A kötetből kétségkívül hiányzik is Bethlen rendszerteremtő munkásságának érdemi bemutatása, ehelyett "házi fasiszta pártot" alapító, antiszemita akarnok képe jelenik meg, meglehetős távolságra a valóságtól. A kötet ráadásul nem is igazán a megszilárdulás folyamatát írja le, sokkal inkább a történelem, fogalmazzunk így, fölhabzásának krónikája, emberéleteket követelő, dúlt indulatoké. A szerző nagy súlyt fektet a kor kétségtelen antiszemitizmusának bemutatására, anélkül azonban, hogy ennek a társadalmi hátterét mondjuk Jászi Oszkár vagy más, a rendszerrel szemben álló szerzők megközelítését felidézve felvázolná. A kötet legnagyobb érdeme a hatalmas, precízen hivatkozott forrásanyag feldolgozása, ebből azonban kettős értelemben is hiány fakad. A történelem fölhabzása | Demokrata. A legnagyobb problémája a források kellő kritika nélküli használata, elfogult források visszatérő idézése. Csak egyetlen példa: Veszprémy a kor társadalompolitikájáról alkotott, felettébb negatív ítéletének alátámasztására, 1959-es és 1971-es publikációkra hivatkozva állítja, hogy Horthy, aki 1920-ban úgymond csupán 200 holdat birtokolt, "oldalán a helyi közigazgatással számos gazdag kenderesi paraszt földjére rátette a kezét", mígnem birtokát 2000 holdra növelte.
Veszprémy László Bernát: 1921 – a Horthy-rendszer megszilárdulásának története. Jaffa, 2021 Bár korántsem példa nélküli (erről a szerző az előszóban maga is ír), mégis bátor döntés az is, hogy egyetlen év történetét dolgozza fel. A szűk időkeret természetesen igényli az elmélyült forráskutatást, hiszen itt nem lehet mások nagyobb áttekintéseire támaszkodni. Veszprémy ennek az igénynek professzionálisan megfelel, hatalmas apparátust, több száz forrást vonultat fel, amihez külön segítség a sok hasonló műből fájóan hiányzó, itt megtalálható névmutató. Az olvasónak azonban a kötet címét olvasva a csalódásra is föl kell készülnie. Ez a könyv valójában nem a Horthy -rendszerről és nem a megszilárdulásról szól, és az 1921. esztendő is érthető módon többéves környezetével értelmeződik. Jégtörő - Barangolás a világban. Horthy-rendszerről nem is szólhat a kötet, hiszen a két világháború közötti időszakot nem Horthy, hanem egyértelműen Bethlen István alakította rendszerré, méghozzá tudatosan. A kormányzónak megvolt a maga szerepe a sajátos magyar út kiformálásában, de az rendszeralkotónak semmiképp sem nevezhető.
Egy mérföld hány km 6, 2022
Botond, Toldi Miklós, Kinizsi Pál - régi, nagy erejű, mesés hőseinket szinte mindenki ismeri. De mi történt később? A magyar történelem faszagyerekei sorozatunkban Türr István életútjának második felét idézzük fel, a krími háború végétől. 1857 tavaszán Brassóban a Habsburgok egyik hadbírója éppen ítéletet mondott egy magyar szabadsághős ügyében. Mivel az illető eredetileg a császári-királyi hadsereg tisztje volt, ezért árulásért halálra és teljes vagyonelkobzásra szólt az ítélet. Mégsem végezték ki hősünket. A történelem vége és az utolsó ember - Hello Book Webshop. Ki volt történetünk főhőse, Türr István? Magyar Hősök Arcképcsarnok () Türr István, amint azt életét bemutató sorozatunk első részében írtuk, a császári-királyi hadsereg Itáliában szolgáló magyar tisztje 1849 elején átment az olasz egységért küzdő piemonti hadsereghez. Vitéz katona volt, de a magyar szabadságharc idején úgy érezte: hűsége nem a császárhoz, hanem a magyar ügyhöz köti, s az "ellenségem ellensége a barátom" elv alapján azoknak a soraiban kíván harcolni, akik a magyar szabadság ügyének valamit használni tudnak.
A harmadik könyv, amelyet életemben elolvastam, A Gyűrűk Ura volt, az ő fordításában. Később többször elolvastam a regényt. " Göncz Árpád író, műfordító, a harmadik Magyar Köztársaság első köztársasági elnökének századik születésnapjára tervezett megemlékezések sorában rendeztük meg ezt a kiállítást, hogy életének egyes epizódjait felidézzük fényképekkel. A bőröndkiállítás remélhetőleg minél több helyre, minél több intézménybe, minél többekhez eljut. Iskolákba, hogy rendhagyó történelemórák keretében továbbadja, megismertesse Göncz Árpád munkásságát, életművét a következő nemzedékeknek. Göncz Kinga, a lánya szintén üdvözölte a megnyitó vendégeit: "Örülök, hogy innen indul útjára a bőröndkiállítás, hiszen a harmadik kerület apám és anyám, az egész család hazája. Örülök, hogy a fiatalok is megismerhetik, milyen is volt Göncz Árpád, segíthetnek ebben ezek a fotók és a hozzájuk kapcsolódó történetek. 5 kedvenc fordításunk Göncz Árpádtól - Könyves magazin. " Az esemény zárásaként Hámori Ildikó Kossuth-díjas színművésznő egy részletet olvasott fel Göncz Árpád Az örökség című írásából, amely 1991-ben a Hazaérkezés című novellakötetben jelent meg.
( A legfrissebb hírek itt) A háború után belépett a Független Kisgazdapártba, ahol Kovács Béla főtitkár személyi titkára lett. Ezzel kísértette meg először a sorsot, hiszen Kovácsot 1947 februárjában a megszálló szovjet hatóságok kémkedés és fegyveres szervezkedés vádjával letartóztatták. Göncz később maga is élvezhette a kommunisták által ellenőrzött magyar katonai kémelhárítás, a "Katpol" folyamatos kihallgatásokkal fűszerezett vendégszeretetét. Három hét múlva kiengedték, de ezután jogász létére évekig csak segédmunkásként tudott elhelyezkedni. Részt vett az 1956-os forradalomban, ő segített a felkelés leverése után külföldre juttatni Nagy Imre "A magyar nép védelmében" című kéziratát. 1957-ben Bibó Istvánnal együtt letartóztatták, és egy évvel később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték őket. A halálbüntetéstől állítólag csak az indiai miniszterelnök személyes közbenjárása mentette meg őket. Az 1963-as amnesztiával szabadult. Ezután indult fordítói és írói pályája. Legismertebb fordításai – az 1981-ben kiadott Gyűrűk Ura mellett – Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia című könyve, de fordított Hemingway-t, Updike-ot, Agatha Christie-t és Faulknert is.