Az MNB 2007 óta két alelnökkel zavartalanul működik, törvényi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz. A harmadik alelnök szükségességét nem támasztja alá az MNB törvény által megteremtett jegybanki felhatalmazás arra, hogy a rendszerkockázatok felépülésének megakadályozása vagy a kockázatok csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket az MNB rendeletben szabályozza. Végezetül, a harmadik alelnök kinevezését költségtakarékossági szempontok sem indokolják. 2012 évi ccviii törvény 2021. Az MT hatáskörének bővítése célszerűtlen, intézményvezetési és hatékonysági szempontból is indokolatlan. Részletes indoklás Egy intézmény csúcsán álló, nagyszámú tagból álló testület hatékonysági és célszerűségi okokból is csupán a legfontosabb stratégiai döntések meghozatalára kell, hogy korlátozza tevékenységét. Egyes működésirányítási kérdések meghatározására való feljogosítása általános intézményvezetési szempontokból nem indokolható. A jegybank nem ért egyet azzal, hogy az alelnökök feladatkörének meghatározását, a stratégiai döntések végrehajtásáról való döntéseket is az MT hatáskörébe tartozóként nevesítse az MNB törvény.
§-ának (11) bekezdése egészüljön ki azzal, hogy az MNB elnökét véleménynyilvánítási jog illeti meg az MT tagjelöltek vonatkozásában. Részletes indoklás A monetáris politika hitelességét leghatékonyabban egy stabil intézményi környezetben és jogi keretek között tevékenykedő jegybank tudja megvalósítani. Így a jegybank megítélése szerint nem szolgálja a monetáris politika hitelességét az, hogy az MNB törvény a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit ismételten megváltoztatta. Nyilvános konzultáció a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet 2012. évi módosításáról. Ezen túlmenően az MNB-ről szóló 2001. évi LVIII. törvény 2007. évi módosítása éppen azért határozta meg 5-7 tagban a Monetáris Tanács létszámát, mert hozzánk hasonló méretű országok esetében, nemzetközi összehasonlítások alapján és a monetáris döntéshozó szervezetek létszámának nemzetközi kutatási eredményei alapján ez a létszám tekinthető optimálisnak. Az MNB törvényben foglalt MT-bővítés az intézményi keretek változtatásának korábbi iránya ellen hat. A jegybank a harmadik alelnök kinevezését nem tartja indokoltnak.
Az MNB szövegszerű módosítási javaslata a következő: "A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag [abban az esetben] az Alapokmány 14. 2. 2012 évi ccviii törvény 2022. cikkében meghatározott okokból mentheti fel [, ha a Monetáris Tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el]. "
Ezen túlmenően az MNB-ről szóló 2001. évi LVIII. törvény 2007. évi módosítása éppen azért határozta meg 5-7 tagban a Monetáris Tanács létszámát, mert hozzánk hasonló méretű országok esetében, nemzetközi összehasonlítások alapján és a monetáris döntéshozó szervezetek létszámának nemzetközi kutatási eredményei alapján ez a létszám tekinthető optimálisnak. Az MNB törvényben foglalt MT-bővítés az intézményi keretek változtatásának korábbi iránya ellen hat. A jegybank a harmadik alelnök kinevezését nem tartja indokoltnak. MAGYAR NEMZETI BANK Kommunikáció § (1) bekezdését, 40. § (3) és (4) bekezdését, valamint 125. § (3) bekezdés a) pontját és (10) bekezdését a 2013. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Ahol e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály védett foglalkoztatót említ, azon védett munkahelyet kell érteni. " (8) A Kbt. 2012 Évi Ccviii Törvény – 2012. Évi Ccviii. Törvény Egyes Törvényeknek A Központi Költségvetésről Szóló Törvény Megalapozásával Összefüggő, Valamint Egyéb Célú Módosításáról - Közbeszerzési Jogszabályfigyelő. 182. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza) "16. a védett munkahelyek, valamint a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját;" 29.
2. A jegybank az MNB törvény 2013. január elsejétől hatályos 46. § (12) bekezdésének és 47. § (5) bekezdésének módosítását javasolja. Részletes indoklás: Az EKB-nak a Magyar Nemzeti Bankról szóló CON/2011/104. számú véleményének 11. pontjával összhangban az MNB törvény 46. § (12) bekezdése, továbbá a 47. § (5) bekezdése jelenleg tartalmazza azt, hogy a munkaügyi bírósághoz való fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához való fordulás jogát. 2012 évi ccviii törvény változása. Azonban ezen rendelkezések 2013. január elsején módosulnak, de a módosuló rendelkezések nem kerültek kiegészítésre az EKB véleményével összhangban. Ennek kiküszöbölése érdekében az MNB szövegszerű módosítási javaslata a következő: (1) E törvény 46. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt. ) szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Alapokmány 14. cikkében meghatározott bírósághoz fordulás jogát. "
2. cikkében meghatározott okokból mentheti fel [, ha a Monetáris Tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el]. " Útinform m7 es autópálya irek Az Európai Központi Bank véleménye (2012. április 5. ) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításairól (CON/2012/26) Opinion of the European Central Bank of 5 April 2012 on amendments to the Law on the Magyar Nemzeti Bank (CON/2012/26) (CON/2012/26) A HTML-formátum nem áll rendelkezésre. Kérjük, nézze meg, milyen formátumok állnak rendelkezésre. Az MNB véleményének összefoglalója a Kormány 2011. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) módosításáról szóló javaslatával kapcsolatban.. Az MNB 2007 óta két alelnökkel zavartalanul működik, törvényi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz. A harmadik alelnök szükségességét nem támasztja alá az MNB törvény által megteremtett jegybanki felhatalmazás arra, hogy a rendszerkockázatok felépülésének megakadályozása vagy a kockázatok csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket az MNB rendeletben szabályozza. Végezetül, a harmadik alelnök kinevezését költségtakarékossági szempontok sem indokolják.
A briteknél éves alapon 11 százalék felett is lehet az infláció októberben A brit gazdaság áprilisban 0, 3 százalékkal esett vissza a márciusi 0, 1 százalékos mínusz után, ami 2020 áprilisa és márciusa óta az első egymás utáni visszaesés. Az OECD előrejelzése szerint a G7-államok gazdaságai közül jövőre az Egyesült Királyság lesz a leggyengébben teljesítő, mivel a magasabb kamatlábak, az adóemelések, a részben a brexit miatt visszaeső kereskedelmi forgalom, valamint az exponenciálisan emelkedő élelmiszer- és energiaárak megnehezítik a családok életét – írta meg a CNBC. A Bank of England csütörtökön már egymást követő ötödik alkalommal hajtott végre kamatemelést az elszabaduló infláció megfékezése érdekében. Az olajáron múlik az infláció mértéke - Blikk. A Monetáris Politikai Bizottság 6:3 arányban úgy döntött, hogy az irányadó kamatot 25 bázisponttal 1 százalékról 1, 25 százalékra emelik. A bizottság három tagja ennél nagyobb mértékben, azaz 50 bázisponttal 1, 5 százalékra emelte volna a szintet, de ők alulmaradtak az erről szóló szavazáson.
A svájci központi bank 2007 óta először emelt kamatot, ezúttal 50 bázisponttal, melyet követően az irányadó kamat –0, 75 százalékról –0, 25 százalékra változott. A –0, 75 százalékos kamatszint 2015 óta volt érvényben. A brit jegybank is kamatot emelt, méghozzá 25 bázisponttal az eddigi 1 százalékról 1, 25 százalékra. A szigetországban ez az utóbbi 13 év legmagasabb kamatszintje. Infláció mértéke 2019. A brit jegybank arra is figyelmeztetett, hogy a szigetország gazdasága recesszióba süllyedhet. Nem mindennap történik olyasmi, ami csütörtökön történt, ugyanis a szerda esti 75 bázispontos Fed-kamatemelés következtében a brit jegybank mellett a svájci jegybank is szigorított. A britek a magas infláció miatt, és az enyhe gazdasági visszaesés ellenére 25 bázispontos emeléssel 0, 75 százalékról 1 százalékra vitték fel az alapkamatot. A svájciak pedig úgy döntöttek a kamatemelés mellett, hogy náluk erre már idestova 15 éve nem is volt példa: az irányadó kamat 2015-től napjainkig – 0, 75 százalék volt, ezt csütörtökön 50 bázispontos emeléssel – 0, 25 százalékra vitték feljebb.
A piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 75 bázisponttal emelte meg az irányadó dollárkamatot szerdán az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve. A Federal Reserve júniusi ülésén a várt 50 bázispont helyett 75 bázisponttal 1, 50-1, 75 százalékra emelte a jegybanki alapkamat sávját, miután az inflációs ráta a múlt hónapban váratlanul 41 éves csúcsra gyorsult. A döntéshez fűzött magyarázatában a Fed kifejtette, hogy az első negyedévi visszaesés után az általános gazdasági tevékenység élénkülni látszik. Az elmúlt hónapokban erőteljes volt a munkahelyek számának növekedése, és a munkanélküliségi ráta alacsony maradt. Az infláció továbbra is magas, ami a világjárványhoz kapcsolódó keresleti és kínálati egyensúlyhiányt, a magasabb energiaárakat és az általánosabb árnyomást tükrözi. Infláció mértéke 2011. Az ukrajnai háború és a kapcsolódó események további felfelé irányuló nyomást gyakorolnak az inflációra, és megnehezítik a globális gazdasági tevékenységet. Emellett a kínai járványvédelmi zárlatok valószínűleg súlyosbítják az ellátási lánc zavarát.
Az angol font a kamatemelés hatására tovább erősödött a forinthoz képest, csütörtökön 17. 14-kor már 468, 4 forinton állt. Ezzel csütörtökön 17. 14-ig 1, 1 százalékot, míg egy év alatt 14 százalékot vert a forintra. A svájciak már a 3 százalék alatti inflációt sem tolerálják A biztonságos menedékeszköz, a svájci frank ereje mérsékelte az üzemanyag- és élelmiszerimport hatására növekedő inflációt, így a svájci frank ereje fékezte az alpesi ország inflációját – írta meg a CNBC. Ennek ellenére a svájci jegybank évi 2, 8 százalékra emelte a 2022-re vonatkozó inflációs előrejelzését, miközben márciusban még 2, 1 százalékos idei évi inflációra számított. Index - Gazdaság - A svájciaknak sok a 3 százalék alatti infláció is: kamatot emeltek a svájciak és a britek is. A jegybank előrejelzése szerint 2023-ban 1, 9 százalék, 2024-ben pedig 1, 6 százalék lehet az infláció. Korábban még mindkét évre 0, 9 százalékos áremelkedéssel kalkuláltak, de ezeket a prognózisokat is megemelték. A svájci jegybank 2022-ben továbbra is a svájci gazdaság 2, 5 százalékos növekedésére számít. A Svájci Nemzeti Bank csütörtökön 2007 szeptembere, azaz 15 év után először emelt az irányadó kamatán.
Sokkal rosszabbra módosította az OECD a világ országainak inflációs kilátásait abban az elemzésben, melyet a napokban közölt. Hazánknak alig hét százalékot prognisztoziáltak 2021 decemberében, ez a jóslás azonban optimistának bizonyult. Nagyon mellélőttek: sokkal magasabb a magyar infláció, mint az OECD remélte. Az orosz-ukrán háború kitörése után, most júniusban ugyanis a prognózis már 10, 2 százalék lett 2022 egész évére vonatkozóan. Bár Magyarország egyáltalán nem álll rózsás helyen a listán, bőven akadnak olyan országok, ahol még rosszabb a helyzet. Ha volt is remény arra, hogy a nemzetközi gazdaság lassan ugyan, de helyre tud állni a két évvel ezelőtt kitört járvány után, az ukrajnai háború egy perc alatt oszlatta el. A magas élelmiszer- és energiaárak, az ellátási lánc problémáinak folyamatos súlyosbodása azt eredményezte, hogy az infláció az egész világon folyamatosan emelkedik. Különbség csak abban van, hogy melyik országban milyen értékben drágul az élet: néhány ország megúszta a komoly sokkot, máshol azonban, köztük Magyarországon is, több évtizedes csúcsok dőlnek meg.