Mikor kissé besűrűsödött, beleöntjük a pálinkát, félrerakjuk, és hagyjuk kihűlni. A csokiszószhoz minden hozzávalót egy edénybe rakunk, és erős lángon összemelegítjük. A langyosra hűtött csokikrémet robotgéppel 1-2 percig habosítjuk, de vigyázzunk, hogy ne verjük túl, mert darabossá válhat. A szoba-hőmérsékletű vajat hozzáadjuk, majd simára keverjük a krémet. A tejszínt kemény tejszínhabbá verjük, közben belekeverjük a porcukrot. Jöhet a rétegezés: a piskótát apróbb darabokra vágjuk, majd egy nagy tálba rétegezzük a többi hozzávalóval. Sütnijó! - Tejszínes csokitorta. Legvégül egy nagy adag tejszínhabbal, kicsi meggyraguval és reszelt étcsokival zárjuk a sort. Meggyes-csokis trifle Előkészítési idő: 35 perc Sütési idő: 35 perc Hűtés: 30-40 perc Összerakási idő: 20 perc Összesen: 120-130 perc Ha tetszett a meggyes-csokis trifle receptje, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon! Még több csokis süti: Gluténmentes csokitorta Kávés-banános csokimousse-torta Csokis-epres-málnás Charlotte-torta
Hozzávalók: Omlós tésztalap: 25 dkg liszt 13 dkg hideg vaj 7 dkg cukor 1 tojás Csokis tortalap: 14 dkg étcsokoládé 9 dkg vaj 6 tojás 18 dkg porcukor 15 dkg liszt Krém: 1. 3 dl habtejszín 25 dkg túró 3 evőkanál porcukor 1 csomag vaníliás cukor ½ citrom leve és reszelt héja 1 mokkáskanál kakaópor Díszítés: 5 dkg tortabevonó csokoládé 5 dkg fehér csokoládé 10 dkg vaj (2-3 evőkanál lekvár az alaplap kenéséhez) Elkészítés: Az omlós tésztához hideg kézzel gyorsan elmorzsoljuk a vajat a liszttel, összedolgozzuk a tojással, a cukorral, cipót formálunk belőle, és hűtőben pihentetjük kb. fél órát. A tésztát 0. 5 cm vastagságra nyújtjuk, egy kb. 26 cm-es, sütőpapírral bélelt kapcsos kerek formába nyomkodjuk, villával megszurkáljuk. Csokis meggyes tejszínes torta de. 10 percig sütjük előmelegített, 220 °C – os sütőben. Hűlni hagyjuk, majd a formából kiborítjuk. Ez a tészta lesz a torta alapja. A csokoládét darabokra tördelve vízfürdőben megolvasztjuk, majd levéve, a vajjal elegyítjük. A tojások sárgáit a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a még folyós csokoládét, majd a szitált lisztet, és beleforgatjuk a fehérjék keményre vert habját is.
A meggyes részt kanalazzuk rá, és a kanál szárával kicsit keverjük meg, hogy márványos legyen. Hűtsük egy éjjel! Piskótarecept innen. Szőke Virág Judy képei Fontos dolog: egyszerű alapanyagokból készül a süti, ezért azok legyenek jó minőségűek. Nem reklám, de most a tejtermékek Cserpestől voltak, vajat használtam, igazi vaníliát, bio citromot. Ha már rászánjuk az időt, ne ezen múljon!
Ami biztos, az a tésztája, egy 6 tojásos kakaós piskóta. (zsúrtorta méretben). 16 szeletes, normál torta méretben 10 tojásból süsd a piskótát. A krémje csokis puding sűrűre főzve, holland kakaóval és cukorral ízesítve. Tejszínhabot felvertem keményre, hozzálapátoltam a sűrű csokipudinghoz, rumaromával ízesítettem még. Betöltöttem a tortalapokat: tortalap + meggylekvár + tejszínes csokikrém + meggy befőtt + tortalap + meggylekvár + tejszínes csokikrém + meggy... és így tovább. Én 4 lapba vágtam el a tortát. A tetejét és az oldalát is vékonyan befedtem a csokis krémmel, és hagytam a hűtőben dermedni. Diabetes.hu • Meggyes, tejszínes csokis torta. Majd felvertem megint tejszínt kemény habbá, és azzal bevontam, díszítettem a torta külsejét. Végül meggyel és csokireszelékkel pompáztam meg a tortát. Azonnal fogyasztható:)
Szabó István modernista korszaka után ( Álmodozások kora, 1965; Apa, 1966; Szerelmesfilm, 1970; Tűzoltó utca 25., 1973, Budapesti mesék, 1977) a klasszikus történetmesélés, valamint egyetemes érvényű történelmi és társadalmi kérdések felé fordult sokszor nemzetközi koprodukcióban készült midcult filmjeiben ( Mephisto, 1981; Redl ezredes, 1985; Hanussen, 1988; Találkozás Vénusszal, 1991; Szembesítés, 2001). Ennek a tendenciának a betetőzése a 20. századi magyar történelmen átívelő családtörténet, A napfény íze. A "fordított karriertörténetben" a szakmai sikerek az egyén és a család bukását katalizálják. A címszereplő keserűlikőrt gyártó Sonnenschein-família három generációjának férfitagjai (a bíró Ignácot, a Petschauer Attila olimpiai bajnokról mintázott kardvívó Ádámot és a kommunista politikai rendőrség, az ÁVO, a későbbi ÁVH kötelékeibe belépő Ivánt egyaránt Ralph Fiennes játssza) azáltal lesznek sikeresek szakmájukban, hogy a mindenkori antiszemita társadalmi-politikai rendszerrel (az Osztrák–Magyar Monarchia, a Horthy-rezsim, a kemény diktatúra) kollaborálnak.
Ahogy a Mephisto vagy a Szembesítés, úgy A napfény íze is az identitás megtagadása és az elvek feladása elleni vádirat. Ignác azért változtatja meg a nevét Sonnenscheinről Sorsra, majd Ádám azért tér át a katolikus hitre, mert az antiszemita rendszer csak így engedi őket feljebb jutni a ranglétrán, ám ezért ugyanazt a súlyos árat fizetik, mint az Oscar-díjas Mephisto antihőse, Hendrik Höfgen: a mindenkori hatalom kiszolgáltatottjaivá válnak. Ezzel a dilemmával szembesült Szabó István is, amikor 1957-ben ötvenhatos szerepvállalása miatt Kézdi-Kovács Zsolttal és Kardos Ferenccel együtt letartóztatták, megverték és együttműködésre kényszerítette őt a Kádár-rendszer állambiztonsága. Az alkotó és egyben Magyarország reményét, áhított pozitív jövőjét szimbolizáló Iván azért kap lehetőséget a szabadabb életre, egyáltalán arra, hogy békében, "ágyban, párnák közt" haljon meg, mert felismerte felmenői hibáit. Ignác és Ádám a Sors névvel és a kereszténységgel magukra erőltették az elnyomó hatalom által elismert "kényszeridentitást", Iván viszont megértette, hogy a Sors az egyénre káros, énfeladással járó kollaborációt jelképezi, ezért lázadt fel az antiszemita politikai rendőrséget fenntartó diktatúra ellen 1956-ban, és ezért vette fel újra a Sonnenschein nevet.
A film bemutatója után főleg Magyarországon váltott ki heves vitákat többek között a zsidóság asszimilációjának leegyszerűsített bemutatása, illetve kritikája, valamint ezzel összefüggésben a konklúzió miatt (a megigazult Iván visszaváltoztatja családnevét Sorsról Sonnenscheinre). György Péter kritikus hangvételű cikkére válaszolva védte meg Vitányi Iván Szabó István művét, és amellett érvelt, hogy az asszimiláció kérdéskörénél fontosabb benne a mindenkori diktatórikus hatalommal való megalkuvás problémája. Vitányival egyetértésben megállapítható, hogy a kollaborációval kapcsolatos dilemmák teszik nemzetközi szinten, illetve nem zsidó identitásúak számára is átélhetővé a történetet. A napfény íze példázatnak tekinthető, amely bemutatja, hogy az elnyomó rezsimmel együttműködő egyén saját erkölcsi, sőt fizikai értelemben vett pusztulását idézi elő. A kollaboráció az Apá tól kezdve egyre markánsabban visszatérő motívum Szabó István filmjeiben, mindez a rendező ügynökmúltjára vezethető vissza (Szabó "Képesi Endre" fedőnéven írt jelentéseket kollégáiról és barátairól 1957 és 1963 között).
