Az építészek, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos szecessziós elemekkel díszítették a barokk stílusú kastélyépületet, melyben a Habsburgok sosem laktak, csupán vendégeskedtek. A második világháborúban Budapest ostromakor a Várnegyed és a Budavári Palota szolgált a német katonák utolsó menedékeként. A palota ismét súlyosan megrongálódott, kupolája beszakadt, homlokzata felismerhetetlenné vált. Újjáépítéséhez az 1950-es években fogtak hozzá. A korszak vezető építészei a korai XVIII. századi barokk stílushoz való visszatérést választották, megtartva ugyanakkor az egy évszázaddal későbbi nagyobb alapterületet. Budavári Palota Belülről. Így született meg a mai barokk épülethomlokzat, ami nem hasonlít a Vár régebbi arculatainak egyikére sem. Ennek valószínű oka, hogy a XX. század közepén az építészek nem szerették az eklektikus stílusjegyeket, holott manapság az eklektikus építészet számít Budapest egyik legfőbb értékének.
Megemlítve azt is, hogy a Vár történeti rekonstrukciója jó úton halad, bizonyítják ezt a már átadott, felújított épületek, mint a Várkert Bazár, a karmelita kolostor vagy a főőrség és a lovarda épületei. – A Szent István-teremmel újabb mérföldkőhöz érkezett a Budavári Palota megújítása, történelmi hűséggel rekonstruált belső teret adhatunk át, amelynek létrejöttében a századforduló legkiválóbb iparművészei, többek között Zsolnay Vilmos, Thék Endre, a Neuschloss fivérek működtek közre, ma pedig ugyancsak hatalmas munkával alkották újra az itt dolgozó szakemberek – tette még hozzá Gulyás Gergely. A terem történetének főbb állomásait Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos ismertette. Eszerint 1902-ben készült el a déli összekötő szárny részeként, és az az évi párizsi világkiállításon rögtön nagydíjat is nyert. Budavári palota - Utazasok.org. A II. világháború alatt teljesen kiégett, a kommunista időszakban pedig esély sem volt a helyreállítására. Most ez megtörtént, a rekonstrukció pedig rendkívül jó tapasztalatszerzés volt az itt dolgozó szakembereknek is.
2015. október 8. 11:28 A budai királyi palota visszaépítendő épületeinek, főként Hauszmann Alajos által készített, eredeti, restaurált terveit mutatja be egy tegnap megnyílt kiállítás a Várkert Bazárban. Budavári palota - Budapest Műmelékek. A Hauszmann tervei és a Nemzeti Hauszmann Terv című tárlat többek között bemutatja a palota berendezéséhez tartozó azon ötvös-, porcelán- és üvegművészeti tárgyakat, amelyeket a közelmúltban sikerült megvásárolnia vagy ajándékként visszakapnia a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnak és a Budapesti Történeti Múzeumnak. A kormány 2014 júliusában döntött a Budai Vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv előkészítéséhez szükséges intézkedésekről. A Tervnek köszönhetően a 2014-2024 közötti tíz éves időszakban több lépcsőben újul meg a Várnegyed és azon belül a Budavári Palota épületegyüttese. Ennek részeként épül újjá a Hauszmann Alajos által tervezett Lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl lépcső. Az egykori királyi enteriőrök közül elsőként a román kort idéző Szent István-terem újul meg a Budapesti Történeti Múzeum főbejárata felett.
