Bejelentési kötelezettség a nyugdíjszünetelés kapcsán (az általános bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségeken túl, pl. 0908-as) nincs, ha az érintett meghaladja az éves korlátot, a következő hónaptól a nyugdíj folyósítását automatikusan szüneteltetik. Fontos azonban tekintettel lenni a Munka Törvénykönyve azon szabályára, miszerint határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul. 2. Munka Törvénykönyve Súlyemelés. Az érintett kolléganőnek, amennyiben 2010. január 1-jétől szeretné igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. Ezt megteheti oly módon, hogy kezdeményezi a közös megegyezéssel történő megszüntetést a munkáltatónál, vagy úgy, hogy ő szünteti meg egyoldalúan a munkaviszonyt munkavállalói rendes felmondással (utóbbi esetben figyelemmel a munkavállalót terhelő felmondási időre).
Vissza a tartalom j egyzékhez
Azért minden 2-3. tízperces szünetben simán megoldható egy-egy étkezés vagy turmix. Szívatnak? Válts! A tapasztalat azt mutatja, hogy aki igazán akarja, és mondjuk legalább 80-as iq-val rendelkezik, az meg tudja oldani még a feszített munkatempó mellett is a kajálást. De ha végképp nem megy, és úgy érzed, minden és mindenki összefogott ellened, nincs más választásod, mint munkahelyet váltani. Még 5-10 évvel ezelőtt ezt nem mertük volna ilyen könnyedén kijelenteni, de azóta sokat fordult a magyar munkaerőpiac, és lassan oda jutunk, hogy a munkaerőhiány miatt egyre erősebb lesz a munkavállalók érdekérvényesítési képessége. A Munka Törvénykönyve Első és Második része / A munkaszerződés teljesítése /4.5.3 Eljárási szabályok. Na ugye, valami pozitív hozadéka is akadt az aggasztóan magas kivándorlásnak.
7. 1. 3. A munkáltató mentesülése a felelősség alól 7. 2. Körülmények, amelyekkel nem kellett számolnia a munkáltatónak A munkáltató az ellenőrzési körében bekövetkezett kár megtérítése alól nem mentheti ki magát, azaz felelőssége minden esetben fennáll, még akkor is, ha például nem láthatta előre e károkat, vagy azok elháríthatatlanok. A kár ellenőrzési körön kívüli mivolta sem mentesít automatikusan a felelősség alól, ekkor a munkáltató több további együttes feltétel teljesülése esetében mentheti ki magát. Ezek közül az egyik, hogy az adott körülménnyel nem kellett számolnia. E vonatkozásban azt kell értékelni, hogy az általános, köznapi megítélés szerint mivel kellett a munkáltatónak számolnia. Kívül esik az ellenőrzési körön mindaz a körülmény, mely alakulására a munkáltató befolyással nem bír, amely független a tevékenységétől (pl. a vis maior hagyományos esetei, súlyos üzemzavarok). Ezt mindig a konkrét munkáltató relációjában és objektív ismérvek fényében kell vizsgálni. Az általános megítélés tükrében a munkáltatónak nem kell számolnia a mindennapi életben előforduló átlagos kockázatokkal és körülményekkel, illetve és azokkal sem, amelyek a közfelfogás szerint előre nem kalkulálhatóak.