Az üzleti év fordulónapi, december 31-i főkönyvi kartonon, főkönyvi kivonaton és az éves beszámolóban a képzett fejlesztési tartalék összege elszámolásra, bemutatásra került. A beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben és a saját tőke elemeket részletező kimutatásban külön kiemelésre, bemutatásra került a fejlesztési tartalék. A 2006. évben a fejlesztési tartalék képzés tárgyévi különbözete (tárgyévi feloldás és tárgyévi képzés) került külön átvezetésre a lekötött tartalékba az eredménytartalékból, mivel nyitó tétel már volt a főkönyvi számlán. A 2007. évben a kisebb összegű volt a tárgyévi fejlesztési tartalék képzés, mint a nyitó egyenleg, ezért a különbözet feloldása történt meg. A könyvelés tehát nettó módon történt. Helyesen vettük-e figyelembe 2006-2007. években társasági adóalap csökkentő tételként a tárgyi évi fejlesztési tartalék képzések összegét?
Továbbá az Szt. ugyanezen paragrafusának (5) bekezdése arról is rendelkezik, hogy a "(3) bekezdés szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő. " Az adóhatóság hangsúlyozta: az adózó főkönyvi könyvelésének tanúsága szerint a fejlesztési tartalékképzés az előírt időpontig nem történt meg, ezért állapította meg az adóhiányt. A Legfelsőbb Bíróság "válasza": A Legfelsőbb Bíróság szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az adóalap-kedvezmény feltétele, hogy a fejlesztési tartalék összegét már az adóévi beszámoló mérlegében átvezessék az eredménytartalékból a lekötött tartalékba. A fejlesztési tartalék technikai elkülönítése lényegében azt a szándékot tükrözi, hogy az adózó az elkövetkezendő időszakban milyen összegű fejlesztést fog végrehajtani. A lekötött tartalékot az adózó akkor és olyan mértékben oldja fel, amikor és amilyen összegben a beruházást könyveiben elszámolja.
Rész Lekötött tartalék K413. Eredménytartalék 6. A pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke T 1-3. Eszközök K 413. Eredménytartalék 7. Bevont saját részvények üzletrészek névértékének és visszavásárlási értékének különbözete, amennyiben a visszavásárlás a névérték alatt történt. T376. Értékpapír elszámolási számla T 413. Eredménytartalék Az eredménytartalék legfontosabb csökkenési jogcímei: 1. Az előző üzleti évi adózott eredménye (vesztesége), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) adózott eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is T 413. Eredménytartalék K 419. Adózott eredmény 2. A jegyzett tőke emelése a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból T 413. Eredménytartalék K 411. Jegyzett tőke 3. Az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék 4. Az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget T 413.
Fontos megjegyezni, amennyiben nem szerepel a beszámolóban fejlesztési tartalék miatt lekötött tartalék, akkor az adóalap-kedvezmény sem érvényesíthető. A számviteli törvény ugyanezen szakaszának (5) bekezdése alapján, abban az esetben is megképezhető a fejlesztési tartalékra a lekötött tartalék, ha ezzel egyébként az eredménytartalék negatívvá válna. Gyakori tévhit, hogy a fejlesztési tartalék feloldása az eszköz üzembe helyezéséhez (aktiválásához) kapcsolódik. A fejlesztési tartalék a megvalósított beruházás, bekerülési értékének a beruházási számlán történő elszámolásához társul. 37. § (1) bekezdésének e) pontja szerint eredménytatalék növekedésként kell elszámolni az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján. Lejárati határidő A Tao törvény 7. § (15) bekezdésének és 7. § (1) f) pontja értelmében a fejlesztési tartalékot a lekötését követő négy adóévben kell feloldani a gazdálkodódnak. Értékcsökkenés a felhasznált eszközökre A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó elszámolás valójában előrehozott Tao.
(IV. rendelet csak a társasági adóalanyok számára oldotta fel a beruházás tartalékolás lehetőségének az adózás előtti nyereség 50 százalékában megszabott korlátozását, így az egyéni vállalkozóknak változatlanul a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-tv) hatályos előírásait kell alkalmazniuk. A fejlesztési tartalék képzésére már több mint tíz éve lehetőség van, mégis a mai napig számtalan kérdés merül fel a szabály alkalmazásával kapcsolatban. A fejlesztési tartalék – tartalma szerint – a későbbi években megvalósítani tervezett beruházás fedezetére, annak megvalósítása előtt képzett összeg, amely a képzéskor csökkenti az adóalapot. Máshonnan közelítve a fejlesztési tartalék előrehozott, gyorsított értékcsökkenési leírás. Ki nem képezhet fejlesztési tartalékot? A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) előírása alapján nem képezhet fejlesztési tartalékot az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi társulás, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, az iskolaszövetkezet, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet, a vízitársulat.