Az első terveket Ybl Miklós készítette el, halála után Hauszmann Alajos folytatta a munkálatokat. A neobarokk palota 1904-re készült el. A korszak legjobb magyar mesterei dolgoztak rajta, a Duna-parti, egybenyitható, 200 méter hosszú, díszes teremsor Európa egyik legnagyobbja volt. világháborúban a palota a berendezésével együtt súlyosan megrongálódott – drasztikus visszabontása a hatalomra jutó kommunista vezetőség döntése volt. Egyedül a nádori kripta maradt meg eredeti formájában, amit később, 1973-ban kifosztottak. MAGYARORSZÁG CSODÁI: BUDAI VÁRNEGYED Magyarország csodái címmel minisorozatot indítottunk, amely keretein belül alkalmanként kb. egy-egy percben mutatjuk be hazánk egy-egy kincsét, hogy kedvet csináljunk e szépséges helyszínek meglátogatásához. Fogadjátok szeretettel a tizenhatodik részt, melyben a lenyűgözően szép Budai Várnegyedet fedezzük fel. Magyarország Csodái: Budai Várnegyed Csodás Magyarország: Budapest környéke Magyarország Csodái - Kőszeg Magyarország Csodái: Kávéházi kultúra Budapesten Magyarország Csodái: Budai Várnegyed Csodás Magyarország: Budapest környéke Magyarország Csodái - Kőszeg Magyarország Csodái: Kávéházi kultúra Budapesten Járd be velünk az országot!
Levél a királynak A terem története több mint százhúsz évvel ezelőtt kezdődött. A királyi palota kibővítési és átépítési munkálatai idején, 1897-ben Zsolnay Vilmos keramikusművész folyamodványban fordult Ferenc József császárhoz, amelyben leírta, minden vágya, hogy majolikával borított díszszobát tervezzen ide. A pécsi gyáros felségfolyamodványát továbbították a királyi palota építészének, Hauszmann Alajosnak, aki e felvetésre kész koncepcióval reagált. Három történeti dísztermet képzelt el a magyar történelem három korszakát reprezentálva: a Szent István-terem államalapító uralkodónknak és az Árpád-háznak állított emléket, a Hunyadi-terem reneszánsz királyunknak, a Habsburg-terem pedig barokk enteriőrjével a regnáló dinasztia politikai legitimitását hirdette. A Szent István-termet javarészt gyülekezeti helyiségnek használták, ahol a királyi audiencia előtt az előkelő vendégek várakozhattak. Történetének legkülönlegesebb pillanata minden bizonnyal az lehetett, amikor 1916 decemberében IV.
A Várkapitányság a palota teljes helyreállításának próbafeladataként tekintetett a Szent István-termet is magába foglaló déli összekötő szárny rekonstrukciójára. Itt augusztus 20-tól eredeti formájában tekinthető meg a homlokzat és a belső térszerkezet, így a legendás történelmi helyiség is. A munka folyamán olyan értékes tapasztalatokra sikerült szert tenni, amelyeket az épületegyüttes többi részénél is hasznosítani lehet. Mostanra elkészült a palota hosszú évtizedek óta várt, teljes műszaki, építészeti, művészettörténeti és funkcionális felmérése is. Ezzel immár pontosan ismerhetők a háború utáni átalakítások, a közművek állapota és elhelyezkedése. A felmérés végeztével elkezdődhetett az épület rekonstrukciójának és jövőbeli hasznosításának tervezése - jelentette be a Várkapitányság. Az épületegyüttes helyreállításának tervezését Gutowski Robert vezeti. A Pro Architectura díjas építész irodájával több kiemelkedő projekten is dolgozott már: ilyen a pátyi Szent II. János Pál pápa templom, a Pannonhalmi Főapátság új koncertterme vagy a Naplás-tavi kilátó.
Anderson ugyanis keményfejű szerzőként alaposan felturbózza a mesét: sajátságos, hasadtságukban is szeretnivaló, végtelenül finoman cizellált figuráival és aprócska, ám erős epizódokkal tömi ki a történetet, melyet pár bónusz akció-etappal is kiegészít. Így emeli a ravasz róka három gonosz farmer elleni (kényszerű) bosszúhadjáratát melegszívű, szolidan szatirikus hangvételű, finom humorú felnőttmesévé; így válik Róka úrból kapuzárási pánik felé haladó kalandor, aki a tanyasi tyúktolvajlásból egészen a szupermarket bőségéig jut el, úgy, hogy közben nem hagyja maga mögött vadállati mivoltát. A fantasztikus Róka úr ral Anderson is felnőtt, de mindannyiunk szerencséjére ezt sikerült közös nevezőre hozni infantilizmusával. Extrák: Kisfilmek.