Ám önfeladásuk súlyos ára, hogy szembekerülnek zsidó sorstársaikkal és rokonaikkal, így a családi örökségéhez hű Valival (Jennifer Ehle és Rosemary Harris) és a lázadó kommunista Gusztávval (James Frain és John Neville). Ők végig kitartanak elveik mellett, s ez predesztinálja őket arra, hogy testvérükkel (Ignác) és annak fiával (Ádám) ellentétben túléljék az elnyomó rezsimeket. A napfény íze formai értelemben konvencionális film. Koltai Lajos operatőri munkája teljes mértékben alárendelődik a cselekménynek, a családi történetet pedig az ÁVH túlkapásait megtapasztalva megigazuló Iván didaktikus narrációja kíséri. Korántsem eredeti, Szabó által már a hatvanas években alkalmazott formanyelvi megoldás az archív felvételek és a forgatott jelenetek összemosása (lásd például az Apá ban az 1956-os utcai vonulást az Egmont-nyitányra). A napfény ízé ben híradófilmrészleteken keresztül nemcsak megidézi a történelmet, de ezekkel ötvözi archív hatású saját jeleneteit, így érzékeltetve, hogy hősei életét miképpen determinálják a kollektív sorsfordító események (például 1956-ban Iván aktívan részt vesz a Sztálin-szobor ledöntésében).
A harmadik generáció Ivánban testesül meg, aki nem tudja megbocsátani magának, hogy apja halálakor csak tehetetlenül, mozdulatlanul állt. Beáll az ÁVO-ba, megkezdődnek a kihallgatások, a koncepciós perek. 1956-ban forradalmár, szónok. A film az Oscar-díj mellett három Európa-díjat is kapott: egyet a forgatókönyvért, a másikat Koltai Lajos operatőri munkájáért, és a harmadikat a tehetséges, jóképű Ralph Fiennes főszereplői alakításáért. Ha szeretnéd, hogy Te, a Céged vagy a Filmed megjelenjen a HMDb adatbázisában, ill. a filminhungary-n, akkor lépj kapcsolatba velünk: Ha hibát vagy szerzői jogokat sértő tartalmat találtál, írj nekünk!
Beáll az ÁVO-ba, megkezdődnek a kihallgatások, a koncepciós perek. 1956-ban forradalmár, szónok.
2 videó - 1999 zínes, magyarul beszélő, magyar-osztrák-kanadai-német történelmi dráma, 170 perc A rendező saját forgatókönyvéből készült filmje egy magyar család három nemzedékének története; a felemelkedésé, a bukásé, a kudarcoké, szerelmeké és a küzdelmeké (A film címe a nagypapa által felfedezett Napfény elnevezésű likőrre utal). A családtörténet három főhősét (nagyapa-apa-fiú) Ralph Fiennes játssza. A film egy zsidó család mindennapjait, gondjait, szerelmeit, mutatja be a magyar történelem viharos évtizedeiben. Az első generáció hőse Ignác, a császárhű bíró. Felesége, Vali úgy gondolja, hogy eladja magát a császárnak, megszállottja munkájának, ezért magánélete tönkremegy. A család fiatal tagjai csak úgy tudnak érvényesülni, ha megváltoztatják zsidó vezetéknevüket. A Sors mellett döntenek, melynek jelentése: " jóslat, végzet, feladat, sors. " Ignác fia, Ádám a vívás olimpiai bajnoka lesz. Ennek elérése érdekében meg kell keresztelkednie, hiszen magas szinten zsidó nem vívhat. Őt is elérik a háború viszontagságai, munkatáborba viszik, ahol fia előtt halálra kínozzák.