A teljes meghatározásnak tartalmaznia kellene csaknem minden megnyilvánulásunkat. Helyesebb meghatározás, hogy: "Istenimádat (Ibáda) minden belső gondolat, elhangzott szó, és elvégzett tett, amelyet Isten szeret. " Az emberiség egyik legfogósabb kérdése, hogy ha Istennek van akarata, és a mi létünk az Ő akaratától függ, akkor vajon egyáltalán mit számít a mi akaratunk? Ha meg van írva a sorsunk, akkor beszélhetünk-e egyáltalán szabad akarat ról vagy sem? Az iszlám tanításának fontos része a sors, a végzet és az akarat szabadsága, nem véletlenül hallhatjuk a muszlimoktól oly gyakran: "In sa Allah... " vagyis "Ha Allah akarja". Az arab világ és az iszlám - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Lássuk hát, mit tanít a szabad akarat a sors, a végzet és témájában az iszlám. Isten azért teremtette az embert, hogy Őt szolgálja, és e szolgálat által erkölcsös, helyes életet éljen. Hogy e szolgálat hogyan valósulhat meg leghelyesebben, hogy élhetünk Isten akarata szerint, arra Isten küldöttei tanítottak minket, Isten kinyilatkoztatásai által. Számos küldött jött el az emberekhez, akiket maga Isten választott ki.
Vagy Jézus volt a legnagyobb próféta, vagy pedig Mohamed. Vagy a Biblia Isten Szava, vagy a Korán. Az üdvösséget vagy Jézus Krisztus Megváltóként való elfogadása vagy az öt pillér megtartása révén lehet elnyerni. Iszlám | zanza.tv. Vagyis nem lehet igaz mindkét vallás. Ennek a ténynek, azaz a két vallás meghatározó különbségeinek, örökkévaló következményei vannak. English Vissza a magyar oldalra Mi az iszlám és miben hisznek a muszlimok?
(A bizánciak 30:20-21) Nem. Az Iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása és a muszlimok számára az emberi élet a legfőbb érték, amit Istentől kaptunk. Ám egyes nyugati kommentátorok az Iszlámot rendkívül harcias vallásnak mutatják be, amelyhez vér tapad, és amely tűzzel és vassal éri el amit akar. Ezek mögött az állítások mögött azonban szándékos torzítások állnak, amelyek nem veszik figyelembe a valóságot, amelyet az Iszlám hirdet a hívők számára. Az iszlám vallás keletkezése. A valóságban az Iszlám toleranciára, vallási békére törekszik, az emberek együttműködésére. Jól látszik ez abból, hogy az Iszlám tanításai igyekeznek elmélyíteni a muszlimok szívében a békét, vallásuk alapjává, szerves részévé tenni azt. Erre számos bizonyítékot találnunk:
A Kába, a szent Ház valójában egy épület, (lásd a könyv borítóján), amelyet Isten parancsának engedelmeskedve Ábrahám próféta és a fia Izmail építette (béke legyen vele) vezérletként a teremtményeknek, imahelyül az Istenhez fohászkodóknak és a békét, biztonságot keresőknek. Az iszlám vallás jelképei. A híres fekete kővet (al-hadzsar al-aszwad), ami a Kába déli sarokkövét képzi, maga Gábriel (béke legyen vele) hozta el Ábrahámnak (béke legyen vele). A Ház tehát már jóval a Korán kinyilatkoztatása előtt híres zarándokhely volt. A Kábát Isten tette meg később, Mohammed (béke legyen vele) prófétasága idején a muszlimok imairányának. Isten parancsának engedelmeskedve ezért mi muszlimok mind a mai napig a Kába felé fordulva imádkozunk, legyünk bárhol is a világon.
1) A tanúságtétel "Sahádatayn" 2) Az ima "Szalát" 3) Az alamizsna "Zakát" 4) A böjt "Szijám" 5) Zarándoklat "Haddzs" Ezek alkotják a muszlim élet vázát: hit, ima, törődés a nélkülözőkkel, öntisztítás, és a zarándoklat Mekkába annak, aki képes rá. 1) A TANÚSÁGTÉTEL (SAHÁDATAYN) N incs más isten (, aki méltó az imádatra), csak az egy igaz Isten és Mohammed az Ő küldötte. A hitnek ez a kinyilvánítása a Saháda, egy egyszerű formula, amit minden hithű ember kinyilvánít. Arabul az első rész lá iláha illa Allah – "nincs más isten az egy igaz Istenen kívül"; iláha (isten) minden olyan dologra utal, amit Isten helyére próbálunk állítani – pénz, hatalom, ilyesmi. Ezután következik illa Allah: "kivéve Istent", minden teremtés forrását. A saháda második része Mohammed raszúl Allah, "Mohammed az Isten küldötte". Az útmutatás üzenete egy közülünk való emberen keresztül jött el. Az iszlám öt pillére – KÁLVINISTA APOLOGETIKA. A sahadát írták az ottomán Topkapu szerájra, Isztanbulban. 2) AZ IMA (SZALÁT) S zalát a neve a kötelező imáknak, melyeket naponta ötször végzünk el, és közvetlen kapcsolat az imádkozó és az Isten között.
Tizenkét évvel Az érsek látogatása után, Verhovina madarai címmel újabb Bodor Ádám-prózakötet jelent meg. Igaz, hogy 2001-ben publikálta A börtön szaga című interjúkötetét és 2010-ben Az utolsó szénégetők című tárcagyűjteményét, de "igazi" prózára mégis több mint egy évtizedet kellett várnunk. Verhovináról a pártállami Magyarországon mindenkinek egy kismotor jutott eszébe. A vidéki fiúk számára a hetvenes években ez az olcsó motorkerékpár a szabadság szinonimája is volt, hiszen át lehetett menni vele a szomszéd faluba csajozni, vagy a közeli nagyvárosba egy koncertre. Mégis, Bodor Ádám történetében Verhovináról nem a szabadság, hanem a magára hagyottság juthat eszünkbe. Verhovina tájegység Kárpátalja északkeleti részén és a motorbiciklire nem is esik utalás Bodor Ádám "barnamezős" könyvében. Bodor Ádám: Verhovina madarai - Librarius.hu. Technológián kívül eső vidéken járunk, ugyanakkor már a regény harmadik sorában említés esik egy Stihl fűrészről. Márkanevekről aztán nem sok szó esik a verhovinai tájkonstrukcióban, annál nagyobb szerep jut a láthatatlan névgenerátornak, amit Bodor Ádám évtizedek óta nem tud kikapcsolni.
alcím Változatok végnapokra Szerző Bodor Ádám Kiadás éve 2011 Műfaj regény Kiadás helye Budapest Kiadó Magvető Könyvkiadó Oldalszám 256 A szócikk szerzője Horváth Péter A Verhovina madarai a Bodor-próza minden jól ismert egyedi karakterjegyét magán hordozza, ennélfogva az epikai világalkotás korábbi regényekben kidolgozott modelljének egy újabb példájaként vehető számba. Az író ezúttal is az emberi civilizáció egy világvégi településére kalauzolja el olvasóját, ahol termálvizek és hőforrások fojtó levegője alatt élik mindennapjaikat e félreeső hely lakói. A tematikus hasonlóságok mellett a prózapoétikai eljárások tekintetében sem figyelhető meg számottevő változás, a rövid történetelemekből, párbeszédes helyzetleírásokból kiépített szövegkonstelláció felfüggeszti az idő linearitását, s epizódokból rajzolja ki az elzárt tájékon élők világát. Bodor Ádám: Verhovina madarai | könyv | bookline. Ebben további fontos szerepet játszik Bodor írásmódjának másik konstans poétikai eszköze, a szekvenciális elbeszélést megszakító nem-identikus ismétlés (iterabilitás) alakzata, melynek funkciója szintén a szimultán epikai téridő megteremtésében érhető tetten.
Talán azért, mert itt az apokalipszis már korábban eljött. Poós Zoltán Forrás:
- És talán soha nem hagyjuk el Verhovinát.