A gyártók felismerve a lehetőséget, selyemből készült test színű harisnyákat dobtak piacra igen nagy sikerrel. Ezek harisnyaszárak voltak, melyeket harisnyatartóval erősítettek fel. A nylon harisnya megjelenéséig még 1939-ig várni kellett. 1920-22-ben még a zártabb, derékban övvel díszített, bokáig érő ruhák voltak divatosak. A kép forrása: Iowa State University Library Aztán pár év múlva a ruhák a kamaszos külső érdekében - egy kis túlzással mondhatjuk – úgy néztek mi, mintha csövekből állnának. Egy cső, amibe belebújtak és két cső a karoknak. A derekat már nem szorította öv, mivel azt a csípőre helyezték át. 1920 As Évek Női Ruhái – 1920 As Evek Női Ruhani Movie. Divatos volt az egybe ruha, a szoknya valamilyen felsővel is, a lényeg, hogy eltakarja a nőies idomokat. Mindemellett a férfias elemek is megjelentek, mint pl. az öltöny nőiesebb fazonja, vagy a hétköznapi viseletekben a nadrág blúzzal, bár ezek általánosan majd csak a következő évtizedben lesznek igazán divatosak hála Marlene Dietrichnek. Manapság divat a céges bulikat '20-as évek stílusában megrendezni, de a farsangi vagy évadzáró bálokat is szívesen szervezik e korszak hangulatában.
Selyemből, pamutból, lenből készültek. Ahogy rövidült a szoknya, egyre nagyobb figyelmet kapott az alóla kivillanó láb és a rajta lévő harisnya. Ez volt a bubi frizura. A kép forrása: style and design A bubi frizurára kis, a homlokba egészen behúzott kalapok kerültek, melyek a fület is takarták. Forrás:glamourdazze Kiegészítőként az egyszerűség jegyében viseltek kisebb fülbevalókat, karkötőket, gyöngysorokat. Ez utóbbit Coco Chanel ötlete nyomán egészen hosszú változatban is. Férfi viseletek: A férfiak ruhatárában jelentős változás a korábbi évekhez képest nem történt. A már jól bevált ing, nyakkendő, öltöny együttes volt az általános viselet. 1920 As Évek Női Ruhái, 1920 As Evek Női Ruhani Per. Divatos öltöny színek a barna, a szürke, a sötétkék árnyalatai voltak. A hivatalnokok fekete öltönyben jártak dolgozni. Estére szmokingot, frakkot öltöttek fehér keményített elejű inggel, csokornyakkendővel. Charlie Chaplin (1889-1977) A cipő színe igazodott a felsőruházat színéhez. A kép forrá Rövid hajukat hátrasimították és pomádéval rögzítették.
A pénztárca tömöttsége határozta meg az alsónemű anyagát. Selyemből, pamutból, lenből készültek. Ahogy rövidült a szoknya, egyre nagyobb figyelmet kapott az alóla kivillanó láb és a rajta lévő harisnya. Megjelentek a dolgos hétköznapokra és a mozgással együtt járó szabadidős tevékenységekre tekintettel lévő kényelmes és célszerű ruhadarabok. ( A sportruhákról a téma terjedelme miatt majd egy másik blogban olvashattok. ) A konfekció ipar gyártotta termékektől az egyedi, méretre szabott ruhákig széles volt a paletta. A tehetősebbek finomabb, a kevésbé gazdagok egyszerűbb anyagokból készült ruhákat hordtak, de ez alapvetően a fazonon nem változtatott. Az 1920-as évek a szecesszió egyik ágának az art deco irányzatnak is az évtizede, mely funkcionalista stílusával a divatra is nagy hatást gyakorolt. Erről részletesebben itt olvashattok: Az art deco és a divat. Art deco ruhák 1926-ból. Az évtized leghíresebb képviselője Coco Chanel, aki meghökkentően új ötleteivel teljesen megreformálta a női öltözködést.
