Azt ugyanakkor elismerte, hogy a vaj használatát nem árulták el Schneidernek előzetesen, hogy minél spontánabb legyen a reakciója. "De, bizonyos értelemben borzalmasan viselkedtem Mariával, mert nem árultam el neki, hogy mi fog történni, mivel egy fiatal lány reakcióját akartam látni, és nem egy színésznőét. Azt akartam, hogy megaláztatással reagáljon és kiabáljon, hogy »Ne, ne! « Azt hiszem, meggyűlölt engem és Marlont, mert nem mondtuk el neki azt a részletet, hogy vajat fogunk használni síkosítónak, és ezért még mindig bűnösnek érzem magam. " Forrás: Getty Images (George Rinhart) Az utolsó tangó Párizsban 186 millió dolláros bevételt hozott (Amerikában máig a 3. legjövedelmezőbb külföldi film), Bertoluccit és Brandót is Oscarra jelölték érte. A színésznő, aki mindössze 4 ezer dollárt kapott a szerepért, viszont soha nem tudta függetleníteni magát a szereptől, az emberek csak a szexszimbólumot látták benne, és nem a komoly színésznőt. Gyakran ennek következményeként említik élete során kialakult drogfüggőségét és mentális betegségét is.
Utolsó tangó Párizsban (1972) - Magyar Szinkronos Utólagos - YouTube
Hiába, a kulturális ellenforradalom mindig is kiváló hírverés volt egy film számára. Jelenséggé duzzasztotta, avagy olcsó bulvártémává sekélyesítette, ámde mindenképpen felkeltette iránta az átlagemberek érdeklődését, akik ilyenkor rendszerint egymást taposva vágtattak be a filmszínházakba. Az utolsó tangó Párizsban azonban nem azért vált a mozimitológia részévé, mert robbanásszerű megjelenéséből a korabeli média is részesedett, hanem mert tabudöntögetően merész, mindenféle prüdériát félresöprő képanyaga mögött erőteljes érzelmi töltete behálózza a tudatalattinkat. Mestermű? Talán néhányan felszisszennek a fenti definíciómat olvasva. Hát, ők vagy nem látták még a filmet, vagy egyszerűen azért nézték meg, hogy feloldódva csámcsogjanak annak trágárságán, illetve a kendőzetlen pornográfia határát súroló ágyjelenetein. Hiszen sajnos az azóta felnevelkedett generációk sem képesek megfelelően értékelni mondjuk Ferreri Nagy zabálás át, vagy Pasolini Saló ját. Mintha ezek elfogadása és megértése napjainkban is egy szűk kultúrkör privilégiuma lenne.
Magyarország egyik rangos kulturális eseménye, a Louis Armstrong Jazzfesztivál minden év júniusában a Nógrád megyei Bánkon kerül megrendezésre. A fesztivál különlegessége, hogy közvetlenül a Bánki-tó ölelésében kapott helyet. A tóparton egy vízi színpadot is létrehoznak, ahol évről évre neves hazai és tengerentúli előadók és együttesek mutatkoznak be. A fesztivál háromnapos, évente más és más kulturális eseményekkel is szolgál: fotókiállítások, fotópályázatok, festmények és táncbemutatók. Bánk. Történet [ szerkesztés] A fesztivált 2004 óta rendezik június utolsó napjaiban a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány támogatásával. Eddig mintegy hatszáz művész mutatkozott be. A Swing Jazz Kultúráért Alapítvány alapítói és egyben a Louis Armstrong Jazzfesztivál megálmodói, Karacs Ferenc és felesége, Karacsné Zagyva Julianna, akik a 30-as, 40-es évek tradicionális swing-jazz kultúrájának népszerűsítését tűzték ki célul. Minden évben egy emlékdíjat is átadnak. A díjat Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész készítette, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemrendkereszttel kitüntetett művésze.
A romokat Charles Moreau francia építész építette 1803-ban. Ehhez a 12. század elején épült, előbb a bencések, majd a domonkos-rendiek által használt Vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült domborműves III. századi római-kori sírkövet helyeztek el. A parkban álló Török mecset a kert romantikus és szentimentális jellegének hangsúlyozására épült 1840 körül. A kastélyt, a copf stílusú kerti lakot 1784-ben Grossmann József építette, az Esterházy család nyaranta ide költözött. Bánki-tó Nógrád megyében A 7 hektáros, 4 méter mély apró tó Bánkon található. Fenékforrások táplálják, felesleges vize a Bánki-patakba ömlik. Első írásos feljegyzés 1820-ban említi: "Van itt a' falu mellett egy álmélkodásra méltó tó, melyet a' köznép Tenger Szemének nevez". Az itt élők azt tartották, hogy a tó összeköttetésben van a tengerrel a föld alatt, mert a tó mélységét nem sikerült megmérni, a tó a nagy esőzésekkor sem áradt meg, és ha nagy volt a szárazság akkor sem apadt ki.
Utóirat Ha elfogadtok egy jó tanácsot: amennyiben Budapestről érkeztek Hollókőre, a 21-es/M3-as kombó helyett érdemes a 22-es úton visszacsorogni, közben pedig megállni néhány gombóc fagyira Szécsényben és Balassagyarmaton. A két nógrádi kisváros polgári centrumának gyalogos felfedezése, a szécsényi Tűztorony megmászása, a Kastélypark bejárása, vagy a balassagyarmati Palóc Múzeum meglátogatása tökéletes délutáni program, mielőtt újra fejest ugranánk a nagyvárosi lét forgatagába. Vizy Márton