Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet című műve olyan szomorúan aktuális, mintha napjainkban íródott volna. Pedig már 40 éve, hogy papírra vetette a néhai költő. Tanuld meg ezt a versemet, mert meddig lesz e könyv veled? Ha a tied, kölcsönveszik, a közkönyvtárban elveszik, s ha nem: papírja oly vacak, hogy sárgul, törik, elszakad, kiszárad, foszlik, megdagad vagy önmagától lángra kap, kétszáznegyven fok már elég – és mit gondolsz, milyen meleg egy nagyváros, mikor leég? Tanuld meg ezt a versemet. Faludy György bibliográfiája - Faludy György bibliográfiája - vers.hu. mert nemsokára könyv se lesz, költő se lesz és rím se lesz, és autódhoz benzin se lesz, és rum se, hogy leidd magad, mivel a boltos ki se nyit, s kivághatod a pénzedet, mert közeleg a pillanat, mikor képernyőd kép helyett halálsugarat közvetít, s mert nem lesz, aki megsegít, ráébredsz, hogy csak az maradt tiéd, mit homlokod megett viselsz. Ott adj nekem helyet. s mondd el, mikor kiöntenek a lúgtól poshadt tengerek, s az ipar hányadéka már beborít minden talpalat földet, akár a csiganyál, ha megölték a tavakat, s mankóval jön a pusztulás, ha fáján rohad a levél, a forrás dögvészt gurguláz s ciánt hoz rád az esti szél: ha a gázmaszkot felteszed, elmondhatod e versemet.
S egy lámpátlan, vad téli éjszakában lesz egy barátunk még, ki arra tart, megáll a háznál, körbe járja, megáll megint s fölgyújtja majd. A judeai helytartó Cumae felől bicegve jött az alkony, mint kék vitorlák álltak a hegyek s ők ketten ültek lenn a sziklaparton és bámulták a rozsdamart eget. S midőn az est ködöt kevert a kertbe, ők csak nézték némán a kék vizet s tógájukat fejükre húzták, melyre fehér holdat kaszált hat évtized. S midőn a kert, mint régi palettáknak utolsó zöldje, vén lett és sívár s midőn Baiae felett a pineáknak fejét az alkony egybefogta már, s midőn a Cap Misenumról a május narancsszagot hozott a mirtuszokra – így szólt az egyik: Pontius Pilátus, emlékszel még a régi májusokra? Ma harminc éve voltam a vendéged, hogy helytartója voltál Judeának: bíborban jártál, liktorok kísértek és rám üzentél, hogy a kertben várjak. Aztán lejöttél és borodat ittad s míg homlokunkra szállt a nyár pora, zsidók legyeztek s te e népet szidtad, mely halni gyáva, élni ostoba; e rút népet, mely röhög a Cézáron, és nem tűr semmi béklyót, semmi jármot, de a keresztfán is vitatkozik, e népet, mely semmit sem tud a szépről, mely ma elájul egy korbácsütéstől, s egy kettőspontért holnap halni kész.
Árkon-bokron kergethetsz hét világnak: a hangutánzó szók utánam szállnak, mint sustorgó füzesbe font utak fölött alkonykor krúgató ludak, s minden szavamban százszor látom orcád, bús Magyarország. Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek, ahol a fák, mint holt igék, kiégtek. Ős szók: a szemhatárról századok ködéből még derengő nádasok, gyepüs vápákon elhullt katonák, s ti bíbicek, bölények, battonyák, miket vadásztak vén csillyehajókról lápos aszókon. Magas hangok: szöcskék és tücskök rétje, mély hangok: alkony violasötétje, káromlások veszejtő vadona, mondatszerkesztés pogány pagonya, kötőszók: sok-sok illanó fodor, s hangsúly, te vidám, hangsúly, te komor, lelkünk dolmánya, szőtteses, világszép s búzavirágkék. Múlt T-je: történelmünk varjúszárnya, karók, keresztek és bitófák árnya, s melléknevek, gazdag virágbarázdák, busák, buják, burjánzók és garázdák, melyik vidám faeke nyomtatott? S ti mellérendelt, kurta mondatok mint paprika, ha füzére vereslőn lóg az ereszről. Ragok: szegények szurtos csecsemői, kapaszkodtok s nem tudtok nagyra nőni, és E-betűk serege: fekete mezőn zsellérek koldus menete, s ti kongó-bongó helyhatározók, kukoricásban jó irányt hozók, ban-ben-bim-bam: toronyból messze hangzó könnyű harangszó.
