Az F -próbához is a korrigált szórások négyzetét kell kiszámítani, ami ebben a két mintában s x * 2 = 15, 36, és s y * 2 = 21, 87. A "medencés" iramszarvasok átlagos testsúlya = 57, 25, míg a másik csoportnál ugyanez a paraméter = 34, 45, a minták nagysága n = 8 és m = 11. A próbastatisztika értéke ennek megfelelően A szignifikancia szintet p = 0, 05-nek véve és az f = n + m – 2 = 17 szabadsági fok ismeretében a t -táblázatban a t 0, 05 = 2, 11 értéket találják a kutatók, így t ≈ 11, 12 miatt t > 11, 11 > 2, 11 = t 0, 05 azaz | t | ≥ t 0, 05 teljesül. Kétmintás t proba.jussieu.fr. Tehát a nullhipotézist elvetik, a kétmintás t -próba szerint a medencés környezetben tartott sivatagi iramszarvasok átlagos testsúlya 3 hónap alatt szignifikánsan magasabb lett ( p = 0, 05-ös szgnifikancia szint mellett), mint az ugyanolyan körülmények között tartott, de medencét nélkülöző iramszarvasoké. A próba matematikai háttere A próba matematikai hátterének legfontosabb gondolata, hogy bármely X és Y független, normális eloszlású valószínűségi változóra vett X 1, X 2, … X n illetve Y 1, Y 2, … X m minták esetén az valamint az jelölésekkel élve megmutatható, hogy a valószínűségi változó ( n + m – 2) szabadsági fokú t -eloszlást követ.
A matematikai statisztikában több t -próbát is ismerünk, melyek mind a paraméteres próbák közé tartoznak. Szűkebb értelemben a t -próbák a következők: egymintás t -próba, páros t -próba és a kétmintás t -próba. E három próba nagyon hasonló matematikai háttérrel rendelkezik, alkalmazási feltételeikben és nullhipotéziseikben is nagyon sok hasonlóság van. A páros t -próba tulajdonképpen egy másik probléma visszavezetése az egymintás esetre. Tágabb értelemben a matematikai statisztikában általában is szoktak t -próbaként, vagy t -próbákként utalni minden olyan próbára, melyben a próbastatisztika t -eloszlást követ. Használatos ezekre a próbákra a "Student-féle t -próba" elnevezés is, mivel a t -eloszlást is szokás Student-féle eloszlásnak, vagy Student-féle t -eloszlásnak nevezni. A tágabb értelemben vett t -próbák közé tartoznak a fentieken kívül még a következők: Gayen-próba, Johnson-próba, Levene-próba, O'Brien-próba, Welch-próba ( d -próba), Yuen-próba. Kétmintás t probably. Ha az t -próba kifejezéssel találkozunk, és nincs pontosabban meghatározva, hogy melyik t -próbát kell érteni alatta, akkor vélhetően az egymintás t -próbáról van szó.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A standard hibát megbecsüljük az átlagok különbsége és a korrigált tapasztalati szórásnégyzet alapján az alábbi formulából (Sd): ahol az egyes szummákat az adott adatsor adatszáma szerint kell venni, NA és NB az egyes adatok száma, és az adatsorok átlaga. 2. Kiszámítjuk a t-próbát (t): 3. Összehasonlítjuk a t-próba értékét az NA+NB-2 szabadsági fokú Student-eloszlás adott biztonsági szinthez tartozó értékével, majd külön subroutine-nal becslést adunk a szignifikancia értékére. Ennek tárgyalásába most nem megyek bele. Itt azt kell csak tudni, hogy a "nem teljes" (incomplete) béta függvényrõl szóló programrészletet alkalmazza a számítások során a subroutine. Nem-paraméteres eljárások: független két minta. A szignifikancia egy 0 és 1 közötti szám, és valószínûség, hogy az viszonylag nagy is lehet, még ha a kifejezések átlaga meg is egyezik. Így a szignifikancia numerikus értéke ha kicsi ( 10-3), az azt jelenti, hogy az észlelt különbség nagyon jelentõs. Fontos megemlíteni, hogy a statisztikai biztonság minden esetben 95%-os. A subroutine használata: A subroutine bemenõ adatai, vagyis amit meg kell adni: a két adatsor egy-egy vektorban tárolva és az adatsorok elemszáma - data1, data2 a két vektor (valós), n1, n2 a két elemszám (egész).
405 sample estimates: mean of x mean of y 48. 7 55. 3 Ha a populációbeli szórások egyenlősége nem teljesül, akkor a Welch-féle d-próbát kell végrehajtanunk: = F, alternative = "less") Welch Modified Two-Sample t-Test t = -4. 509, df = 31. Kétmintás t probablement. 63, p-value = 0. 00004197 NA -4. 12 Mindkét output alapján azt mondhatjuk, hogy a játékgépekkel játszók átlagéletkora kisebb, mint a rulettel játszók átlagéletkora.
Semmi sem pótolja a tiszta vizet! Így hát minden nap fogyassz belőle elegendőt!! 5 tipp, amely segít hidratálni: 1. Tudd, mennyit kell innod, A kiszáradás kumulatív, így akár mérsékelt testmozgási rutinnal is kiszáradhatsz, ha nem iszol annyit, hogy napi szinten pótold azt, amit veszítesz. Fontos, hogy jóval sportolás, vagy aktivitás előtt hidratálj. A tevékenység előtt két órával kezdődően. Tudd, mikor kell innod. Mindannyian tapasztaltuk már azt a kellemetlen érzést, ahogyan a víz felpuffaszt, vagy épp ott lötyög a hasunkban, a testmozgás közepette. Ezt elkerülheted, ha előre tervezel. Elektrolitok Az elektrolitok olyan ásványi anyagok, amelyek a szervezetünk testfolyadékában találhatóak, és rendelkeznek elektromos töltéssel. Az egészség fenntartása érdekében nagyon fontos az elektrolitok egyensúlyának fenntartása. Egy óra viszonylag intenzív aktivitás után SZÜKSÉGES az elektrolitok pótlása. Leggyakoribb elektrolitok például: Magnézium Kalcium, Nátrium, Foszfát, Kálium, Klorid…. Tudd, mit kell kerülnöd Tartsd magad távol a koffeintől.
A súlyos kiszáradás életveszélyes is lehet. Általában kórházi kezelést igényel, ahol a beteg infúziót kap a víz- és elektrolit egyensúly helyreállítása érdekében. A vezetőülésen helyet foglaló bábu hasának megfelelő területen kialakuló nyomásnövekedés fele se volt annak a hirtelen nyomáskiugrásnak, mely biztonsági öv nélkül hatott az anyaméhnek megfelelő golyóra. Igen fontos különbség volt az is, hogy biztonság öv használata esetén a hasi nyomásnövekedés lényegesen később kezdődött, mint a nélkül. A kutatók számítása szerint a születendő baba halálának esélye még nem túlságosan nagy sebességű ütközés esetén is átlag 60 százalék, ha a várandós asszony az ülésbe nincs bekötve, míg ezt a kockázatot a biztonsági öv a harmadára csökkenti. (MTI) A súlyveszteség mértékének függvényében a kiszáradás lehet enyhe, mérsékelt vagy súlyos. Az enyhe dehidratáció esetén csupán szomjúságot érzünk, azonban a súlyos kiszáradás halálhoz vezet. Mi okozhatja? A folyadékbevitel kétharmada származik az elfogyasztott italokból, a maradék egy harmadot pedig az ételekből vesszük magunkhoz.