Egy várat hegytetőre, sziklára, de legalábbis magaslatra illik építeni. Nem így a Csallóközben, ahol fia egy kupac nem sok, annyi kaptató sincs. Van viszont stratégiai fontosságú kapuja, ahol a Duna és a Vág-Duna egymásra talál. A komáromi erőd itt évszázadokon keresztül védte a vidéket töröktől, árulótól egyaránt. A két folyó találkozási helye mindig is kulcsfontosságú volt a vidék életében: kereskedelmi útvonalak futottak itt össze, s aki e helyet birtokolta, az egész környék ura volt. Tudták ezt már a rómaiak is, s az utánuk következő népek is ugyanúgy, mint a mi őseink. Ezért is tette meg Szent István királyunk Komáromot a kiépülő vármegyerendszer egyik központjává. Fontos csaták szemtanúja és elszenvedője volt ez a vidék, igazi jelentőségét azonban a török időkben nyerte el. Ekkor, vagyis a 16. Komáromi Erődrendszer - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. században épült fel az ún. Öregvár, majd a 17. században az Újvár is. Ezen épületegyütteseket a hozzájuk tartozó parancsnoki épülettel, laktanyával és lőszerraktárral együtt központi erődnek is nevezik.
Kocsi Múzeum, Kocs A főúthoz közel, a Kocsi Múzeumban végigkövetheted a hagyományos kocsikészítés folyamatát, és meg is nézhetsz egy 15. századi rekonstruált példányt.
Komárom a Csallóköz, a Komárom-Esztergomi-síkság és a Mátyusföld találkozási pontján, a Duna két partján épült település. Bal parti része Komarno /Észak-Komárom/ Szlovákia része, a jobb parti, kisebb része Magyarország területén fekszik. Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint a ma Dél-Komáromhoz tartozó Szőny területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Stratégiai jelentőségű központtá a Római Birodalom terjeszkedése kapcsán létrejövő Pannónia provincia fennállása alatt vált. A birodalom dunai határa, a "limes romanus" mentén kiépülő Brigetio a provincia egyik legjelentősebb települése volt az I-IV. században. Neve is kelta eredetű; várat, erődöt jelent. A település védelmét kezdetben fa-föld védmű biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel, amit 4000-6000 fős légió védett. Brigetioval szemben a Duna bal partjának megerősítése is szükségessé vált, elsődlegesen a Vág menti kereskedelmi vonal biztosítására, és az északi irányból várható támadások megállítására.
50% found this document useful (2 votes) 2K views 2 pages Description: Csokonai Vitéz Mihály költészete tétel, a Tihanyi Ekhóhoz elemzés, a költő írásainak szentimentalista jellegének bemutatása Original Title Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és a szentimentalizmus Copyright © © All Rights Reserved Available Formats DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd Did you find this document useful? 50% found this document useful (2 votes) 2K views 2 pages Original Title: Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és a szentimentalizmus Description: Csokonai Vitéz Mihály költészete tétel, a Tihanyi Ekhóhoz elemzés, a költő írásainak szentimentalista jellegének bemutatása Full description
Csokonai Vitéz Miháy: A tihanyi Ekhóhoz A vers szerkezetét a személyiség feltárulkozásának, a fájdalom kifejeződésének folyamata határozza meg. 1–2. vsz. : a megidézés és a saját panasz előadása, létállapotának leírása – a 2. ellentétessége csak felerősíti az állapotrajzot 3–6. : folytatása és megerősítése az első résznek – az 5. a magány, társtalanság érzésének legerőteljesebb kifejeződése – a 6. a Lilla-szerelem kudarcának okát tárja fel, a lírai én nem titkoltan még most is gyengéd érzésekkel gondol volt szerelmesére, akit nem hibáztat a történtekért 7–9. : a magányba menekülés, a fájdalmas lemondás képe – a 7. háborgás a világ ellen – a 8. a belső vihar fokozódása, a rousseau-i öntudat kifejezése – a 9. Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (elemzés) – Jegyzetek. az érdem diadala 10. : a vers zárlata – jövőképében egy olyan világot feltételez, amely a költői érdem elismerését nyilvánvalóvá teszi. Csokonai utópikus feltételezése a jelen értékhiányát még inkább felerősíti. A szakaszvégeken álló megkettőzött sorok nem csupán a visszhang szerepjátékának igazolására szolgálnak (Csokonai verse nem is igazi ekhósvers), sokkal inkább érzéseinek szentenciózusságát az ismétlés által megerősítő poétikai eszköz.
