Gábor perceken belül elélvezett, feleségem szájába és arcára spriccelt. A szokatlan helyzet azonban olyan izgalmat jelentett Gábornak, hogy kb. negyedóra múlva újból felállt Gábor fasza (addig feleségem pináját nyalta) és akkor megbaszta feleségemet. Hát ez a történet - mondja Zsuzsa, aki egész idő alatt a saját pináját simogatta - és most mit akarok tenni. Ha akarom megbaszhatom őt és akkor esténként rendszeresen összejöhetünk négyesben. Megbaszták a feleségem - szextörténetek. Eddigre én már - a történetet hallgatva és a meztelen, pinájukat simogató nőket látva - teljesen felizgultam. Rábuktam Zsuzsa pinájára és elkezdtem nyalni. Közben feleségem lehúzta rólam a nadrágomat és a gatyámat, kezébe vette a farkamat és elkezdte masszírozni. Néhány perc múlva nem bírtam tovább, kértem Zsuzsát, hogy ereszkedjen négykézlábra, hogy hátulról megbaszhassam. Feleségem széthúzta Zsuzsa pináját én pedig benyomtam a faszomat. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy Zsuzsa elélvezzen, aztán nemsokára én is. Egy kicsit lihegtünk, aztán megkértem Zsuzsát, hogy a felcsatolható műfasszal bassza meg ott előttem a feleségemet.
Aznap még a szállóba hat alkalmazott is megdugta én meg gyönyörködtem abba ahogy kefélik, majd amikor elélveztek én szívtam ki a gecijüket a farkukból. Az nap este megint felmentünk a bárba és ott a két zenésszel tértünk vissza akik szintén nász éjszakáztak a nejemmel. A feleségem kiborult és megbaszták – Szex vágyak – filmek, történetek, képek. Másnap reggel elmentünk egy vidéki üdülőbe ahol két hetet töltöttünk és a két hét alatt kétszer sikerült megbasznom a feleségemet, mert általában máshol éjszakázott és kefélt. Én az egyik asszonnyal voltam és azzal keféltem a férje meg a feleségem szájába élvezett folyton. Később átmentünk pár napra Kassára ahol az egyik éjjeli mulatóhelyen töltöttük az éjszakát és egy panzióban laktunk bár a feleségem mindig más ágyában töltötte az éjszakáit és a nappalikat. Mikor eljöttünk akkor derült ki, hogy nem kellett fizetnünk semmiér még a kaja, piáért sem, mert az asszony lekefélte az összeget hiszen öt napig egy kupiba volt ahol kedvére kefélhetett. A feleségem teste úgy nézett ki, mint a haza hegy és vízrajza, mert rengeteg helyen ki volt szíva és a mellei is meg voltak eléggé ereszkedve.
Ez a történet nem egy megtörtént eseményt ír le, de nagyon szeretném, ha mindez megtörténne velem és a feleségemmel. Gondolatban természetesen már sokszor megtörtént. Esténként, amikor lefekszem számtalanszor elképzeltem már, sőt sokszor szeretkezés közben azt képzelem magam elé, hogy feleségemet egy idegen férfi bassza, vagy egy másik nő pináját nyalja. Ezek a gondolatok mindig felizgatnak és az nagyon jó érzés. Nem vagyunk már fiatalok (ötven felettiek vagyunk), de a szexuális fantázia nincs korhoz kötve. Íme az elképzelt történet: Reggel a szokott időben mentem el dolgozni, feleségem - ugyanúgy mint máskor - még aludt. A munkahelyemen egymást érték a kellemetlen, rossz hírek, úgy éreztem, ezt a napot ki kellene hagyni. Olyan kilenc óra körül úgy döntöttem, hogy hazamegyek (megtehettem, mert olyan beosztásban dolgozom). Kb. Megbasztak a erotikus történetek. féltízkor értem haza, halkan nyitottam ki az ajtót, hátha alszik még a feleségem és ne ébredjen fel. Amint beljebb megyek, kéjes női hangokat hallok a hálószobából.
A szexuális életünk is mindig kielégítő volt, a vágyaink és az elké.... Főiskolai kalandok 2. Nincs menekvés Másnap reggel. Helyszín, a hatodik emeleti dohányzó. Alig tudtam elaludni az éjjel, forgolódtam, próbáltam nem koncentrálni a történtekre. Jól döntöttem va.... Öcsi és én Eljött az este. Már megint izgatottá váltam. Tudtam jól, hogy az öcsém bármit megtesz nekem, ha jól adom elő neki magam. Tisztában voltam vele, hogy ez egyáltalán nem jó dolog, bűn, utálatosság. Mint....
Beküldő:oscar Most már bánom, hogy fiatal koromban a kártyán eljátszottam a felesé, hogy akkor csak egy napra, de lassan arra a megállapodásra jutott, hogy néha megengedi, hogy kinyaljam a pinájából másnak a gecijét amit én már nagyon szeretek, hiszen rákaptam a kézzel való kielégítésre. A házasságunk elején jó volt, hogy a feleségem csodálatos testét simogathattak, mert az arca szép a megjelenése elegáns, a mellei közül csak a baloldali volt egy kicsit megereszkedve, de nem is lehetett ellene semmi kifogásom, mert amíg udvaroltam neki addig is sokan ismerkedtek vele és sokan meg is baszták. A másik melle egyenesen előre mutatott és bár nem rózsaszínű volt a bimbója hanem világosbarna, azt majd két éves házassági évfordulón tudtam meg amikor egy baráti körben sikerült úgy berúgatni, hogy sok mindent megtudtam tőle előző életéből. A melleinek nagysága 95-ös aránylag karcsú teste volt szép combokkal csinos lábbal arányosa bár egyenes fenékkel amit aztán a seggében lévő keféléssel tudtuk kigömbölyíteni.
Akkor ugyanis, a midőn a német festészet hatásától elválva francziás irányok nyomultak előtérbe, Benczúrban testesült meg legpregnánsabban a régebbi és akadémikus irány, melyet az újak kerülni akartak. Ezért a múlt század végén és az új elején erős viták középpontjában állott s áll még talán ma is. De divatok és áramlatok jönnek és mennek, az értékek pedig megmaradnak. Benczúr Gyula buján pompázó kolorizmusa pedig mindig a megmaradó értékek közé fog tartozni". Buda Visszafoglalása Festmény. Benczúr élete utolsó éveinek jelentős idejét töltötte a Nógrád megyei Dolányban: ez a napjaikban Szécsényhez tartozó kis település 1927-ben vette fel nevét, azóta Benczúrfalva névvel tiszteleg egykori neves polgára előtt. Benczúrfalván ma is áll a művész kastélya, és a falu temetőjében található a síremléke is.
A Fővárosi Múzeum első épülete a Városligetben (Forrás: Fortepan/Képszám: 31748) Ez a gyűjtemény 1902-ben a budai domonkos kolostor ásatása során előkerült kőtöredékkel bővült, melyeket azonban nem a Városligetben, hanem a Halászbástya északi tornyában helyeztek el. Ide szállították a királyi palota Hauszmann Alajos tervezte átépítése során talált kőemlékeket, csakúgy mint az Óbudáról és a budaszentlőrinci pálos kolostor területéről származó emlékeket. BUDA VISSZAFOGLALÁSÁ - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A lapidarium – vagyis kőtár –1932-ben nyílt meg a közönség előtt a toronyban, valamint a hozzá csatlakozó folyosószakaszban. A következő évben pedig már a múzeum részeként működő Fővárosi Képtár is fogadott látogatókat újonnan elfoglalt épületében, a belvárosi Károlyi-palotában. A kőtár a Halászbástya északi tornyában nyílt meg (Forrás: Fortepan/Képszám: 148222) Az intézmény tehát csodás gyűjteményéhez képest méltatlanul, több részre széttagolva működött. A helyzet Budapest történetének egyik legjobb ismerőjét, dr. Lechner Jenő építőművészt is zavarta, aki 1928-ban még csak a sajtóban adott hangot véleményének, majd 1931-ben Ripka Ferenc polgármesterhez fordult javaslatával, hogy vagy a Károlyi-palotát vagy a budavári elöljárósági palotát fontos lenne megszerezni a múzeum céljára.
század végén egymás mellett emelt két kétemeletes bérház helyére a régi városházához jobban illeszkedő épületcsoportot épített volna. Azok lépcsőházát összekötötte volna a már említett díszes, rokokó lépcsőházzal, mert így szerinte egy monumentális belső tér jöhetne létre. A múzeumot úgy rendezte volna be az épületben, hogy a Szentháromság utcai főbejárattól balra eső – a Tárnok utcára néző – régi szárnyban az igazgatóság, a könyvtár, egy dolgozóterem és egy raktár kapott volna helyet, a főváros történetének bemutatása pedig attól jobbra indult volna. A látogatók először a tágas lapidáriumba léphettek volna, amit az ókori emlékek több, kisebb helyiségben kiállított anyaga követ. Ezután Óbuda, a Margit-sziget, Pest és Budavára története következett volna. Lechner Jenő elképzelése a múzeum kiállításáról (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma) A hátsó melléklépcsőn felsétálva az emeleten Mátyás király korával folytatódott volna a kiállítás, amit a török hódoltság és I. Lipót császár uralkodásának időszaka követett volna.
A kép jobb felső sarkában megjelenő katonák ellenpontjaként a festmény bal alsó sarkában nekünk hátat fordító páncélos lovasok kísérik megkötözött foglyaikat a kapu boltívének irányába. Benczúr Gyula 1884-ben kapta a pályázat nélküli megbízást Budapest főváros tanácsától egy olyan festmény elkészítésére, amellyel Buda visszafoglalását szerették volna méltó módon megünnepelni annak 200. évfordulóján, 1886-ban. A monumentális – hét méter hosszú és több mint három méter magas – alkotás elkészítésére két év azonban kevés volt, ezt a festő a megbízás kézhezvétele után rögtön jelezte is. A mű végül – rengeteg tanulmányt és vázlatot követően – 1896-ra, a millenniumi ünnepségre készült el. Budavár ostroma (1686) Lotaringiai Károly táborából nézve Franz Geffels festményén (wikipedia/Yelkrokoyade/CC BY-SA 3. 0) Benczúr az 1880-as években már minden kétséget kizáróan a legelismertebb festőművésze volt hazánknak. A hatvanas éveket Münchenben töltötte, sok más magyar festővel együtt, ahol néhány év után sikerült bejutnia Karl von Piloty osztályába – Szinyei Merse Pállal együtt lett tanítványa a müncheni akadémikus történelmi festészet legnagyobb alakjának.