Férfi viseletek: A férfiak ruhatárában jelentős változás a korábbi évekhez képest nem történt. A már jól bevált ing, nyakkendő, öltöny együttes volt az általános viselet. Divatos öltöny színek a barna, a szürke, a sötétkék árnyalatai voltak. A hivatalnokok fekete öltönyben jártak dolgozni. Estére szmokingot, frakkot öltöttek fehér keményített elejű inggel, csokornyakkendővel. Charlie Chaplin (1889-1977) A cipő színe igazodott a felsőruházat színéhez. A kép forrá Rövid hajukat hátrasimították és pomádéval rögzítették. Esetleg kis bajuszt növesztettek, de a szakáll nem volt divat. Rudolf Valentino (1895-1926) Különböző alkalmakhoz és ruházathoz különböző fazonú fejfedő dukált. Illik a sorozat eddigi köteteihez. Hangulatos, csajos, kissé szokatlan, de mindenképpen jó értelemben. Pontosan így képzeltem el Lara Jean szobáját és az őt játszó modell is sokkal idősebbnek tűnik, mint az első részen, jól érzékeltetve az idő múlását. Megjelentek a dolgos hétköznapokra és a mozgással együtt járó szabadidős tevékenységekre tekintettel lévő kényelmes és célszerű ruhadarabok.
Hozzátették: a rendszer bevezetésével éjszaka kisebb lesz a zajterhelés a környéken. Online foglalás Az utazási igényt online a oldalon, a BKK ügyfélszolgálat telefonszámán legkésőbb 30 perccel a tervezett indulás előtt lehet jelezni. Lehet kérni személyesen a városmajori végállomáson, a diszpécsernél is, ebben az esetben nem szükséges ezt 30 perccel korábban megtenni. Ugyanakkor a BKK felhívta a figyelmet arra, hogy mindig a menetrendi indulási időpont előtt kell jelezni az utazási igényt. A már közlekedő vonatnál pedig a járművezetőt is lehet értesíteni a további utazási szándékról – olvasható a közleményben. Egyetlen fogaskerekű A budapesti fogaskerekű vasút Budapest egyetlen fogaskerekű vasútja, mely a 12. kerületben, a Városmajor és Széchenyi-hegy, Gyermekvasút állomások között közlekedik. A köznyelvben csak fogasként emlegetett közlekedési eszköz 2008. augusztus 21-étől formálisan a 60-as jelzésű villamos. Videón a fogaskerekű: Története A szőlőkkel beültetett és erdőkkel borított Svábhegy a 19. századtól jelentős fejlődésnek indult, megépültek az első villák, színészek, írók és művészek pihenőhelyévé, majd a városiak kedvelt kiránduló helyévé vált.
A Fogaskerekű vasút állomásától ideiglenesen lefektetett vágányokon juttatták el a járműveket a Gyermekvasút állomására. A Fogaskerekű Vasút újabb korszerűsítésére 1973-ban, Budapest centenáriumának – létrejötte századik évfordulójának – alkalmából került sor. Ekkor lett sárgából piros a színe. De miért??? A Budapesti Fogaskerekű Vasút Budapest egyetlen fogaskerekű vasútja, mely a XII. kerületben, a Városmajor és a Széchenyi-hegy, Gyermekvasút állomások között közlekedik. 2009. augusztus 21-étől a budapesti tömegközlekedés 60-as jelzésű viszonylata. 124 év után (az előzmények ismeretében) ez az átnevezés számomra felfoghatatlan, elfogadhatatlan. Szívem szerint írnék még cifrább dolgokat is, annak ellenére, hogy sosem voltam a 12. kerület lakója és talán nem is leszek. De Budapest a szülőföldem. Úgy érzem a Fogaskerekű nem érdemli meg, hogy így lefokozzák 60-as villamosra. Legalább annyira nem, mint "a" Földalattit egy nyamvadt metróra... Ui. : A helyszín pontos megfejtését köszönöm a tisztelt látogatóknak!
