Frank Miller kultikus képregénysorozatának mozgóképes fordítása jó eséllyel pályázik a Minden idők legjobb képregényfilmje címre. Miller az egyik legelismertebb amerikai képregényíró, a Daredevil / Fenegyerek alkotója (a képregény sokkal jobb, mint a film), a Batman t is írta egy ideig (azóta is szuperlatívuszokban emlegetik), és az általa írt, rajzolt, színezett Sin City t biztos tanítják már néhány művészeti főiskolán. Árnyalatok nélküli fekete-fehér (az utóbbi néhány sorozatban helyenként színezett), a nyers erőszakot költői szintre emelő képsorainak nem kisebb rajongója akadt, mint Robert Rodriguez, aki meggyőzte derék rajzolónkat arról, hogy a Sin City nek filmen a helye, Millernek pedig a társrendezői székben. És megcsinálták az egyetlen lehetséges módon: megőrizték Miller képi világát, az erősen (na jó, azért nem teljesen) kontrasztos fekete-fehér képeket, melyeket foltokban beszíneztek, a képregénykockák beállításainak nagyrészét felhasználták, és három alig, vagy össze sem illesztett történetet forgattak le, a Nehéz búcsú, Az a sárga görény és A nagy büdös mészárlás címűeket.
A 2005-ben mozikba került film három Sin City történeten alapszik, és 2 rövidebb jelenetet vesz át a képregényekből. A nehéz búcsú (The Hard Goodbye), A nagy mészárlás (The Big Fat Kill) és A Sárga Dög (That Yellow Bastard) című grafikus regények közül az első kettő magyarul is hozzáférhető. A nyitójelenet A vevőnek mindig igaza van (The Customer Is Always Right) és A vörösruhás nő (The Babe Wore Red) című összekapcsolódó, rövid elbeszélésekből származik. A zárójelenetet csak a filmhez írták. A film három szereplő sztoriját meséli el, a Josh Hartnett által játszott bérgyilkost szerepeltető prológus és epilógus keretébe foglalva. Hartigan (Bruce Willis), a kiégett zsaru, talán a város egyetlen tisztességes rendőre, pár órával a nyugdíjazása előtti utolsó ügyében megment egy 11 éves kislányt egy befolyásos szenátor szadista fiának (Nick Stahl) karmai közül, ám végül őt ültetik le nyolc évre. Szabadulása után találkozik a közben táncosnővé lett Nancyvel (Jessica Alba), aki hetente ír neki a börtönbe, és újra szembekerül a perverz szenátorcsemetével is.
A Sin City - A bűn városa 2005-ben került a mozikba, és azonnal klasszikussá vált. Sok képregényt filmesítettek meg 2005-ig, de a Sin City mégis képes volt újat mutatni. A képi világ, a színek és a vágás miatt a néző úgy érezheti, mintha a szemei előtt elevenedne meg Frank Miller legendás képregénye. A rendezői székbe nem is lehetett volna karakteresebb embert találni, mint Robert Rodriguez t, aki Frank Miller rel karöltve rendezte a filmet, de Quentin Tarantino nak is volt köze a produkcióhoz. Erről majd még lesz szó később. A filmben annyi hollywoodi sztár szerepel, hogy inkább egyet sem emelek ki, különben fel kellene sorolnom a teljes stáblistát. Egy dolog biztos, a Sin City - A bűn városa, ha nem is műfaj alkotó, de újraértelmezte a neo-noir krimit, és zseniális képi világával örökre beírta magát a filmtörténelembe. Lássuk hát a megígért 10 érdekességet! 1. Frank Miller semmi áron nem volt hajlandó eladni a képregény megfilmesítési jogait, ugyanis a Robotzsaru 2. korábban hatalmasat bukott.
Azért ez nem kőbe vésett szabály, vannak merész kivételek, amikor úgy alakulnak és maradnak fenn gócok a szervezetben, hogy különösebben hírük sincsen.
Díjak