Milyen hagyományokat és népszokásokat tartunk meg még a mai napig Szent Márton napján? Szent Márton napján (november 11-én) országszerte hatalmas lakomákat rendeznek, hiszen a hiedelem szerint, akkor egész esztendőben bőven ehetnek és ihatnak. Napjainkban is sok helyen rendeznek táncos mulatságokat ezen a napon, ahol az asztalra a hagyományos libafogás és az újbor kerül. Ehhez a naphoz különböző hagyományok kötődnek: Nagy eszem-iszomot rendeznek ilyenkor: asztalra újbor kerül, s fenékig ürítgetik a poharakat, hogy a következő esztendőre is jó termés legyen. Már szinte elfeledett Márton-napi népszokások, hagyományok. A bornak Szent Márton a bírája, ahogy tartja a mondás. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy ilyenkor már iható a bor, vagy másik értelmezés szerint az őszi időjárástól függ, hogy milyen lesz az idei bor. Az időjárással kapcsolatos hiedelmek: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható". Egy másik mondás szerint "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál". A Márton napi liba csontjából jósoltak is, ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, de ha hosszú és fehér, akkor havas tél várható.
A dunai után a napokban a balatoni tesztrepülések következnek, hiszen egész más kihívásokat jelent a Balaton, mint a Duna környezete. Állítják: igény manapság is volna akár a Budapest-Balaton vízi-légi taxira, akár a sétarepülésre. Márton napi hagyományok. Egy híján száz éve, 1923 nyarán Siófokon tartották a nyitóünnepséget, az első hidroplánt június 29-én, Péter és Pál napján fogadták, a korabeli plakát szerint "katonazenével, szépségversennyel, kinófelvétellel, társasvacsorával, reggelig tartó táncos mulatsággal". Egy Budapest-Siófok út akkor 80 ezer koronát kóstált, de egy balatoni körrepülést 50 ezerből is meg lehetett úszni (habár úszni senki sem szándékozott, s általában sikerült is a sima vízre szállás…) A 30-as évekre sikk lett hidroplánnal a Balatonra jönni, eseményszámba ment, amikor a siófoki mólónál Kabos Gyula szállt ki a légi-vízi taxiból. A korát megelőző hidroplánrepülésnek 1937-ben szakadt vége. "Ha eljutunk a balatoni repülésekig, természetesen Siófokot sem szeretnénk kihagyni, már csak a történelmi hagyományok miatt sem" – így Házas Gábor, akinek a nagyapja pilóta volt (gépét lelőtték az első világháborúban), édesapja pedig, ahogyan a Siófoki Hírek is megírta, az elmúlt nyáron 80 évesen ejtőernyővel ugrott a Balatonba.
Vajon honnan ered a libaevés hagyománya, s miért vonulnak lámpásokkal Márton-napon? Cikkünkből fény derül Szent Márton különleges legendájára is. Íme. A Márton-nap hagyománya igen régi időkre nyúlik vissza. A népszokás Pannónia Szent Márton nevéhez kötődik, aki feltehetően valamikor 316-317 körül született az ókori Savaria városában, vagyis a mai Szombathelyen. A fiatal Márton a római légió katonájaként szolgált. A legenda szerint Franciaországban portyázott társaival, amikor didergő koldus kérte a segítségét. Az önzetlen katona kettévágta talárját, és felét a szegény embernek adta. Akkoriban sokan úgy gondolták, a koldus maga Jézus Krisztus volt... Különleges legenda övezi a Márton-nap hagyományát Krisztus felajánlotta Mártonnak a keresztelkedés lehetőségét. Az ifjú jótevő hamarosan kilépett a légióból, és kiváló papként szolgált tovább. Franciaországban később a gyönyörű Tours városának püspökévé választották. Ám Márton egyszerű papként képzelte el az életét. S amikor eljöttek érte, hogy megtartsák az avatási szertartást, inkább a libaólba menekült.
