Az északi félteke legmelegebb nyarát jegyezték fel 2019-ben, az egész bolygót illetően a június-augusztusi időszak a második legmelegebb volt az elmúlt 140 évben, csakúgy mint az augusztus hónap - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal hétfőn. Augusztusban a föld- és az óceánfelszíni átlaghőmérséklet elérte a 16, 52 Celsius-fokot, ami 0, 92 Celsius-fokkal volt több, mint a 20. századi 15, 6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet - olvasható a hivatal honlapaján közzétett globális klímajelentésben. Fülledt, nyári időjárás, többfelé zivatarokkal, majd újabb hőhullám fenyeget a jövő hétre - MetKép. A NOAA kutatói felhívták a figyelmet arra, hogy a feljegyzések 1880-as kezdete óta globálisan az öt legmelegebb augusztust az elmúlt öt évben mérték. Az év nyolcadik hónapja csupán 2016-ban volt melegebb, 0, 06 Celsius-fokkal. Az északi féltekén idén a legmelegebb nyarat jegyezték fel, ugyanolyan meleg volt, mint az eddigi rekordot tartó 2016 nyarán. A jelentésből kiderül, hogy az északi-sarki tengeri jég kiterjedése 30, 1 százalékkal volt kisebb az 1981-2011 közötti átlagnál, és 2012 óta a legkisebb kiterjedést mérték.
Melegrekordból és csapadékrekordból is bőven jutott júniusra. A fülledt, meleg időben többször heves viharok okoztak pusztítást. Viharos hókezdet, mérsékelt meleg idő Záporok, zivatarok tették változatossá a meteorológiai nyár első hétvégéjét, míg szombaton inkább csak nyugaton, valamint délen, délkeleten, addig vasárnap már több helyen kialakultak a nyárias melegben a viharok. Ez történt júniusban. Bácsalmás térségében egyszerre három felhőtölcsér is a mélybe ereszkedett az egyik zivatarfelhő alapjáról. Felhőszakadások frissítették a felmelegedést A következő hét elején sem tágítottak a zivatarok, kezdetben főként délen, délkeleten dörgött az ég, majd északkeleten, az esti órákban pedig az Északi-középhegység térségében is kialakultak zivatarok, itt peremfelhő is kísérte a jelenséget. Hétfő után menetrend szerint a keddi nap délutánján is megérkeztek a viharok. Frissítőként szolgáltak a meleg időben, ám többfelé jégeső, felhőszakadás is pusztított. Szerda reggelre egy zivatarlánc állt össze keleten, mely az Északi-középhegységtől egészen a déli határig, sőt kevéssel azon túl nyúlt.
1901, a mérések kezdete óta a második legmelegebb nyár volt az idei Magyarországon - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán az MTI-nek készített elemzésében. Kifejtették: az idei nyár is a szokásosnál melegebben alakult, az évszak középhőmérséklete 22, 3 Celsius-fok volt, ami 2, 1 fokkal haladja meg az 1981-2010-es átlagot. Magyarországon az év legmelegebb hónapja általában a július, idén viszont a június és az augusztus is több mint egy fokkal melegebbnek bizonyult a júliusnál. A 2019-es június a legmelegebb lett 1901 óta és az augusztus is a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában. 2019 nyár időjárás budapest. Az év első hőhulláma június közepén volt, 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Júniusban minden nap középhőmérséklete az éghajlati normál felett alakult. Július 10-én és 12-én új országos napi minimumhőmérsékleti rekordok születtek. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét (3, 5 fok) július 10-én mérték Zabaron. Majd a július végét, augusztus elejét több rövidebb hőhullám jellemezte.