A pillantó szemek, A boldogság, Tartózkodó kérelem E három költemény fejezi ki leginkább a költő Lilla - Vajda Julianna - iránt érzett szerelmét. A pillantó szemek a kezdetektől indul el, arról szól, hogy miként igézte meg a költő Csokonait Lilla szemei. A boldogság, mint címe is jelzi, a beteljesedett szerelmet fejezi ki. E két mű keletkezési ideje 1797, tehát az egész életét meghatározó szerelem kellős közepe. A Tartózkodó kérelem azonban már 1803-ban született, mikor egymáshoz fűződő viszonyuk gyengülni kezdett - legalábbis Lilla részéről. A Tihanyi Ekhóhoz Verselemzés. Mindhárom költemény rokokó stílusban íródott. A rokokó Csokonai számára a szépség és a boldogság világát jelentette, a hétköznapi dolgokon való felülemelkedést. Legfőbb tárgyköre a viszonzottnak érzett szerelem, a finom erotika. A Reményhez Lilla szerelme boldogságba ringatta Csokonait, elfeledtette vele csalódottságát, kárpótolta vágyaiért. Lilla elvesztése után (1798) öt évvel keletkezett később ez az elégia, tehát a Vajda Julianna iránt érzett - s viszonzott - szerelem igen mély nyomot hagyott a költőben.
A következő két sor szerint a társadalomból kivonult a természetbe, amely bölcsebbé fogja tenni őt: vagyis azt reméli, a magány hozzásegíti felvilágosult öntudata felépítéséhez. A természetbe való visszavonulás megtisztítja a társadalom szennyétől, megnemesíti. Ezután a strófa második fele stilárisan és tartalmilag is feloldódást hoz: Távol itt, egy más világban, Egy nem esmért szent magánosságban Könnyezem le napjaim. "Távol, egy más világban": nem derül ki, hogy mitől vagy kitől távol, de nem is kell leírnia, hiszen tudjuk anélkül is: az őt elhagyó, kicsúfoló, hűtlen világtól. (Eredetileg a "más világ" nagybetűvel, egybeírva szerepelt: "Másvilágba" – amely már a túlvilágot is előlegezte volna. ) Ebben a másik világban, ahol soha nem ismert, "szent" magányban lehet része a költőnek, a természet és az értelem zavartalanul élesztgeti, feltölti a lelkét. A korra jellemző paradoxon tehát megmarad: Csokonai a társadalomból kivonulva keresi a felvilágosodás eszményeit, a közjó érdekében való eszmélkedés lehetőségét.
A vers nagyon ékesen árulkodik Csokonai lelkiállapotáról: a többszörösen megbántott, helyzetét kilátástalannak értékelő költő nemcsak verseiben, de leveleiben (pl. Bessenyei Sándornak, Berzeviczy Gergelynek, Széchényi Ferencnek írt üzeneteiben) is gyakran hangot adott közérzetének. Bár a versben mindvégig Csokonairól és az őt bántó világról van szó, ennek az ellentétnek lírai kibontása a világot és a költőt is tipizálja, így a költemény túlmutat az egyénen, aki írta, s egyetemesebb jelentésre tesz szert (miközben végig megmarad mögötte a konkrét személyes élmény és az egyén is). Az emberek felé hajló, szívét felkínáló, felvilágosult költőt kitaszítja az emberi világ, amely nem érti meg őt, de a természet és a "szent magány" menedéket nyújt neki, s ez a gazdag menedék a csírája, előzménye lesz az eljövendő "boldogabb kornak". Csokonai olyan költőnek tekinti magát, akit nem ért meg a jelen, de igazolni fog a jövő, s akit gazdag érzékenysége, szellemisége a kor és kortársai fölé emel.
Ennek a vágyott, remélt állapotnak a bemutatása ódai emelkedettségű, dicsérő, magasztaló, melyre a pozitív értéktartalmú költői jelzők is utalnak. ("bölcs.. ", "csendes"). Csokonai megerősíti, hogy a természetben válhat az ember teljes értékű emberré és polgárrá, igazi értelemmel, igazi értelemmel, bölcsességgel csak itt tud élni. A befejezés a felvilágosult költő öntudatát, hitét tartalmazza, bízik abban, hogy a későbbi korok, majd méltó elismerésben, megbecsülésben és tiszteletben részesítik őt.