A tájékoztatás szerint a csomagban a Magyar Szakszervezeti Szövetség sürgeti az évek óta hiányolt szociális párbeszédet, amelyben hangsúlyt kap – egyebek mellett – a munkahelyi, ágazati szinten megerősített kollektív-szerződési rendszer, továbbá az elmúlt évek alatt "elsorvasztott" szakszervezeti jogok visszaállítása. A szakszervezeti követeléscsomag fontos eleme a bérrendezés, a bérfelzárkóztatás, továbbá a munka világát, közvetlenül a munkavállalókat hátrányosan érintő törvényi változtatások korrekciója – szögezte le az elnök a közleményben. Zlati Róbert a csomag további fontos elemének nevezi az álláskeresési támogatási idő meghosszabbítását is – írják a szakszervezet közleményében.
Az Autonóm Szakszervetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) integrációjával Magyarország legnagyobb - mintegy 250 ezer taggal rendelkező - érdekvédelmi szervezete jön létre, amelynek célja a hatékonyabb munkavállalói érdekképviselet - hangsúlyozták a Magyar Szakszervezeti Szövetség pénteki budapesti alapító kongresszusán az egyesülő konföderációk vezetői. Az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF egyesülését szentesítő alakuló kongresszust megnyitó beszédében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: az új szövetség egyszerre tömöríti a legtöbb közszférában, közszolgáltatásban és a legtöbb versenyszférában dolgozó tagot. A közel 250 ezer aktív tag és mintegy 100 ezer nyugdíjas korú támogató egyértelműen a legerősebbé teszi a Magyar Szakszervezeti Szövetséget nemcsak a szakszervezeti, hanem az egész civil világban. Jelezte: közösségükben lefedik a munka világának minden szegmensét. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) megválasztott elnöke (b), valamint Varga László (b2) és Székely Tamás alelnökök (b3) a szervezet budapesti alakuló ülésén 2013. december 6-án.
Bekerült az elnökségbe többek között Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke, Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, valamint Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Pataky Péter a szavazás után tartott beszédében szólt arról, hogy az következő hónapok az építkezés időszakát jelentik. Jelezte: voltak, vannak viták, de ezek során mindig a kölcsönös kompromisszumot keresik, és ő is ennek szellemében fog dolgozni elnökként. "Ugyanakkor ez nem egyszemélyes show" - fogalmazott Pataky Péter, hozzátéve, hogy egyszerre kell közös munkaszervezetet teremteni a három konföderáció alapjain, építkezni azokon a területeken, "ahol éveket veszítettünk el", és lezárni teljes mértékben az integrációs folyamatot. Az elnök a közös teendők között említette, hogy létre kell hozni az MSZSZ új munkaszervezetét, amely egyszerre szolgáltat, hátteret biztosít, és presztízst sugároz, meg kell teremteni az egységes területi jelenlétet, és végig kell gondolni az ágazatokkal közösen, hogy együtt mit kell tenni az adott területen.
Bár napjainkban a Singapore Airlines Szingapúr és Newark, New Jersey közti járata számít a leghosszabb közvetlen járatnak a maga 18 és fél órás idejével – amely alatt 9534 mérföldet tesz meg -, közel sem ez a történelem leghosszabb repülőútja. A rekord 64 nap, amelyet valaki landolás nélkül a levegőben töltött, az érdem pedig egy pilótáé és egy szerencsejátékgép szerelőé, akik egy ici-pici Cessna 172-es gépen cikázva döntötték meg a repülési állóképességi rekordot. A rekordkísérletet egy nevadai hotel, a Hacienda támogatta. Repülő reklám A Hacienda Hotel Nevadaban nyitott 1956-ban, de nem volt túl szerencsés helyen, ugyanis minden népszerű kaszinó több, mint egy mérföldnyire helyezkedett el a szálláshelytől, úgyhogy a tulajdonosnak nagy szüksége volt a hírverésre. A leghosszabb repülőutak - közel egy napig a levegőben. Ekkor jött egy játékgép szerelő, Robert Timm az ötlettel, hogy megdönti a repülési állóképességi rekordot, melyben a Hacienda Hotel segítette. Azért cserébe, hogy a gép oldalára festik a hotel nevét, Timm 100. 000 dollár támogatást kapott az utazáshoz.
Fotó: iStock Egy biztos, a hosszabb repülések jelentősen megterhelik a szervezetet. Sokan stresszt és jetlaget tapasztalnak az utazás miatt, a kabin alacsony páratartalma pedig dehidratáltságot okozhat. A tartós, gyakran kényelmetlen ülés a vérkeringést terheli, a gépen lévő esetleges kórokozók könnyebben terjednek a zárt térben, a nyomás részleges csökkenése pedig fejfájást és puffadást válthat ki. 19 órás lesz a világ leghosszabb repülőútja | Székely Hírmondó. Jelenleg a leghosszabb közvetlen járat Szingapúr és a New Jersey-i Newark között közlekedik, ez valamivel kevesebb mint 19 órás – iránytól függően általában 18:25 és 18:45 óra között alakul. A Singapore Airlines járata 2018 októbere óta elérhető, a korábbi rekorder a Qatar Airways Auckland–Doha útja volt, ez mintegy 17 órás. Kiemelt fotó: iStock
Persze a távolból jóval körülményesebb volt üzletet kötni, mint személyesen, de a hosszú évek ismeretségének hála kölcsönös bizalom alakult ki közöttünk, így sem ők, sem én nem féltünk belemenni. – Milyen volt visszatérni két és fél év után? – Egyszerre fantasztikus és nagyon szomorú. Egyrészt annyira erős a hely szelleme, olyan mély nyomot hagy az emberben a helyiek viselkedése és vendégszeretete, hogy fejben még a napokkal a hazaérkezésem után is ott voltam. Másrészt szívfacsaró volt látni a rengeteg bezárt, megszűnt, csődbe ment helyet, amely így legalább annyira idegen volt, mint amennyire ismerős. Összességében nagyon vegyes érzésekkel jöttem el, abszolút átéreztem, milyen kemény időszak van mögöttük. – Mit gondolsz, mennyi időre lesz még szükség a kilábaláshoz? – Ez nagyban függ a turisták számától. A balinéz emberek egyébként nem olyanok, mint a magyarok, egyáltalán nem szeretnek panaszkodni. Inkább úgy állnak hozzá, hogy ha a maguk részéről mindent megtettek a helyzetük jobbra fordulásáért, onnantól inkább már csak bizakodnak.
Kicsinálta Balit a Covid: így vészelték át a járványt a szigeten, ahol szinte mindenki a turizmusból él Kirschner Péter közel két évtizede jár vissza az Indonéziához tartozó szigetre, melynek lakói különösen megszenvedték az elmúlt két évet. A járvány kitörése óta most tudott először odautazni, tapasztalatairól mesélt. Sokan földi paradicsomként tekintenek a Délkelet-Ázsiában található Bali szigetére, ahová 2019-ben még több mint 6 millió látogató érkezett, tavaly viszont teljesen földbe állt a turizmus. Az elsősorban zenészként és producerként ismert Kirschner Péter (Bródy János, Müller Péter Sziámi és Ónodi Eszter zenekarának gitárosa) hosszú évek óta visszatérő vendég a szigeten, a Covid miatt azonban két és fél évet ki kellett hagynia. A napokban tért haza kéthetes útjáról, ennek apropóján beszélgettünk vele. – Mikor és hogy indult a kötődésed Balihoz? – A harmadik világba való utazgatásaimat Kelet-Afrikával kezdtem, ezt követte Indonézia egy másik szigete, Jáva, utána pedig a vele szomszédos Bali.