Számos tisztelője, pályatársa jelenlétében vettek végső búcsút Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendezőtől, operatőrtől, a nemzet művészétől, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjától Budapesten. Sára Sándor különös idők különös gyermeke volt, szilárd lélekkel dacolt a sorssal, ha kellett, és alkotott, ha lehetett - méltatta az életének 86. évében elhunyt rendezőt a magyar emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós hangsúlyozta: Sára Sándor robusztus, de érzékenyen finom művészete az egyetemes filmművészet ékszere, mérce és iránymutató. Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint Sára Sándor operatőrként és rendezőként jegyzett filmjeivel beírta magát a magyar és az egyetemes filmtörténet halhatatlanjai közé. Dokumentumfilmjeivel iskolát teremtett abban a korban, amikor már téma- és szereplőválasztása is bátorságot kívánt, későbbi nagy műve pedig a Duna Televízió volt - emlékezett Dobos Menyhért. Alita a harc angyala kritika 3. Lent fog a kuplung Az ördög pradát visel teljes Szénhidrát Samsung Vagy Huawei szabad-európa-rádió Alita A Harc Angyala Kritika
De Cameronéknak mindezt csak felvázolniuk sikerült, rendesen kidolgozni nem, ezért az amigdalám (agyam érzelmi reakciókban leginkább érintett része) különösebb izgalmak nélkül megúszta a film megtekintését. Viszont lesznek olyan agyterületek, amik nagyon jól fogják érezni magukat, ha megnézzük az Alitát, például az orbitofrontális kéreg és az anterior insula, amik hevesen aktiválódnak, ha valamit szépnek tartunk. A film büdzséje 170 millió dollár, és ennek nagy része számítógépes grafikára ment el, így lett az Alita a digitális mozgásrögzítés, a motion capture apoteózisa, szerelmeslevél az élethű pixelekhez. Alita a harc angyala kritika 6. A CGI-filmeknél állandó probléma az uncanny valley jelensége, amit a robotikával foglalkozó Masahiro Mori professzor írt le 1970-ben. Lényege, hogy amint egyre emberszerűbbé válnak a robotok, úgy kedvelik őket egyre jobban az emberek, de egy ponton túl, amikor már majdnem teljesen emlékeztetnek egy Homo sapiensre, a felfelé ívelő görbe bezuhan, és jön a "természetellenesség völgye", a rokonszenv elillan, és bizarrnak éljük meg a nagyon-emberi-de-azért-még-nem-eléggé-emberi robotokat.
Olyan az Alitáról kritikát írni, mintha az ember folyton mérlegelne, hogy mi volt a jó benne, mi a rossz, ebből mi volt az igazán fontos és mi nem, szóval aligha beszélhetünk egyértelmű élményről vagy véleményről. Alita a harc angyala kritika new. Az biztos, hogy a film sok szempontból csalódás, vannak kifejezetten rossz jelenetei – adott például egy kocsmai verekedés, ami olyan pocsék, hogy én röstelltem magam -, és vannak más "lötyögős" részei is. Ugyanakkor sikerült egy egységes, jól működő világot felépítenie, ami elég nagy szó, és egy izgalmas, szerethető főhőst teremtenie, ami azért szintén elég nagy szó. Értékelés: 6/10
Oly sokféle "cyberpunk" irodalom létezik, oly sok közeljövő-scifi, miért csak a zsáner nyolcvanas-kilencvenes évekbeli alapjait kell ismételgetni? Furcsa ez egy olyan évtizedben, amely egyébként a mozis sci-fi reneszánszát hozta el. Talán abból a sokszor elpanaszolt hozzáállásból fakad, hogy a stúdiók ebben az évtizedben nem kísérleteznek, hanem inkább franchise-t építenek; arra az Alita és a Blade Runner és a GiTS lebutított remake-jei és folytatásai épp megfelelnek. No és a filmek globalizálódó piacából; minél egyszerűbb egy alkotás, annál több, egymástól roppant különböző ízlésű piacra adható el sikeresen. Létezik egy remek szó, ami pár éve (nem véletlenül) egyre többet szerepel az angol nyelvű filmkritika-irodalomban: a "derivatív". A derivatív, azaz kb. "leszármaztatott" film az, amelyik más alkotásokból veszi át saját részeit – innen a küllemét lopja, onnan a sztorit, amonnan a világépítést. Alita A Harc Angyala Kritika. A derivatív filmnek lehetnek erényei: lehet látványos, megható, izgalmas, szórakoztató; Spielberg Ready Player One -ja is derivatív, mégis az utóbbi év legemlékezetesebb moziélménye volt számomra.