A 60-as villamos – vagy ahogyan a legtöbben ismerik, a fogaskerekű vasút – a XII. kerület hegyvidéki részét, a Sváb-hegyet és a Széchenyi-hegyet köti össze a Városmajorral. A fogaskerekű felújítása mára több okból is aktuálissá vált, a vonal fejlesztéséhez szükséges kiviteli tervek már elkészültek. A BKK azon dolgozik, hogy a megvalósításához szükséges forrás minél előbb rendelkezésre álljon. A járatot napi rendszerességgel használó utasok száma alacsony. Ennek legfőbb oka, hogy a vonal sem menetidejét, sem hálózati kapcsolatait tekintve nem jelent valódi alternatívát a térségben közlekedő 21-es és a 21A autóbusz mellett, még a közúti forgalom torlódásakor sem. A vonal rossz műszaki állapota miatt a járatok átlagsebessége alacsony, menetidejük hosszú. Az itt közlekedő hét ikerjármű mintegy 40 éves, és az utóbbi idők – főleg esztétikai – felújításai ellenére kijelenthető, hogy elérték azt a határt, amikor még gazdaságosan üzemeltethetők, műszaki meghibásodásuk száma magas. A vonal nem érint egyetlen fontos csomópontot sem, ami szintén csökkenti a potenciális utasok számát.
Újkorában (elektromos hajtás ekkor még nem lévén) egy gőzmozdony tolta-vonta. A Fogaskerekű Vasút 1926-ban került Budapest tulajdonába. 1929-ben felsővezetéki rendszerrel villamosították, a gőzmozdonyokat felváltották a villanymozdonyok. Néhány évvel később, végképp megszüntették a teherforgalmat. A gépkocsi-közlekedés kiszorította a fővárosból a lovaskocsikat, amiket korábban – az állatokat kímélendő – szintén a Fogaskerekű Vasúton szállítottak a Sváb-hegyre. (Az itt említett derék lovaknak Andrássy Kurta János állított igazán méltó emlékművet 1940-ben. A kapcsolódó képek rovatban látható eme műalkotás a rajta lévő felirattal. Érdemes elolvasni... Időközben kiépültek a magasabban fekvő területekre vezető szilárd burkolatú utak, melyek már alkalmasak voltak teherautók közlekedésére. Az Úttörővasút építésének idején is fontos szerepet játszott a Fogaskerekű. Különlegesen átalakított MÁV tulajdonú teherkocsikon, a Fogas két mozdonya által tolt vonattal szállították az Úttörővasút első járműveit a Széchenyi-hegyre.
Az új 850 méteres szakasz 1890. május 15-én nyílt meg, és ezzel a vasútvonal teljes hossza több mint 3, 7 km, emelkedése 327 méter lett. 1895-ben a svájci fenntartó vállalat megszűnése miatt a fogaskerekű vasút a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút Rt. -hez került. 1910-ben a lakosság kérésére bevezették a téli üzemet is. Ehhez alkalmazkodva átalakítottak néhány kocsit, beüvegezték, kályhákkal látták el őket. A télen is működő fogaskerekű a rendszeres utasellátás mellett a téli sportok kedvelői számára is igen hasznos volt. Szánkózni és síelni vágyók százai jutottak fel a vasúttal a Svábhegyre illetve Széchenyi-hegy tetejére. A sílécek szállítására egy külön síszállító kocsit építettek. Ez az egy jármű azonban nem bizonyult elegendőnek, így a személykocsik magasságát növelték meg. Története során a veszteséges üzemeltetés miatt többször felmerült a fogaskerekű vasút megszüntetése. Sokan a villamosítástól remélték a vasút megmentését. Mivel a villamosításra sokáig nem volt mód, érdekes kísérletekkel próbálkoztak az üzemeltetés gazdaságosabbá tételére.
Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1890 táján, a Fogaskerekű. Budapest első géperejű tömegközlekedési eszközét, és egyetlen fogaskerekű vasútját Nikolaus Riggenbach tervezte 1873-ban. (Az első a Budavári Sikló volt 1870-ben, viszont ekkor még nem Budapestnek hívták fővárosunkat. ) 1874-ben adták át (3 évvel az első villamos előtt)! Az első szerelvény 1874. június 24-én, délután 4 órakor közlekedett. Abban az időben ez volt a a világon a harmadik megépített és üzembe helyezett hegyi vasút.