Szalai Borbála versei 1954-től jelentek meg, költeményeit több nyelvre lefordították. Ő maga is foglalkozott műfordítással: ukrán és orosz írók műveit ültette át magyarra. Nevéhez fűzhető kiadványok az Intermix és a Kárpáti Kiadó gondozásában jelentek meg. Az Irka című gyermeklapban a mai napig olvashatják verseit. A meséiben és verseiben szereplő helyszíneket és karaktereket – a csillaggyerekeket, tücsöklakodalmat és erdei tündéreket – olyan grafikusok, képzőművészek keltették életre; mint Medveczkyné Luták Edit, Jankovics Mária és Kulin Ágnes. Munkásságához hozzátartozik tankönyvszerkesztői múltja is: sok tartalmas olvasókönyv és szöveggyűjtemény állt össze szerkesztésében. – Ismerősei szerint szerette a csendet, és szüksége is volt rá az alkotáshoz. Talán ezért is választott olyan hobbikat, ahol ez a csend és nyugalom alapfeltétel, mint a horgászat, s amíg kapásra várt, újabb költemények fogalmazódtak meg benne. A másik kedvelt időtöltése a rejtvényfejtés volt, talán ez inspirálta és ezért született annyi rímbe szedett találós kérdése is – jegyezte meg Kulin Judit, s fel is tett egyet.
Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke Szalai Borbálát méltatva elmondta: sok szállal fűződött hozzá, elsősorban az Intermix Kiadó vezetőjeként, aki gyerekes rajongással várta a kapuban, hogy kézbe fogja új könyvét. Szalai Borbálának több mint 15 önálló kötete látott napvilágot, ebből 4 könyve az Intermix gondozásában. Napjainkban az óvodások, iskolások gyakran szavalják és éneklik megzenésített verseit, amelyek az interneten is olvashatóak, szavalóversenyeket szerveznek emlékére. Az ünnepséget Necze Andor 5. osztályos tanuló szavalata és az alsó tagozatos tanulók dala színesítette. Az avatóeseményen többek között jelen volt Szalai Borbála menye, Bárány Szvetlana és közeli rokonai, unokája, dédunokája. Az emlékfotók készítése után a családtagok egy kis vendégségre beinvitálták a gyerekeket és a résztvevőket a házba. Rehó Viktória
A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp. - a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Szalai Borbála Csiga Zsiga Csiga család kicsiny fia, a kíváncsi Csiga Zsiga gondolt egyet nagy merészet: "Megyek én és széjjelnézek, ki lakik e bokor alatt, kié az a fura kalap?! " El is indult Csiga Zsiga, lassan ment mint, mint minden csiga. Míg odaért – azalatt jókorát nőtt a kalap. "Az én nevem Gomba Gábor, gomba vagyok a javából! Nagyot nőttem reggel óta, így növünk mi – gomba módra! "
- Telepedj fel, Benedek! E hegy neked meredek! Ne restelkedj, jer velem! Helmecre megy szekerem. Felel erre Benedek: - Nem, Kelemen, nem merek! Tengelyszeged elveszett - ne terheljed szekered! Ne menj te se, Kelemen, hegynek fel a szekeren! Leeshet egy kereke... Messze a hegy teteje!... - Nem retten meg Kelemen, szekerezget begyesen... - Rendbe szedem Helmecen tengelyem meg kerekem! - Ezt felelte Kelemen, megy szekere sebesen, megette meg Benedek kecmeregve megyeget... Nem ment messze Kelemen kereketlen szekeren: mert nem mese, megesett, egy kereke leesett... Eltekergett kereke hegyen megy... de lefele!... Kesereghet Kelemen megfeneklett szekeren... vissza a címoldalra
