2020. jún 20. 20:15 Fekete kastély /Fotó: RAS ARCHIV A fekete hintó mindig hátulról érkezett, teljesen hangtalanul, jeges fuvallattal. A fekete lovak patái és a kocsi kerekei nem érintették a földet, csak suhantak a levegőben. Még a hetvenes években is e lidérces jelenségnek tulajdonítottak egy közlekedési balesetet Balatonedericsen. Az éjjelente felbukkanó rémhintót mindig ugyanaz a fekete frakkos, cilinderes férfi hajtotta, arca helyén koponya világított. Az edericsi legenda szerint Nedeczky Jenő (1840–1914) országgyűlési képviselő nyughatatlan kísértete volt a fekete lovas. Ő az, aki a tragédiákkal övezett elátkozott Fekete kastélyt építette, ami arról nevezetes, hogy tulajdonosai többnyire önkezükkel vetettek véget életüknek. Fekete-kastély (Balatonederics) - A múlt emlékei. Féltékenység, gyilkosság, öngyilkosság, kémkedés szövi át a már romos kastély évszázados történetét. A fákkal, bozóttal körbenőtt épület olyan észrevétlenül rejtőzik a forgalmas út mellett, mint Csipkerózsika elvarázsolt palotája. Csak épp ennek a kastélynak egykori lakóira nem százesztendős álmot, hanem inkább átkot bocsátott valamilyen sötét erő.
Az aktuális rész ismertetője: Magyarország kastélyai, kúriái, udvarházai festői szépségük mellett számos izgalmas történetet, legendát őriznek. A mai adásban a Balatonedericsen álló Fekete felső kastély történetével ismerkedhetünk meg. Egyéb epizódok: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Az elátkozott balatonedericsi Fekete-kastély - Vadászlesen. Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Balatonederics külterületén, elvadult kastélyparkja közepén áll a Fekete-kastély, amelyet a Nedeczky család építtetett. Nevét tetejének egykori fekete színéről mások szerint a feketére festett ajtóiról-ablakairól – kapta. Az itt történt események azonban más megvilágításba helyezik ezt a nevet. A kastélyt Nedeczky Jenő vette meg pénzügyi nehézségekkel küszködő bátyjától, Nedeczky Istvántól. Istvánt 1864-ben fegyveres felkelés előkészítésének vádjával letartóztattak, és halálra ítéltek. Balatoni kastéllyal gazdagodott a nyugdíjas pécsi rendőr | Sokszínű vidék. Deák Ferenc közbenjárására (unokaöccse volt Deáknak) azonban az ítéletet 20 évi várfogságra mérsékelték, végül az 1867-es kiegyezéskor amnesztiával szabadult. Az első gyilkosság 1912 nyarán történt, amikor is egy edericsi gulyás féltékenységből megölte kedvesét, a kastély szakácsnőjét. A második haláleset öngyilkosság volt: Nedeczky Jenő 1914 tavaszán 74. születésnapján önkezével vetett véget az életének. A kastély ezt követően többször gazdát cserélt. 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd és felesége költözött ide.
Képek Instagram csatornánkon. Hasonló képekért kövessetek bennünket ott is! Furcsa halálesetek, gyilkosságok a balatonedericsi szellemkastélyban 1880 körül kezdte építtetni Jenő a fenti kastélyt, készülvén 1881-es házasságára egy a korábbinál nagyobb, reprezentatívabb épületet szeretett volna létrehozni, meg nem erősített források szerint saját tervei alapján. 1881. február 26-án egybekelt a nála 18 évvel fiatalabb N edeczky Emmával, aki az unokahúga volt (István egyik leánya). Két évig tartott házasságuk, Emma tüdősorvadás miatt, 1883-ban, 25 évesen elhunyt. István másik leánya, Franciska is nagyon fiatalon, 18 évesen távozott az élők sorából. A nagyszabású építkezés abbamaradt, feltehetően a gyász és az ekkoriban a környéken pusztító filoxéra járvány miatt. Jenő 1892-ben országgyűlési képviselő lett, a felső Fekete-kastély csak ezután kapta meg felső szintjét és tornyait. Az eklektikus, historizáló épület második tragédiája 1912. június 2-án, éjjel 11 óra körül történt, a kastélyban dolgozó szakácsnőt barátja, a gulyás (más forrás szerint pásztor) meggyilkolta a folyosón szerelemféltésből.
felhasznált forrás: Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Kettős hírszerző volt: látszólag a németek embere, valójában a szovjeteknek és az angoloknak szerzett információkat. Valószínűleg lebukott, ezért lehetett öngyilkos 1945 februárjában. Ez volt a negyedik öngyilkosság, az ötödik tragikus haláleset a kastélyban. Balatonedericsi látkép. Fotó: A kastély utóélete A kastély nagysága okán tökéletesen megfelelt a célnak, hogy üdülővé alakítsák át. Sokáig akként üzemelt, de mára megüresedett, környékét pedig elvadult növényzet terítette be. Ha még ma is működne, valószínűleg leginkább borzongásra, szellemkastély-hangulatra vágyó utazók vennék igénybe. Aki pedig utólag értesülne a Fekete-kastély sötét históriájáról, feltehetőleg kevés nyugodt éjszakát töltene el annak falai közt. A Beckett-kastély legendája Világszerte találni hasonlóan borzongató történetű kastélyokat. Ilyen a Beckett-kastély is, mely Amerikában található. Ennek történetét mutatjuk be a következő cikkben.
Vas Megyei Építész Kamara (röv. név: VÉK) 1996. december 02-án került megalapításra az 1996. évi LVIII. törvény alapján.
Beállítás kezdőlapként | Hozzáadás a kedvencekhez Copyright (c) 2009-2012. JBD STUDIO. Minden jog fenntartva.
A Fő utca 9. sz. telkén 1855-ben megépült három, utcára néző romantikus stílusú épület helyreállítási munkáit is Borsos végezte 1954-ben (az eredeti épületet Pán József tervezte). Helytörténeti és építéstörténeti tanulmányai jelentősek. Részt vett a Belváros néhány fontosabb épületének helyreállításában, a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom (Belvárosi templom - 1963. ) és a pesti Vigadó sérült szerkezetének és homlokzatának rekonstrukciójánál is ott hagyta keze nyomát. A Magyar Nemzeti Múzeum épületén 1952-1965 között a Középületépítő Vállalat (KÖZTI), munkatársaként tervezett átalakításokat. Jó szívvel emlékeznek rá a Budai Görögkatolikus Egyházközségnél, ahol a Fő utcai Szent Flórián-templom külső helyreállítását végezte. Halála [ szerkesztés] Borsos László Iván 1975. január 3-án hunyt el Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található. MEKON - Magyar Építész Kamara ONline. [15] Sírjában vele együtt nyugszik öccse, Borsos István József rajztanár, festő- és szobrászművész. Származása [ szerkesztés] Borsos László Iván családfája Borsos László Iván ( Székesfehérvár, 1903.