A Bükk változatos kőzetösszetételéhez a talajok sokfélesége kapcsolódik. A különböző felszíni formákhoz pedig olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, amelyek jóvoltából a területen egyaránt megtalálja élőhelyét a sajátos kárpáti, a mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág, valamint az elmúlt földtörténeti korok számos maradványfaja is. Fokozott védelmet élveznek a meredek, északi, sziklás dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult sziklai bükkösök. Molyhostölgyes és karsztbokorerdő az otthona az egzotikus szépségű ritka orchideafajnak, a boldogasszony papucsának. A dolomit a Bükkben viszonylag kis kiterjedésű, de a rajta kialakult sziklagyepek annál fontosabbak. Legértékesebb társulása a tarka nyúlfarkfüves sziklagyep. A védett sziklazugokban két melegigényes harmadkori faj vészelte át az utolsó eljegesedést, a Bél-kő napsütéses mészkőszikláin élő korai szekfű és a magyarföldi husáng. A jégkorszak utáni hideg, kontinentális idők tanúi közé tartozik a hazánkban már csak a Bükki Nemzeti Park területén megtalálható poloskavész és a kék virágú északi sárkányfű.
Védelemben a Kácsi fantom A Bükk déli lábánál fekvő Kács településen található Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga-élőhelye. Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot. Sikerült befogni a napok óta kóborló szervált - videó A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szakembereinek, kedden délután sikerült megtalálni és befogni a rendkívül legyengült állapotban lévő állatot. A szervált az esti órákban a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították - írja a Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep? Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.
A Bükki Nemzeti Parkról bővebben a honlapon informálódhat.
Az új csúcsokról bővebben itt. A Bükk egyetlen katavotrája, váltóforrása a gyertyán völgyi temető után, közvetlenül a völgytalpon (385 m) nyílik. Ez Koporsós víznyelőbarlang. Az egykor 10 m mélységig kibontott üreg mára már jelentősen visszatöltődött. Ez a víznyelő (ponor) száraz időszakban a felszíni vizeket vezeti le a mészkő belsejébe, ugyanakkor egy-egy csapadékosabb időszakban, amikor a Hór-patak alatti víztározórendszer telítődik, a víznyelő, mint a rendszer túlfolyója, forrásként működik. Boldogasszony köve: A legenda szerint valaha Bükkszentkereszten járt Szűz Mária. Útja a falucska melletti erdőn vitt keresztül, és amikor elfáradt, leült egy kőre pihenni. Azt a helyet a falubeliek csak Boldogasszony kövének nevezik, szent és egyben gyógyító helynek tekintették. Vidrócki-barlang: Csókás és a Magos-kő között, a Kis-fennsík D-i peremén nyílik a 20 m hosszú, több kürtővel a felszínre nyíló, könnyen járható barlang. A legendák szerint Vidróckinak, a híres betyárnak egyik búvóhelye volt.
A hegységben már időszámításunk előtt is élt ember, a régészek több barlangban megtalálták a Neander-völgyi ősember eszközeit, csontmaradványait. A hegycsúcsokon avar sáncok és várak leomlott falainak maradványai láthatók. Az ország legnagyobb, erdős nemzeti parkjának alapjait a Bükk-hegység földtani viszonyai teremtették meg. A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékei gyűrődtek fel itt, melyekhez a talajok sokfélesége kapcsolódott. A változatos felszíni formákhoz olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, melyek jóvoltából a területen megtalálja élőhelyét a sajátos kárpáti, mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág is, sőt az elmúlt földtörténeti korok számos maradványfaja. A hegységet hatalmas erdőségek uralják, melyekben jól megfigyelhető az észak-déli és a magassági tagozódás is. A hegység legegységesebb része a Bükk-fennsík, melyet a Garadna patak bont két részre, a Nagy- és a Kis-fennsíkra. A hegységben eddig 853 barlangot tártak fel, közülük 45 fokozottan védett.
A BNP logója