A Jazz+Az egy magyar könnyűzenei együttes volt az 1990-es évek végén. A formációt Geszti Péter ötlete hozta létre. Az 1997-es A miniszter félrelép és az 1998-ban forgatott, majd 1999-ben bemutatott Kalózok című magyar filmekhez kellett zenét alkotni. (Előbbihez csupán egy dalt, míg az utóbbihoz a teljes anyagot. ) Dés Lászlót kérte fel zeneszerzőnek. Geszti pedig a szövegeket írta a rapbetétekkel átszőtt, fülbemászó dallamvilágú, ám igényes hangszerelésű zeneszámokba. (1996-ban Dés Lászlóval írta A Dzsungel könyve című musical zenéjét. ) Vokalistának három fiatal és tehetséges énekesnőt, Kozma Orsolyát, Váczi Esztert és Behumi Dorottyát kérte fel. Jazz Meg Az koncert 2021-ben Veszprémben! Jegyvásárlás itt!. A sikert jól jellemezte, hogy a hamarabb megjelent filmzene népszerűbb lett, mint maga a film amihez készült. Az első kiadott lemezt 1999-ben egy újabb vagányabb, funkysabb album és egy remixlemez követte, majd a rajongók nagy bánatára 2000-ben egy búcsúkoncerttel feloszlott az együttes. Mindhárom énekesnő saját zenekart alapított. Forrás: Wikipédia
Mindhárom énekesnő saját zenekart alapított. 2020. január 17-én mindössze egy teltházas koncert erejéig összeálltak a Papp László Budapest Sportarénában. Jazz+Az : Megint hétfő dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. Kiadott lemezek [ szerkesztés] Albumok [ szerkesztés] Kalózok (filmzene - 1998) Egynek jó (1999) ( Arany Zsiráf díj 2000) Ez meg mi?! (2000) DVD [ szerkesztés] Koncert + Story DVD (2003) Források [ szerkesztés] Jazz+Az (angolul) Jazz+Az (magyarul)
Free jazz Stíluseredet Jazz, Bebop, Avant-garde komolyzene Kulturális eredet 1950-es évek Egyesült államok Hangszerek szaxofon, trombita, harsona, zongora, gitár, nagybőgő, dobfelszerelés Leszármazott stílusok Loft jazz Experimental rock Társműfajok Post-metal, Progresszív rock, Punk jazz, Avant-garde jazz Alműfajok régiók szerint Európai free jazz ".. első olyan irányzat a jazzben, amely a kezdetektől fogva önálló karakterológiával jelent meg Európában. " – [1] A dzsessz történetének legegyénibb, legizgalmasabb tenorszaxofonosa, Pharoah Sanders Ornette Coleman életében több mint 40 lemezzel örvendeztette meg rajongóit A free jazz (ejtsd: frí dzsessz, magyarul szabad dzsessz) a dzsessz-előadás egyik formája, ami az ötvenes-hatvanas években alakult ki. A free jazz úttörői ugyan merőben különböző zenét játszottak, a tematika összekötötte muzsikájukat: a free jazz elveti a bebop, a hard bop és a modális jazz kötöttségeit (mint a harmóniamenetek vagy a tempó), melyek az 1940-es, 1950-es években jellemzőek voltak.
Ettől jó és hiteles az alkotás, a múlt egy-egy titkának felszínre törése ezért ér el már-már katartikus hatást. Engem legalábbis eléggé felzaklatott a film, magam sem vettem észre, mikor ragadott magával, hiszen az elejét még kissé vontatottnak találtam. A figyelmem mégsem lankadt, ellenkezőleg, percről percre élesebbé vált. Ehhez nyilván a szereplők meggyőző játéka is hozzájárult, Elek Ferenc remekelt a (mint utóbb megtudtam: kifejezetten rá írt) szerepben, tökéletesen hozta a kissé esetlen, tétova, állandó zavarában a saját őszinteségével is megküzdő férfi alakját. Jazz meg az.com. Hiteles volt Tompos Kátya és Rába Roland alakítása is. A három nagyon különböző sorsú és alkatú figura az erős párbeszédekben és a jól kitalált, keresztbeszövődő történetben szép kerek egészet alkotott. Egyetlenegy dolog zavart: az alkotók valószínűleg nem használtak utószinkront, így nekem kicsit sok volt a háttérzaj és a szereplők néhol kevésbé artikulált, picit motyogó vagy hadaró beszédére nagyon kellett figyelnem, egy-egy szó még így is elsikkadt.