Többségünk nem is szeretné megúszni a szép, ünnepi készülődést, de sokunknál eljön az a pont, amikor összesűrűsödnek a teendők, és már szívesen leülnénk megpihenni. Éppen ezért ajánlatos a készülődés néhány pontját leegyszerűsíteni, ha ezt megtehetjük. A bejgli, halászlé, töltött káposzta, mákos guba, édes teasütemények éppen elég feladat nekünk, de ha egy téli estén leülünk a családdal, jól esik az aprósütemény mellé még egy kis sós is. Tapasztalataim szerint sokan megvásárolják már ezt, hiszen nem kell túl sok belőle, de mégis legyen. Hoztam azonban egy egészségesebb verziót, ami pofon egyszerű, előre elkészíthető kis mennyiségben is, és bármeddig tárolható. A legfinomabb sajtos sütik receptjei összegyűjtve - Recept | Femina. A titok mindig az írós-vajas tészta, ami az eltarthatóságot jelenti. A 19. század receptkönyveiben így találjuk a mai vajastésztát. Érdekességképpen rögtön az elején elárulom, hogy rummal vagy ecettel készítették, hajtogatták, sodrófával ütögették, azaz törték a vajat benne. Mi most teavajnak hívjuk az "igazi vajat", hideg vízzel készítjük, és késes robotgépben állítjuk össze.
Juhtúrós-sajtos pogácsa A pogácsák közül az egyik legnépszerűbb, hiszen pihe-puha, karakteres és pofonegyszerű. Nem kell keleszteni, dagasztani, hajtogatni, csak néhány órán át pihentetni. Ha nem vagy gyakorlott háziasszony, ez a sós süti akkor is sikerülni fog. Szórj a tetejére sajtot, hogy még finomabb legyen. Kattints a népszerű receptért!
apró pogácsákat szaggatok belőle. A pogácsákat sütőpapíros tepsire ültetem, és 20 percet hagyom kelni. 190 fokra előmelegített sütőben sütöm, amíg szépen meg nem színesedik az alja és a teteje. Paprikás-túrós stangli Hozzávalók: 33 dkg finomliszt 1, 5 dl langyos tej 7 g instant élesztő 1 teáskanál cukor 2 tisztes csipet só 2 csapott teáskanál pirospaprika 6 dkg vaj 25 dkg félzsíros túró 1 csipet kömény Elkészítés: A lisztet kimérem, hozzáadom a sót, a paprikát, a köményt, a cukrot és az élesztőt. A vajat a tejhez adom, a tejet meglangyosítom. TOP 10 legjobb sós süti 2019-ből | Nosalty. A túrót villával megtöröm, majd a liszthez adom, végezetül a langyos tejjel meglocsolom. Rugalmas tésztává gyúrom, majd a tésztát egy olajjal vékonyan kikent tálba fektetem, tiszta konyharuhával letakarom, és meleg helyen hagyom, hogy megkeljen. A tésztát finoman lisztezett deszkára borítom, majd ujjnyi vékonyra nyújtom. Derelyevágóval felmetélem, sütőpapíros tepsire fektetem. 195 fokra előmelegített sütőben sütöm, amíg meg nem színesedik. (Vigyázat!
Gondolkodtál már rajta, hogy vajon hány embert hívnak Magyarországon ugyanúgy, ahogy téged? Ha gyakori a neved, most megtudhatod! Az erre vonatkozó legfrissebb adatok a Startlap Wiki 2014-es felméréséből derültek ki. Mutatjuk a rangsor legjelentősebb, első tíz helyét! A leggyakoribb női nevek Magyarországon még mindig a Mária a leggyakoribb női név 456 818 birtokossal, 355 390-en viselik első utónévként, és 101 428-an vannak, akiknek ez a második keresztnevük. A dobogó második fokán a 324 605 tulajdonossal rendelkező Erzsébet áll, első névként 271 357-en, másodikként 53 248-an viselik. A harmadik leggyakoribb női név a Katalin 239 340 viselővel, ebből 194 806-an első, 44 534-en második névként kapták. Az Ilona a negyedik helyen végzett, a név viselői összesen 214 035-en vannak. Ötödik leggyakoribb lett az Éva, 211 238 nő viseli ma Magyarországon ezt a nevet első vagy második utónévként. A hatodik helyen álló Annák 182 122-en, a hetedik helyen álló Zsuzsannák pedig 161 164-en vannak. Összesen 137 218 Margit él ma Magyarországon, ez a nyolcadik helyhez volt elég.
A kilencedik leggyakoribb női név a Judit 111 074 birtokossal, a tizedik pedig az Ágnes, 110 634 viselővel. A leggyakoribb férfinevek Biztos, hogy te is ismersz legalább egy Lászlót, ami nem csoda, hiszen ez ma a leggyakoribb férfinév Magyarországon: összesen 369 496 férfit hívnak így, 308 752-en viselik első utónévként, és 60 744-an másodikként. A második helyen az István áll 352 942 birtokossal, ebből 285 992-en első, 62 950-en második névként kapták. A József a harmadik leggyakoribb férfinév, összesen 317 497-en viselik, 258 126-an első, 59 371-en második névként. Negyedik helyen a János áll 274 184 birtokossal, ötödik helyen pedig a Zoltán, 246 514 viselővel. A hatodik leggyakoribb férfinév a Sándor, a hetedik pedig a Gábor lett, előbbit 205 175-en, utóbbit 189 416-an kapták első vagy második névként. Nyolcadik lett a Ferenc 194 458 viselővel, kilencedik pedig az Attila 173 787 birtokossal. Tizedik helyen végeztek a Péter ek, ők összesen 164 642-en vannak.
Mára nagyon kikoptak az olyan hagyományok, amelyek szerint az első szülött fiúkat az apákról-nagyapákról, a lányokat az anyákról-nagyanyákról nevezték el, második névként pedig a keresztszülőkét kapták. Nyitókép: Pixabay
A magyar keresztnevek nagy része héber, görög vagy latin eredetű, kisebb részük germán, szláv vagy török, de írók által kitalált neveink is vannak. A polgárok utánozták a nemeseket A nevek elterjedésében igen nagy szerepe van a névdivatnak. Miután a gallokat legyőzték a rómaiak, azok hamarosan római neveket vettek fel, majd néhány évszázad múlva germánokat. Magyarországon az eredeti nevek mellett a honfoglaláskor és még utána is egy ideig a török, majd szláv nevek jöttek divatba. A 18. század végén és a 19. század elején pedig népszerű irodalmi művek terjesztettek egy-egy nevet. A reformkor idején váltak népszerűvé a rég elfeledett és felújított nevek (pl. Béla, Zoltán, Ildikó, Enikő). A névdivat legtöbbször felülről lefelé terjedt: a polgárok utánozták az arisztokratákat, a falu a várost. Vannak azoban olyan keresztnevek, amelyeken nem fogott az idő vasfoga és még ma is igen népszerűnek számítanak. Mutatjuk, hogy melyek ezek! Lapozz a cikk folytatásáért! Lapozz a cikk folytatásáért! Fotó: