2020. szeptember 9. 08:22 Múlt-kor 1. A magyar államiság jelképekén tisztelt Szent Korona beavató koronaként funkcionált, azaz csak felszentelés végett tették az uralkodó fejére. Tehát az országos ügyek intézése közben a mindenkori magyar király nem ezt viselte és családi körben sem tette a fejére. 2. A Szent Korona két részből áll: az alsó rész az abroncs, a görög korona (Corona Graeca), a latin koronának nevezett felső rész pedig drágakövekkel szegélyezett aranypántokból áll. A korona tetején lévő kereszt valószínűleg csak a 16. században került rá. 3. A közkeletű vélekedés, hagyomány és jog szerint a magyar királyok törvényesen csak akkor uralkodhattak, ha a legitimációs tényezőnek tekintett Szent Koronával koronázták meg őket Székesfehérvárott, a fejükre pedig az esztergomi érsek helyezte a nagy becsben tartott jelképet. Első királyunkat, Szent Istvánt azonban nem Székesfehérvárott, hanem Esztergomban koronázták meg, és nem a ma is látható Szent Koronával. Székesfehérvár csak István uralkodása után vált koronázó várossá, egészen 1527-ig itt koronázták meg a magyar királyokat.
7. Egyes elméletek szerint a Szent Korona keresztje a kezdetektől fogva ferdén állt, egyes források azonban másról tanúskodnak. A legkorábbi, a 17. század elején készült koronaábrázolásokon a Szent Korona keresztje egyenesen állt. 1784-ben, amikor II. József Bécsbe vitette a koronát, a krónikások már ferde keresztről írtak. A legújabb kutatások szerint a korona keresztje 1638-ban Habsburg Mária királyné koronázásához köthető bakinak köszönhetően sérült meg. A Pozsonyban őrzött koronát egy koronaládában őrizték a többi koronázási jelvénnyel együtt. A láda kulcsainak hivatalos őrei azonban nem a megfelelő kulcsokat vitték magukkal, és mivel gyorsan kellett cselekedniük, egy magyar országgyűlési követ leírása szerint lakatosokat hívtak, hogy a ládát minél hamarabb ki tudják nyitni. A lakatosok felfeszítették a ládát és a koronát taroló réztokot is. A korona keresztje vélhetőleg ekkor sérülhetett meg. 8. A világosi fegyverletételt követően Szemere Bertalan miniszterelnök Orsovánál elásatta a koronát 1849 augusztusában.
RECENZIÓ – Révay Péter koronaőr (1568–1622) nagy művének kritikai kiadása jelent meg nemrégiben magyarul. Révay Péter koronaőr (1568–1622) két művet írt a magyar koronáról, egy rövid Commentarius t, amelyet saját költségén meg is jelentetett 1613-ban, valamint ennek nyolcszorosra bővített, lényegében újraírt változatát, amelyben korábbi munkájának tárgyánál maradva, de attól kissé el is emelve a fókuszt, immáron az egész ország (pontosabban: birodalom) addigi hét évszázadának hangsúlyozottan nem egyforma mélységű feldolgozására vállalkozott. A Monarchia Révay hattyúdalának és politikai végrendeletének tekinthető: az idős koronaőr élete végén, túlnyomórészt a korona melletti kényszerű fogságában, vagyis 1619–1621-ben írta, azután, hogy Bethlen Gábor elfoglalta Pozsonyt, foglyul ejtve a várban a koronát és a korona mellett esküjéhez híven makacsul kitartó szerzőnket. Bethlen a hadihelyzet alakulása miatt egy év után kivonult Pozsonyból és a nyugati országrészből. A koronázási jelvényeket – és velük együtt a koronaőrt – vitte magával, előbb a zólyomi, majd az ecsedi várat jelölve ki nekik tartózkodási helyéül.
10. Az 1978. január 5-én Ferihegyre érkező, Cyrus Vance külügyminiszter által vezetett amerikai delegáció tagjai között ott volt a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert is, aki 1947-ben hagyta el Magyarországot és a koronával együtt látogatott haza. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Károly fején is megbillent az ékszer – a következmények közismertek. A korona szerepet kapott történelmünk mélypontján: Szálasi Ferenc "nemzetvezető" rá tette le esküjét 1944 novemberében. A II. világháború végén a nyilasok kivitték az országból, s az ausztriai Mattseében, az Attersee partján ásatták el az ereklyéket. A koronaőrök az amerikai hadsereg fogságába kerülve elárulták a rejtekhelyet. Így kerültek egy frankfurti bank trezorjába, majd az Egyesült Államokba, titkos helyre a koronázási ékszerek, amelyeket csak az enyhülés éveiben, 1978. január 6-án adtak vissza Magyarországnak, Jimmy Carter elnök döntése alapján. A koronát attól kezdve a Nemzeti Múzeumban őrizték. Történetiségének kutatása a háború után felgyorsult. Az amerikaiak kezébe került koronát többen megvizsgálták, hazatérte után itthon is számos tanulmány jelent meg róla. A kutatók egyelőre sem a készítés időpontjában, sem a helyszínében, sem az alkalomban, sem az elemek eredetében, sem az összeillesztés okában vagy módjában nem tudnak megegyezni.