A vizsgálat során kiderült, hogy a gyömbért fogyasztók 57%-kal hosszabb ideig bírták az "utazást", mint a gyógyszert bevevők. A növény hatása illóolajában rejlik, mely csökkenti a nyálkahártyák irritációját, nyugtatja a gyomrot. Az ókori indiaiak testet, lelket megtisztító szerként tekintettek rá, vallásos ünnepek előtt ezért gyömbért ettek, hogy leheletük édes, az istenek számára elfogadható legyen. Angliában és az amerikai gyarmatokon ahová spanyol és portugál hajósok révén került gyomornyugtató italokat és sört készítettek belőle. Ez utóbbi előfutára volt a mai világos gyömbérsörnek, amely még mindig népszerű házi patikaszer hasmenés, émelygés és hányinger ellen. Afrikában a férfiak körében, mint szexuális erőt növelő afrodiziákum terjedt el. Hányinger ellen vitamin b12. Új-Guineában a szárított gyömbérgyökeret, fogamzásgátlóként használták. Emésztésserkentő és étvágyjavító hatású. A görögök étkezések után fogyasztották, később pedig kenyerükbe is belesütötték. Az indiai és kínai konyha előszeretettel alkalmazza húsok, nehezebben emészthető ételek ízesítésére.
Az édesség utáni sóvárgás mögött mindig valamilyen egészségügyi ok húzódik meg, de jó hír, hogy küzdhetünk ellene. Mit tesz a testünkkel napi 1 szál sárgarépa? Ha jobban nem is tudunk fütyülni tőle, az étrendünket sokkal egészségesebbé tehetjük a segítségével. Hányinger ellen vitamin g. Ideje átgondolnunk, vajon tényleg csak levesbe való a sárgarépa? Szerintünk nem! A kóla egészségre gyakorolt hatásai A kóla tagadhatatlanul hasznos termék. Csak meginni nem szabad! A kóla savas tisztítószerként működik. Az italban levő sav mennyisége koptatja a fogzománcot, fokozva a fogszuvasodás veszélyét.
Az idegrendszer és a szív különösen érzékeny a B1-vitaminhiányra, ugyanis ezekben a sejtekben nagyon gyors az anyagcsere. A B1-vitamin hiányának tünetei Hiánya esetén először étvágytalanság és gyomor-bélmozgás lassulása, megszűnése jelentkezik. Súlyos hiány esetén a beriberi nevű betegség fejlődik ki, mely ödémával, szív-érrendszeri tünetekkel és szívelégtelenséggel járó súlyos idegrendszeri károsodás. Hányinger ellen vitamin shoppe. 1929-ben Nobel-díjjal jutalmazták azt az orvost, aki felfedezte, hogy a hántolt főtt rizs fogyasztása vezet a beriberi kialakulásához, és kutatásai nyomán rájött, hogy a hántolatlan rizs héjában lévő értékes anyag megelőzheti ezt a bajt. Ezek a megfigyelések vezettek a vitaminok felfedezéséhez. Sok élelmiszerben megtalálható a B1-vitamin, többek között élesztőben, sertéshúsban, gabonapehelyben, karfiolban, burgonyában, narancsban, és tojásban. A napi szükséglet körülbelül 2 mg, de ettől nagyobb mennyiségben fogyasztva sem okoz semmilyen túladagolási tünetet. Mekkora mennyiségben van rá szükségünk?
Régebben nálunk is népszerű volt pecsenyék, zsíros ételek, nehéz főzelékfélék (bab, lencse, káposzta), tartósított savanyúságok fűszereként. A gyömbér fokozza az emésztőnedvek termelődését, így segíti a nehéz, zsíros ételek emésztését, emellett mérsékli a bélgázok képződését, és hasgörcsök enyhítésében is hatásos. Emésztési panaszok esetén a fűszerezésen túl alkalmazhatjuk a gyömbérgyökeret önállóan, teaként vagy por formájában egyaránt. Gyulladás- és fájdalomcsökkentő Gyulladáscsökkentő anyagai és az a képessége, hogy gátolja a gyulladáskeltő anyagok képződését, alkalmassá teszik ízületi gyulladás kezelésére. Amit a B1-vitaminról tudni kell - Hajraegeszseg.hu. Klinikai vizsgálatok arról számoltak be, hogy a betegeknél javulás volt megfigyelhető, a fájdalmat, az ízület mozgékonyságát és reggeli merevségét illetően. Fájdalmas ízületnél külsőleg is alkalmazhatjuk, olaj formájában. Ez az illóolaj a gyökérben termelődik, rendkívül kellemes illatú, és ennek köszönheti a növény jellegzetes, édeskés ízét is. Az utazás során fellépő émelygés (hányinger) megelőzhető, ha az indulás előtt 3-4 órával 100-200 milligrammnyi gyömbért fogyasztunk.