A kissé Mos Eisley-re és annak kocsmájára emlékeztető, Zalemet ellátó iparváros egy remek, meglepően élettel teli fő helyszíne a filmnek, mely számos mutatós, ám felületesen megírt karaktert vonultat fel a szűk két órás játékidő alatt. Látvány tekintetében sok panaszunk nem lehet, hiszen egy egész gazdag sci-fi-fantasy világ benyomását kelti az Alita, ám a felszín alatt vannak problémák. Rodriguez filmje relatíve sok szállal és eltérő motivációkkal szeretne szórakoztatni minket, ám komplexnek azért így sem titulálnám az Alita cselekményét. Hiába, egy bizonyos pont után még így is totál elvesztettem a fonalat azzal kapcsolatban, hogy a film merre is akar kifutni. Jennifer Connelly és Mahershala Ali ad még nekünk egy-két értékelhető karaktert, akik ugyan ott vannak, teszik a dolgukat, jól is néznek ki a vásznon, de igazán érdekes sztorit egyikük sem nyújt, ezt pedig Alita önnön- és múltkeresése sem javítja fel kellő mértékben. Index - Kultúr - A számítógépes animáció csúcsa, de elég ez?. A kevésbé ihletett történet helyzetét a néhol fájdalmasan egydimenziós és üres, de általánosságban is fantáziátlanul megírt párbeszédek sem segítik, amit egy alapvetően aranyos pillanatokkal operáló, végeredményében mégis indokolatlanul súlytalan szerelmi szál zavar meg egy-egy jelenet erejéig.
Deák téri evangélikus templom YouTube csatorna Programok Bibliakör 7-es terem, 2022. július 14. 18:00 Istentisztelet úrvacsorával - Cselovszky Ferenc Templom, 2022. július 17. 09:00 Istentisztelet és úrvacsora - Smidéliusz Gábor 2022. 11:00 Istentisztelet - Gerőfiné dr. Brebovszky Éva 2022. 18:00 Orgonameditáció 2022. július 20. 17:00 Napi igék Jó az Úr mindenkihez, irgalmas minden teremtményéhez. (Zsolt 145, 9) Mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. (Mt 5, 45)
2022. június 6–12. – Harmincharmadik Budapesti Bach-hét a Deák téri evangélikus templomban A Bach-hét rendezője a Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Egyházközség, művészeti vezetője dr. Kamp Salamon Kossuth-díjas karnagy, országos egyházzenei igazgató, az MMA levelező tagja. A rendezvény támogatója a Magyar Művészeti Akadémia. Az eseménysorozatot hivatalosan 2022. június 6-án (hétfőn) 19. 00 órakor nyitják meg. A belépés díjtalan. A meghívó és a részletes program itt érhető el. Helyszín: Deák téri evangélikus templom (1052 Budapest, Deák Ferenc tér 4. )
A Lutheránia Énekkar a gyülekezet 1904-ben alapított kórusa. Az 1950-es években Zalánfy Aladár orgonaművész és Weltler Jenő karnagy megteremtette azt a Bach-kultuszt, amely a mai napig meghatározza az énekkar tevékenységét. Kamp Salamon Liszt- és Kossuth-díjas karnagy, aki a rendszerváltás idején vette át Weltler Jenőtől az együttes vezetését, a Bach-hetek (1990) és a kantátazenés istentiszteletek (1999) elindításával új hagyományokat teremtett. Az énekkar 2004-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A jubileum évében elnyerte a Belváros-Lipótváros V. kerületi önkormányzat Kölcsey díját és Magyar Örökség díjat kapott. A kórus munkáját kiegészíti a hivatásos zenészekből verbúválódott Lutheránia Zenekar. A repertoár gerincét J. legnagyobb művei (passiók, kantáták, motetták, misék) alkotják. A kórus a próbákat a Deák téri parókia épület gyülekezeti termében (1052 Budapest, Deák tér 4. ) tartja kedden és pénteken fél 8-tól fél 10-ig. Az énekkar szeretettel vár a kórusba (felekezeti hovatartozástól függetlenül) mindenkit, - akinek fontos az istentisztelet méltó megünneplése, - aki szereti az igényes munkát, - aki szeret énekelni, - aki a fentiekben leírt célokért hajlandó áldozni idejéből, - akinek kórusban használható énekhangja van és a kottát is legalább alapfokon ismeri (és képes a repertoárban szereplő művek eléneklésére).
Aki részletesebben kíváncsi az énekkar múltjára, jelenére és közeli jövőjére (program), látogasson el a Lutheránia honlapjára: Aki fel szeretné venni a kórussal a kapcsolatot, írjon az alábbi e-mail címre: