Tisztségviselők A Tisztségviselők blokkban megtalálható a cég összes hatályos és törölt, nem hatályos cégjegyzésre jogosultja. Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a Tisztségviselők adatait! Tulajdonosok A Tulajdonos blokkban felsorolva megtalálható a cég összes hatályos és törölt, nem hatályos tulajdonosa. Legyen előfizetőnk és érje el ingyenesen a Tulajdonosok adatait! IM - Hivatalos cégadatok Ellenőrizze a(z) K&H Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság adatait! K&H Biztosító bankszámlaszámok – Biztosításokról érthetően. Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatától (OCCSZ) kérhet le hivatalos cégadatokat. Ezen adatok megegyeznek a Cégbíróságokon tárolt adatokkal. A szolgáltatás igénybevételéhez külön előfizetés szükséges. Ha Ön még nem rendelkezik előfizetéssel, akkor vegye fel a kapcsolatot ügyfélszolgálatunkkal az alábbi elérhetőségek egyikén.
Az oldalon megjelenített adatok csupán tájékoztató jellegűek. Az esetleges hiányosságokért vagy hibákért az oldal üzemeltetői nem vállalnak felelősséget. Kapcsolat Adatvédelem
Például a baleset következményeképpen kialakulhatnak szövődmények. A kártérítés esedékességéhez több jogkövetkezmény is fűződik, többek között: a károsodás bekövetkezte az elévülési idő kezdete; a károkozó a károsodás bekövetkeztekor nyomban köteles a kártérítést megfizetni; ez az időpont a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja; ezt az időpontot megelőzően a kártérítési igényt nem lehet a perben érvényesíteni. A kártérítés utáni késedelmi kamat A késedelmes fizetéshez tehát kamatfizetési kötelezettség tapad. Ennek következtében késedelmi kamat nem csak akkor jár, ha a biztosító késedelmesen fizet, hanem a károsodás napjától eltelt időre is. Ennek az igazán meghatározó jelentősége a nagy összegű kártérítési ügyek esetében van, ugyanis a meg nem fizetett összeg mértékével arányos a késedelmi kamat összege (ld: lent). Említésre méltó, hogy az irányadó felsőbírósági gyakorlat szerint azonban személyiségi jogok megsértése esetén a bíróság által megítélt sérelemdíj után, ha azt a bíróság az elbírálás idején érvényesülő életviszonyokhoz igazítottan határozta meg, nem lehet kamatot követelni.
chevron_right Késedelmi kamat az új Ptk. szerint 2014. 03. 25., 13:15 0 Az új Ptk. -ban nem találtam meg a késedelmi kamatra vonatkozó előírásokat, amiket az 1959. évi IV törvény 301-301/A-301/B paragrafusai tartalmaztak és 2013. 07. 01-én léptek életbe. Ami azt jelentette, hogy 40 euró behajtási költségáltalányt kell felszámolni, valamint a jegybanki alapkamat (megfelelő napi) + 8% késedelmi pótlékot. A fent jelzett törvényt hatályon kívül helyezték. Az új Ptk. -ban nem találom ezen előírást? Köteles-e a cég minden késve fizetés esetén ezt felszámolni (jelen fizetési morál szerint örül, ha a tőkét kifizetik), s ha ezt nem teszi, akkor az milyen következményekkel jár? A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
A késedelmi kamat a pénztartozások nem időben történő befizetése miatt kifizetendő összeg. A kamat mértéke változik annak függvényében, hogy kamattal terhelt vagy kamatmentes hitelről van szó. Emellett annak függvényében is van eltérés, hogy a felek vállalatok vagy magánszemélyek. A kamat mértékét szerződésben is meg lehet határozni, egyébként, ennek hiányában az alapkamathoz igazítják. Késedelmi kamat jelentése Késedelmi kamat bármilyen pénztartozás nem időben történő megfizetése esetén fennállhat, legyen szó törlesztőrészlet, számlák vagy akár kártérítés nem időben történő befizetéséről. A jogosultnak, az időben vissza nem fizetett pénzösszegből származó kárát hivatott megtéríteni. A késedelmi időszak a fizetési határidő után indul, az esetben, ha a pénzösszeg nem érkezett be a jogosulthoz. Tehát mindenképp az a mérvadó mikor érkezik be az összeg, nem pedig az, hogy mikor lett az, az adós által elküldve. Mikor kell késedelmi kamatot fizetni? Csakis pénztartozás esetén lehet elszámolni, egyéb kötelezettség esetén nem.
2013. szeptember 18. A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1—én hatályba lépett módosítása alapján megváltoztak a számlázáskor alkalmazandó fizetési határidők illetve a késedelmi kamat számításának szabályai. Fizetési határidő Ha a felek a szerződésükben nem határozzák meg a fizetési határidőt, akkor a jogszabály szerint alapesetben a kötelezett a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles kifizetni a számla ellenértékét. Természetesen a felek eltérhetnek ettől, de ezt az általuk megkötött szerződésben kifejezetten rögzíteniük, és indokolniuk kell. Az ún. gazdálkodó szervezetek (pl. : cégek) közötti szerződések esetében a fizetési határidő legfeljebb 60 nap lehet (a számla kézhezvételétől számítottan). Az ennél hosszabb fizetési határidőt a jogszabály (az ellenkező bizonyításáig) tisztességtelen szerződési feltételnek minősíti, amely ennél fogva érvénytelennek minősül. Késedelmes fizetés szankciói Ha a jogszabály vagy a felek által meghatározott fizetési határidőn belül a kötelezett nem fizeti ki a számlát, akkor köteles késedelmi kamatot fizetni.
A fizetendő kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Lényeges változás, hogy a 2004. napját követően létrejött jogügyletek esetében más szabályok vonatkoznak a gazdálkodó szervezetek között létrejött jogügyletekből eredő késedelmi kamat követelésekre. Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A fizetendő kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.
szerint meghatározott értéke 7. 672 Ft + 11. 939 Ft = 19. 611 Ft. Az elméletnek megfelelően a számítást a fenti példa alapján "viszonylag" könnyű levezetni, de a gyakorlatban több számla késedelmes fizetése esetén sok nehézségbe ütközhetünk, nem mellesleg a szabályozás jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra. A gyakorlat során felmerülő kérdések lehetnek: Kinek kell meghatározni a késedelmi kamat, behajtási költség értékét? Milyen gyakorisággal kell összesíteni? Hogyan kell elszámolni a jogosultnál és a kötelezettnél? Lemondhat a jogosult követeléséről, hogyan kell elszámolni? Mi történik akkor, ha a késedelmi kamatot, behajtási költséget nem fizeti meg a kötelezett? Számlánként kell a behajtási költség átalányt megfizetni? 1. A késedelmi kamat meghatározása mindkét fél feladata. Egyrészt a kötelezetté, mivel szerződés szerint a késedelembe esés miatt a késedelmi kamat és a behajtási költség megfizetés a kötelezettsége, melyet könyvelnie kell. Másrészt a jogosult feladata is, mivel ez szerződés és jog szerint jár neki.