[6] A Corona Latina [ szerkesztés] Az ötvösök a latin koronát belülről vizsgálva azt állapították meg, hogy a pántokon minden apostolkép alatt homorulat található. Ugyanilyen homorulat, illetve annak kezdeménye figyelhető meg a pántok végén, a görög korona által már takart helyen is. Ez azt bizonyítja, hogy a pántokon, a "latin koronává" történt formálásuk előtt négyszer három, azaz tizenkét apostol képe szerepelt, és csak a korona összeállításakor hagytak el közülük négyet, mert nem fértek rá a tárgyra. Ez feleslegessé teszi azt a sokféle elméletet, amivel a kutatók eddig a nyolc apostol szerepeltetését próbálták magyarázni a tizenkettő helyett. Az ötvösszakmai vizsgálat megállapításai szerint a pántok eleve egy kupolás tárgy számára készültek, azaz nem bizonyítható az a feltevés, hogy korábban esetleg egy könyv borítóját díszíthették. Péri József végkövetkeztetésében dr. Lovag Zsuzsa felismerése és mérései nyomán bizonyosra veszi, hogy az eredeti kupolás tárgy koponyaereklye-tartó, herma lehetett.
Az 1659-es első kiadásban karcsú könyvecske alakjában megjelent Monarchia, a Tóth Gergely és az általa vezetett kutatócsoport gondozásában megjelent új kiadásban a kismonográfiának is beillő, magyar és angol bevezetőnek, az egymás mellett közölt, filológiai kritikának alávetett latin szövegnek és magyar fordításának, valamint a részletes jegyzeteknek, gazdag bibliográfiának, függeléknek és mutatóknak köszönhetően két igen vaskos kötetet tesz ki. Két legnagyobb erénye, amiért a történészek és eszmetörténészek minden bizonnyal haszonnal fogják majd forgatni: Révay sikeresen azonosított forrásainak tömkelege, valamint a szöveg új szakaszolásának köszönhető rendkívül egyszerű kereshetőség. Révay még leginkább kéziratban használta azokat a 16. századi magyar történeti műveket, amelyek beépülését a szövegbe Tóth Gergely pontosan beazonosított. A jelenlegi kutatás előtt álló feladat ezeknek a szerzőknek, különösen Brutusnak és Istvánffynak a jövőbeni kritikai kiadása, vagyis annak a szövegtestnek a részletes kidolgozása, amelynek e mintaszerű kiadás méltó koronája lehet majd.
Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Az egyetem főépülete Zuglóban Alapítva 1557 Hely Magyarország, Budapest Korábbi nevei Soproni Evangélikus Teológiai Főiskola, Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Kar, Evangélikus Teológiai Akadémia Típus egyházi egyetem Oktatók száma 15 fő Hallgatói létszám 150 fő (100 nappali tagozatos) Rektor Csepregi Zoltán (2018. augusztus 1. –) [1] Elérhetőség Cím 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Elhelyezkedése Evangélikus Hittudományi Egyetem Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén é. sz. Evangélikus hittudományi egyetem könyvtár. 47° 31′ 010″, k. h. 19° 06′ 53″ Koordináták: é. 19° 06′ 53″ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Evangélikus Hittudományi Egyetem témájú médiaállományokat. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (röviden: EHE) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkész - munkatárs- és tanárképző egyeteme, Magyarország egyetlen evangélikus felsőoktatási intézménye. Az Egyetem első jogelődének az 1557 -ben alapított soproni latin iskolát tekinti (a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceummal együtt).
Evangélikus Hittudományi Egyetem Székhely: 1141 Budapest Rózsavölgyi köz 3. Web: Fenntartó: Magyarországi Evangélikus Egyház Rektor: Dr Csepregi Zoltán Az intézmény szakirányú továbbképzéseinek kínálata
Államilag finanszírozott, Költségtérítéses, Nappali, Esti, Levelező 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.
nyomtatási kép impresszum akadálymentes változat 2022-07-12, 28. hét © kodasoft 2001-2022