A Föld Légkörének Összetétele

Lakatos Brendon Hány Éves

A légkör a Földet körülvevő gázréteg. A Föld gravitációja tartja a helyén. Főleg nitrogénből áll (78, 1%). Emellett bőséges oxigén (20, 9%), valamint kis mennyiségben argon (0, 9%), szén-dioxid (~ 0, 035%), vízgőz és más gázok is található benne. A légkör védi a földi életet azáltal, hogy elnyeli (elnyeli) a Napból érkező ultraibolya sugarakat. Hűvösebbé teszi a nappalokat és melegebbé az éjszakákat. A szilárd részecskék, beleértve a hamut, port, vulkáni hamut stb. A Föld légköre. a légkör kis részei. Fontos szerepet játszanak a felhők és a köd kialakulásában. A légkör nem ér véget egy adott helyen. Minél magasabban van a Föld felett, annál vékonyabb a légkör. A légkör és a világűr között nincs egyértelmű határ, bár a Kármán-vonalat néha határként kezelik. A légkör 75%-a a Föld felszínétől számított 11 kilométeren belül van. A Föld légkörének története Eredetileg a Föld légkörében szinte egyáltalán nem volt szabad oxigén. Az első légkör a napköd gázaiból, elsősorban hidrogénből állt. Lehetnek egyszerű hidridek, mint amilyenek most a gázóriásokban ( Jupiter és Szaturnusz) találhatók: vízgőz, metán és ammónia.

  1. A Föld légköre

A Föld Légköre

A légkört leginkább nitrogén (78%) és oxigén (21%). Rengeteg más gáz van, amely a légkör része, de sokkal kisebb mennyiségben. Ide tartozik az argon, a szén-dioxid, a neon, a hélium, a hidrogén és még sok más. Az állatoknak oxigénre van szükségük a lélegzéshez, a szén-dioxidot pedig a növények használják a fotoszintézis során. A Föld légkörének rétegei A Föld légköre 5 fő rétegre oszlik: Exoszféra - Az utolsó réteg és a legvékonyabb. Egészen a Föld felszíne felett 10 000 km-ig tart. Termoszféra - A termoszféra következik, és a levegő itt nagyon vékony. A hőmérséklet rendkívül hevessé válhat a termoszférában. Mezoszféra - A mezoszféra a következő 50 mérföldet lefedi a sztratoszférán túl. Itt ég a legtöbb meteor belépéskor. A Föld leghidegebb helye a mezoszféra tetején található. Sztratoszféra - A sztratoszféra a troposzféra után a következő 32 mérföldre kiterjed. A troposzférától eltérően a sztratoszféra hőjét az ózonréteg nyeri, elnyelve a nap sugárzását. Ennek eredményeként egyre melegebb lesz, minél távolabb kerül a Földtől.

A rétegek méretarányosan rajzolva, a rétegeken belüli objektumok nem méretezhetők. A termoszféra alján látható aurórák valójában bármely magasságban kialakulhatnak ebben a légköri rétegben. Az Endeavour űrsikló a termoszférában kering. A fénykép szögéből adódóan úgy tűnik, hogy a sztratoszférán és a mezoszférán terül el, amelyek több mint 250 km-rel (160 mérfölddel) alatta helyezkednek el. A narancssárga réteg a troposzféra, amely átadja helyét a fehéres sztratoszférának, majd a kék mezoszférának. [28] A hőmérséklet alakulása a légkör két vastag rétegében 1979 januárja és 2005 decembere között a Microwave Sounding Units és az Advanced Microwave Sounding Units által a NOAA időjárási műholdakon mérve. A műszerek rögzítik a légkörben lévő oxigénmolekulák által kibocsátott mikrohullámokat. Forrás: [38] Hőmérséklet és tömegsűrűség a tengerszint feletti magasság függvényében az NRLMSISE-00 szabványos légkörmodell alapján (a nyolc szaggatott vonal minden "tizedben" a nyolc kockánál 8, 27, 64,..., 729) Három pár nagy keringési sejt idealizált képe.