Mária terzia esterházy miklós Esterházy Miklós, egy rokokó mesevilág megteremtője | Papageno Esterházy Miklós (1765–1833) - Wikiwand Esterházy-kastély Mária terézia esterházy milos forman A fertődi Esterházy-kastély legendás története – Még Mária Terézia is megcsodálta a kastélyt - Fertődi Esterházy-kastély Eszterháza. Hírneve elég volt ahhoz, hogy egy 18. századi utazó felkerekedjen, elhagyja az osztrák császárvárost, és megtegye a 22 francia mérföldnyi utat az Esterházy hercegek birtokáig. Ha kényelmesen akart utazni, 12 órányi utazás után érkezett Eszterházára. Esterházy I. Miklós herceg három lóváltó állomást tartott fenn a Bécsbe vezető úton, sőt, az út négy postaállomásán egy huszár küldöncöt is állomásoztatott – így akár hat óra alatt megérkezhettek hozzá a legfrissebb európai hírek. A herceg másképpen is legyőzte a távolságot: egykori süttöri vadászkastélyát az egykorú Európa kulturális és művészeti életének egyik fellegvárává emelte. Hogyan lett Diana otthonából Apolló és a Múzsák lakhelye is?
A szerelem végül győzedelmeskedik, de a felhőtlen boldogság nem tart sokáig, mivel apja halála miatt Mária Teréziának kell a trónra lépnie. Az új helyzet és a hatalommal járó terhek nem csak a magánéletét állítják kihívások elé, de a Birodalmat is, miután először a poroszok, majd a franciák is támadásba lendülnek. Úgy tűnik, egyetlen reménye a magyarokban lehet, így az Esterházyaktól próbál segítséget kérni, akikkel tudja, hogy nem lesz könnyű dolga. Azonban félre kell tenni a korábbi sérelmeket, mert a Birodalom jövője a tét! A cseh kezdeményezésből, hosszas előkészületekkel életre hívott kosztümös film igazi büszkesége lehet a néhai monarchia országainak, Mária Terézia születésének 300. évfordulóján. Az alkotók a történelmi drámát helyenként finom humorral is vegyítették. A fenséges látványú, korhű helyszíneken forgatott produkció rendezője, a több nagysikerű tévéfilmet is jegyző Robert Dornhelm. A temesvári születésű, ma Kaliforniában élő rendező The Children of Theatre Street című korábbi dokumentumfilmjét Oscar-díjra is jelölték, korábbi tévéfilmjeivel, mint az Anne Frank igaz története, a Háború és béke, vagy a Spartacus pedig már a magyar tévénézők is nem egyszer találkozhattak.
Karácsonyra is akad olvasnivalója lapunk előfizetőinek! Ízelítő a 2019/6. szám tartalmából: MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN Forgó András: Bevezető Kulcsár Krisztina: A 18. századi helytartó feladatai és politikai mozgástere Albert szász-tescheni herceg példája alapján Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata Olga Khavanova: Madridtól Szentpétervárig. Gróf Esterházy Miklós, Mária Terézia első magyar karrierdiplomatája Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán Szijártó M. István: A "professzionális" hivatalnokok tereziánus nemzedéke és a "bürokraták" hatalomátvétele TANULMÁNYOK Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai Deák Ágnes: Konzervatív kiegyezési kísérlet 1863 tavaszán TÖRTÉNETI IRODALOM Körmendi Tamás: Az 1196‒1235 közötti magyar történelem nyugati elbeszélő forrásainak kritikája (Bagi Dániel) Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek (Veres Kristóf György) Katalin Szende: Trust, Authority, and the Written Word in the Royal Towns of Medieval Hungary (Veszprémy László) Csorba László: "Magyarország csillaga", Széchenyi István.
Galántai herceg Esterházy I. Antal fia, "Fényes" Miklós herceg unokája. Életpályája során a Magyar királyi nemesi testőrség kapitánya volt II. Az erős gazdasági háttérrel rendelkező, befolyásos, művészetszerető nagyúr, maga is művész. Mindaz, amit felajánl, elég ahhoz, hogy Travaglia, elhagyja az éppen színházművészet egyik központjává váló Milánót, és a perifériára, a vidéki Magyarország egyik kis településére költözzön. Travaglia jelmez-, és díszletterveiből néhány ránk maradt. A díszletterveket, köztük az Orlando Paladino című Haydn-opera előadásához készült díszlettervet Travaglia vázlatkönyve őrzi. Az egyik utolsó magyar barokk főúr és mecénás, Esterházy Miklós herceg tündérvilága teremtőjének halálával lassan a múlt ködébe veszett, a család kismartoni kastélyába költözött, s szinte csak vadászatokra használta Eszterházán álló pompás kastélyát. A kastélyt elhagyta Haydn, a zene-, és színtársulat, az opera színpadán kialudtak a fények, amelyekről így írt egy 18. századi utazó. "Az Úr a Kastély, a Színház és az Erdő Minden tetszik ezen a szép helyen és minden tanít is egyben. "
1766-ra készült el a 126 szobás kastély, amely méltó párja a bécsi schönbrunn-i vagy a párizsi versailles-i kastélynak is. Az Esterházy "Fényes" Miklós építtette kastély ma kortörténeti kiállításnak ad otthont, emellett komolyzenei koncerteket és az Eszterházi Vigasságokat is itt tartják. Fertődnek két igazán jelentős turisztika csábereje van: a Fertő tó és az Esterházy-kastély. Maga a város csak 1950-ben jött létre, korábban két község, Eszterháza és Süttör állt itt. Esterházy Pál 1681-ben vásárolta meg Süttört és környékét, így került a család kezébe a terület. A mai kastély elődjét, az U alakú, sarródi vadászkastélyt 1720-ban Esterházy József építtette fel. Ez a kastély ugyan Süttör határában volt, de területileg Sarródhoz tartozott. A kastély történetében az igazán meghatározó személy Esterházy "Fényes" Miklós József herceg volt, aki 1762-ben építőmestereket fogadott fel az épület átformálására, bővítésére. Az új kastélyegyüttest Hefele Menyhért és Jacoby Miklós valószínűleg közösen tervezték és építették.
Az Eszterháza életében kiemelkedő szerepet betöltő operaépület 1768 őszén nyílt meg, méltó helyet biztosítva végre az addigra már kiformálódott hercegi színtársulat és operajátszás számára. A szívének oly kedves kamaradarabok, mindenek előtt kedvenc hangszerére a baritonra komponált művek mellett, a herceg rajongott az operáért, különösen az itáliai vígoperában lelte örömét. Az igazi csemegét Haydn operái jelentették. Az operaépületet is természetesen Haydn zenéjével, A patikus című operával avatták fel. Miklós herceg megbecsült udvari zeneszerzője az évek során európai rangra emelkedett. Lipót császár és király idején, majd szerepelt II. Ferenc koronázóküldöttségének tagjaként is. Diplomataként részt vett többek között a châtilloni kongresszuson és X. Károly francia király koronázásán is. Bonaparte Napóleon őt akarta a Magyar Királyság királyává tenni. Élete Az Esterházy-birtokok hitbizományát rendkívül fiatalon, 29 évesen elnyerte (1794–1833). Pályafutását katonaként kezdte II. József idején a birodalom hadseregében.