A tavasz időszakot az SPI3 májusi eloszlása jellemzi. Ez alapján elmondható, hogy a 2019-es tavasz összességében nedvesnek tekinthető. A fővárosnál, a Mátrától délre, a Jászságnál, illetve Békésben extrém nedves kategória is megjelenik. Szárazabb terület csak a Bodrogköznél fordult elő. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az évszak szélsőségei, a mérés helye és ideje: Legmagasabb mért hőmérséklet 30, 9 °C Békéssámson április 26. 2019 nyár időjárás szeged. Legalacsonyabb mért hőmérséklet -9, 4 °C Zabar március 28. Legnagyobb évszakos csapadékösszeg 324, 8 mm Kékestető Legkisebb évszakos csapadékösszeg 113, 7 mm Bagamér Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg 141, 2 mm Dédestapolcsány május 29. Kapcsolódó oldalak: A 2019-es tavasz napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981–2010) átlagtól (°C) A 2019-es tavasz országos átlagban vett, öt napos csapadékösszegei és a sokévi (1981–2010) átlag (mm) (az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott öt napos összeget jelöli) A háromhavi SPI területi eloszlása 2019. májusban
Agárdi László hibátlanul oldja meg ezt a roppant kemény feladatot. A Kossuth díjas Molnár András szólaltatja meg Bánkot, a nagyurat. A közönség vastapssal jutalmazta meg minden kritikát kiálló színészi és énekesi teljesítményét. Petúrnak és Tiborcnak Káldi-Kiss András kölcsönzi bársonyos baritonját, a hálás újpestiek többször is visszahívták, hogy kifejezzék megelégedésüket. Sipos Marianna Melindája egyszerre védtelen és erős, hajlékony szép szopránja elvarázsolja és megdobogtatja a nézők szívét. A fennhéjazó Gertrúd királynét Bódi Marianna drámai hősnőként jeleníti meg, zengő mezzoszopránja betölti a teret. Efstratiádis Stratos a lézengő rittert, a kerítő lovagot, aki szerint " ott van a haza, hol a haszon ", a kétkulacsos figura megkívánta sunyisággal kelti életre. A gonosz és aljas Ottót Turpinszky Gippert Béla igen meggyőzően játssza és adja neki selymes tenor hangját. Csányi Marcell a hosszú Petőfi-vers árnyalt és ifjonti tűzzel átjárt előadásáért érdemel elismerést. Miről szól a bánk bán. Csányi László avatott kézzel nyúlt az "alapanyagokhoz", és olyan mixet sikerült létrehoznia, ami mindkét műfajból, az operából, a drámából is a legjobbat, a legkönnyebben felfoghatót foglalja magába.
A protestáló magyar urak pedig főleg arra panaszkodnak, hogy a királyné mindent elvesz és az övéinek ad ". Horváth Lajos Ottó és Farkas Dénes " Spontán tiltakozásuk és követelésük tárgya alighanem az lenne, hogy a magyar parasztot, a magyar hazát idegenek ne sanyargassák, ne fosszák ki. Arra ott vannak ők maguk, a magyar urak " – fűzi hozzá. Bóta Gábor véleménye szerint a rendező minden felesleges sallangtól megtisztítja Katona József művét, és egy " átütő erejű előadást " hoz létre. " Vidnyánszky akkurátus alapossággal lepucol Katona József darabjáról minden üres fennköltséget, értelmetlen pátoszt, a mából kiindulva, de napi aktualitásokat nem használva, rendezi meg a produkciót. Miről szól a bánk ban public. Megnöveli Biberach fajsúlyát, már-már főszereplővé teszi, érzékeltetve ezzel, hogy elszaporodtak ezek az alattomos képmutatók, gyakorlott bajkeverők, haszonleső, nagyzoló csúszómászók " – fogalmaz a kritika szerzője. A kritikus az előadás sajátos hangulatáról és színpadképéről is ír: " Vidnyánszky színre visz egy egész televényt, ott van a félkörívben körülült színpadon Biberach sok-sok inkarnációja, és nagy elánnal mérgezik a levegőt.
A hazai operarajongók mind egy szálig bolondulnak Erkel muzsikájáért, Katona József Bánk bán jának szövegét viszont a ma embere nehezen dolgozza fel, és bizony meglehetős szellemi erőfeszítésébe, fáradságába kerül az értelmezése. Az is zseniális megoldás, hogy a darab elején Petőfi világos nyelven írt, kissé gunyoros hangvételű költeményét szavalja el Marci, mert ezzel felfrissíti a publikum tagjainak ismereteit a drámáról. Katona-Erkel-Petőfi: Bánk bán | Operetthajó.hu. A Bánk bán nak ebben a zenés, verses operaelőadásában patikapontossággal kimértek a zenés, a prózai, a némajáték meg a táncos részek, ezért tökéletes arányban keverednek egymással, egyik sem megy a másik rovására, így olyan könnyen emészthető, mindenki számára el-és befogadható produkció jön létre, amit minden korosztály szerethet, mert egykettőre megérti, miről is szól ez a színmű, miért foglalhat el a magyar művelődéstörténetben ennyire előkelő helyet. Forrás: Petővári Ágnes színikritikái