A fantasztikus Róka úr az elejétől a végéig szórakoztató egy hatéves gyerek és egy humorra fogékony felnőtt számára is (igaz, más és más miatt). Ebben a filmben nincs olyan, ami csak a felnőttnek vagy csak a gyereknek szólna, itt mindkét generáció mosolyog ugyanazon a jeleneten, de míg a gyerek a szőrös kis báb csetlésén-botlásán, addig a felnőtt a ravasz történeten, illetve az abszurd humort teljesen kimerítő karaktereken, párbeszédeken. Engem a Rókus névre keresztelt kisróka első feltűnése után tett rajongójává a film, hiszen egy köpködő, kisebbségi komplexusos, kisgatyában flangáló rókakölyök igazi kuriózum egy bábfilm esetében. A Family Guy Stewie Griffinjével párhuzamba állítható karakter simán ellopja a show-t a többi figura elől. A közreműködő színészek névsora is igen impozáns lett, hiszen a rendező filmjeinek három állandó szereplője, vagyis Owen Wilson, Bill Murray és Jason Schwartzman mellett az eredeti verzióban hallhatjuk még például a címszereplőt megszólaltató George Clooneyt, és a feleségének hangot kölcsönző Meryl Streepet is.
Számos műve jelent meg magyarul, köztük a Karcsi és a csokoládégyár, a Matilda (mindkettő fordítója Borbás Mária), a Szofi és a HABÓ (ford. Nagy Sándor) című meseregény, valamint a felnőtteknek szánt Meghökkentő mesék. Több művéből filmsorozat, játékfilm, illetve rajzfilm is készült. Dahl 1953. július 2-án Patricia Neal (későbbi Oscar-díjas) amerikai színésznőt vette feleségül. Házasságuk harminc évig tartott, és ezalatt öt gyerekük született: Olivia (aki 7 éves korában halt meg), Tessa (1957–), Theo, Ophelia (1964–) és Lucy. Roald Dahl 74 évesen, 1990. november 23-án hunyt el otthonában myelodysplasztikus anémiában. Unokája szerint egyfajta "viking temetésben" részesült: vele temették snooker cipőit, pár üveg jó burgundi bort, csokoládékat, HB-s ceruzákat. Tiszteletére nyitották meg a Roald Dahl gyermekgalériát Aylesburyben. Olvasson bele a Fantasztikus Róka úr [eKönyv: epub, mobi] c. könyvbe! (PDF)
Kedvencelte 55 Várólistára tette 159 Kiemelt értékelések Nihilchan 2022. március 14., 20:21 Ez annyira Wes Anderson volt! Minden hibájukkal együtt nagyon kedveltem a szereplőket, főleg az igazi svindler Róka urat és a kis Rókust. Eszméletlen jó humorú és izgalmas történet. Ráadásul én nem szeretem a stop motiont, de ezt igazán élveztem, kicsit sem zavart. Egyébként sokszor eléggé elvont, én inkább felnőtteknek ajánlanám. Londonna 2020. október 16., 10:13 Hát ez… BORZ-almas…an jó volt! … Sőt, valóban FANTASZTIKUS. Egy élmény nézni, egy élmény hallgatni, elképesztően cuki és vicces, ráadásul a tudat, hogy mindez stop-motion… Ahhh… Le vagyok nyűgözve. Amúgy többen írták, hogy ehhez a filmhez hangulat kell… Hmm. Nem tudom. Én bármikor tudnám nézni, nálam ez a hangulat úgy látszik állandó…:D Még sok-sok ilyet és hasonlót! … (És kérek egy spin-offot a Menyéttel! Plííííz! :D És Oposszum is legyen benne! Ő feltétlenül! …:-)) Honey_Fly 2016. március 14., 16:11 Kell hozzá egy bizonyos hangulat vagy inkább ráhangolódás.