Miért jó egy vállalkozásnak, ha eredmény-, vagy céltartalékot képez? Bizonyos esetekben a jogszabály nem lehetőségként kínálja, hanem kötelezettségként írja elő az eredménytartalék illetve céltartalék képzést. Az eredménytartalék esetében a lehetőség tekintetében abban áll a tulajdonosok döntése, hogy a képződött tárgy évi, illetve előző évi adózott eredményt kifizetik-e osztalékként, vagy a vállalkozásnál hagyják. Az eredménytartalék képzése abban az esetben indokolt, ha a vállalkozás működése ezen saját forrás hiányában nehézkessé vagy –súlyosabb esetben – lehetetlenné válna. Az adózás előtti eredmény terhére céltartalék képezhető, ha olyan jelentős és időszakonként ismétlődő költségek (fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi költségek) várhatók a jövőben, amelyek felmerülése bizonyos, de az összegük vagy a felmerülésük pontos időpontja még nem ismert. Kötelezhető-e a vállalkozás tartalék képzésére? A Számviteli törvény tételesen meghatározza azokat a gazdasági eseményeket, amelyekre tekintettel kötelező a céltartalék képzése.
Cimborák kurjongatnak az út mentén, s hívnak magukkal, kaján vállalkozásra biztatnak: mit nyerhetsz minden üzleten és szórakozáson, ha a játékasztal vagy a kocsmaasztal mellett vesztegelsz, s közben lelked kínzó sürgetéssel kérdi: "Miért lopod itt az időt? Mindez gyermekes és aljas. Tovább kell menned, hiszen dolgod van. " Körülbelül így szól hozzád az élet, minden nap, minden pillanatban – megpihenni hív, kéjelegni, szórakozni, kielégülni a hiúságban és hatalomban. De mikor nem ez a dolgod! Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nem tudhatod, meddig élsz, s egyáltalán lesz-e időd, eljutni utad végcéljához, lelked és az isteni megismeréséhez? Márai Sándor: Füves könyv (idézetek). Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen is. Mert vándor vagy.
Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Márai Sándor: Füveskönyv - Arról, hogy minden nap tovább kell menned ». Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot. " Márai Sándor: A tapintatról és a gyöngédségrõl Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen, becsesebb, mint a jóság.
Egy értelmes ember, különös tehetség nélkül, többet használhat a világnak, mint egy tehetséges ember értelem nélkül. 116. oldal Minden reménytelen, ami emberi. Csak az isteni a teljes, csak a lélek nem reménytelen. 19. oldal A tapasztalatoknak önmagukban nincs sok nevelő erejük, mint ezt az életben mindenfelé láthatjuk: az emberek, bizonyos tragikus tapasztalatok birtokában is ugyanazokat a végzetes hibákat követik el, akkor is, ha előre tudják a következményeket. 11. oldal A test ellen kétféleképpen lehet védekezni: kicsapongással, vagy gyáva, hiú és sértődött aszkézissel. Egyiket sem bírja, dacosan és végzetesen felel mindkét sértésre. Márai füveskönyv idézetek a szerelemről. A test csak az őszinteséget bírja. Vigyáznunk kell társaságban azokra az emberekre, akik soha nem asztalszomszédjukhoz, hanem mindig az egész társasághoz beszélnek, azt akarják, hogy minden szavukat minden jelenlévő hallja, zsugorian vigyáznak arra, hogy egyetlen szavuk se guruljon asztal alá, állandóan történetkéket mesélnek, előadásokat tartanak a maguk kiválóságának bizonyítására és a társaság elbűvölésére.
Tudsz róla, ahogy ő is tud felőled, noha az élet, a pálya semmilyen területén nem keresztezted útját. Gyűlöl téged, kenyeredre, életedre tör: soha nem vétettél ellene. Egy életen át kerülitek és keresitek egymást. 36. oldal Egy népes kávéház is van olyan érdekes, mint az Atlanti-óceán vagy a Szahara, vagy a Kárpátok fenyőerdői. Igen, egyetlen ember, mikor megmutatja lényét és elárulja titkát, érdekesebb, mint a Mont Blanc. Érzékeink időleges lázadását el kell viselni, mint az élet nagy megpróbáltatásainak egyikét. Márai Sándor: Füveskönyv - Arról, hogy emberi méretekben élünk. A nő és a férfi párharcát soha ne lássad másként, mint reménytelen harcot, melyet a legkegyetlenebb önzés és a féktelen hiúság fűtenek. 60. oldal