelenjében minden szerepben őt szeretnénk látni. Óvatosnak kell lenni az ilyen vágyakkal, mert a végén még Hollywood valóra váltja őket. Az elhibázott szerepválasztások utáni csömört követő döbbenetben csak ámulunk, hogy hova lett egy ígéretes karrier.
Igazi bábszínházi pillanat a rózsák visszaváltozása kenyérkévé. Novák János rendezői elképzelését szépen támasztja meg a jelmezek és a bábok tervezéséért is felelős Orosz Klaudia munkája, s jó döntés volt az egész játékot végig kísérő Szent Erzsébet himnusz fuvolával kísért, egyedüli dallamként való választása is. (…) A legjobb döntés meg talán az volt, hogy a színház Egressy Zoltán t kérte fel a legenda bábszínpadi változatának elkészítésére" – "Gertrúdisz leánya" – SpirituszOnline, Gabnai Katalin írása
A rettentő erejű viharban a vár kigyullad, s egyik tornya leomlik. 5. Erzsébet. A szent egy kis viskóban, hálás szegényei körében hal meg, az angyalok búcsúztatják. 6. Erzsébet ünnepélyes temetése. II. Frigyes német-római császár, a nép, s a keresztes lovagok jelenlétében magyar és német püspökök temetik el Erzsébetet. Az oratórium zenéje erős operai hatást, mindenekelőtt Wagner-hatást mutat. Liszt maga sorolja fel partitúrájának végén azt az öt kölcsönzött motívumot, amely a műben konkrét jelentéssel, többször visszatér. (Az utolsó jelenetben, illetve az azt megelőző zenekari közjátékban valamennyi motívum megjelenik. ) Az első dallam egy Szent Erzsébet ünnepére való gregorián antifóna (Liszt valószínűleg nem tudta, hogy igazából portugáliai Erzsébetről szól), ezt intonálja a három fuvola csodálatos szólója rögtön a zenekari bevezető kezdetén, s ez a motívum a továbbiakban egyértelműen a szent alakjához kapcsolódik.
Zenekari bevezető: 1. motívum 1. kép: 1., 3. motívum 2. kép: 1., 5. motívum 3. kép: 5., 1., 4. motívum 4. kép: 5. kép: 1., 2., 3. motívum 6. kép: 1., 2., 3., 4., 5. motívum A zenekari hangszerelés: három fuvola (egyik esetenként piccolo), két oboa, angolkürt, két klarinét, két fagott, négy kürt, három trombita, három harsona, basszustuba, három üstdob, cintányér, nagydob, kisdob, mély harang, hárfa, harmónium vagy orgona, vonósok. Az oratóriumból – a már említett zongorakivonaton kívül – Liszt zongoranégykezest is készített a Keresztesek indulója, a Vihar és az interludium dallamaiból. Források [ szerkesztés] Hamburger Klára: Liszt kalauz. Zeneműkiadó, Budapest, 1986. 143–154. old. ISBN 963-330-605-1 Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1972. 249–252. old. További információk [ szerkesztés] Az oratórium német és magyar szövege HMDb – Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája – Liszt: Szent Erzsébet legendája [ halott link] Kiállítás Múlt-kor – Liszt Ferenc és Szent Erzsébet kapcsolatáról Újszegedi római katolikus plébánia – Szent Erzsébet legendája oratórium
Egyébként Zsuffa Tünde bevallotta, hogy Erzsébet anyját, a Bánk bánból nagyon negatív alakként ismert Gertrudist is rehabilitálni akarta művével mint anyát és feleséget. Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása 1235-ben Az írónő és a zeneszerző együtt keresték fel Lezsák Sándor t írói és költői minőségében, hogy felkérjék a musical szövegkönyvének és a verseknek a megírására. Zsuffa Tünde nemcsak a költőt, drámaírót tiszteli Lezsák Sándorban, de saját, írói pályája elindítóját, mentorát is, mert tőle kapta a biztatást édesapja emlékének szentelt első könyve megírására. Lezsák Sándor, aki maga is foglalkozott Szent Erzsébet történetével, örömmel vállalta a feladatot, és hogy milyen szép a zene, kérésére a nyitány szólalt meg a lejátszón. Valóban szép volt, a sajtótájékoztató résztvevői tapsban törtek ki. Cseke Péter a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója rendezi a musicalt, amelyben 19 szereplő, 20 pár táncos, gyerekszereplők, artisták irányítása vár rá, de mindenekelőtt a szereplők kiválasztása.
Szent Margit legendája - A Margit-legenda nyomán - Erős fogadással megfogadta IV. Béla király, hogy ha Isten még egyszer országába visszavezeti, és népét ismét felemeli, egyetlen lányát neki ajánlja, apácának nevelteti. Fogadásáról nem is feledkezett meg, és amikor egyetlen leánya, a kicsi Margit a tizedik évét betöltötte, bizony kolostorba küldte. Ott nevelkedett a király egyetlen leánya, távol az édesanyja jó szavától, távol a díszes és kényelmes palotától. Ahogy nőtt, növekedett, egyre inkább távolodott a világi hiúságtól, és közeledett az egyházi tanításokhoz. Az apácák klastromában élt a Nyulak szigetén, amelyet később róla Margit-szigetnek neveztek el. Híre járt a közeli országokban, de még a távoli tartományokban is, hogy van Béla királynak egy szépséges szép lánya, s egymás után érkeztek a kérők Magyarországra. Megkérte Margitot a cseh király őfelsége, s megkérték sokan mások is, de ő annyira utálta a világi hiúságokat és gyönyörűségeket, hogy hallani sem akart házasságról. Messze földről jöttek szerzetesek és apácák, de jöttek nagy nemes özvegyasszonyok, nagy uraknak és fejedelmeknek feleségei is, hogy a királykisasszony szent életében gyönyörködjenek.
Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott. Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápalevelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki. Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergipüspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni. Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött.