Mit is ünneplünk húsvétkor? A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, az ünnepek ünnepe. Jézus kereszthalálának és feltámadásának misztériumára emlékezünk. Jézus halálával megváltotta a világot az áteredő (Ádám és Éva engedetlensége, alma evés) bűntől, így általa a keresztségben újjászületünk. "Itt a karácsony már, és itt a karácsony már, és húsvétig tart a karácsony! " Vagy mégsem? Azért közben történik egy s más: farsang és a húsvétot előkészítő nagyböjt, ami 40 napig tart. Ezek a hagyományos húsvéti ételek a határon túl | egy.hu. Honnan ered a húsvét neve? A böjtöt követően húsvét napján lehetett először húst venni magunkhoz, tehát hús-vét. Mint minden ünnepünknek, a húsvétnak is van egy kereszténység előtti előzménye, hiszen az akkori emberek is várták a tavasz, a megújulást, hogy vége legyen a télnek és az ínségnek. Egy Jézus korához még közelebbi előkép a zsidó pészah ünnepe, az Egyiptomból való kivonulás. A húsvét hagyományos ételei A bárány Agnus Dei – Isten Báránya Jézust jelképezi, ezért is volt az ünnep főfogása. Mára már kikopott a magyar hagyományokból, de a mediterrán országokban még mindig a bárány az asztal éke.
Keleten a dévai-, a gyimesi és a moldvai csángók mellett a bukovinai székelyek, a belső-székelyföldi székelyek, mezőségiek, szilágyságiak, kalotaszegiek, torockóiak és a Körösök völgyének magyar közösségei laknak – helyenként szász, sváb, zsidó, örmény, cigány és román (oláh) lakossággal keveredve. Kárpátalján a Beregi és az Ungi járás magyarsága él ruszin lakosság mellett. Ez a színes és gazdag népesség a mai magyar kultúra arculatát is meghatározza. Husveti hagyomanyos etelek. A táji eltérések pontosabb megértéséhez vegyük szemügyre néhány magyar népcsoport húsvéti menüsorát! Remete Farkas László remek összegzéséből kiderül, hol mi került az asztalra az év legnagyobb sátoros ünnepén. Régi húsvéti, ünnepi ételek című összefoglalójából idézzünk fel pár jellegzetes ünnepi ételsort: Ez került a palócok húsvéti asztalára Leves: füstölt húsos bableves, bárány- vagy tyúkleves, kocsonya füstölt húsból. Főétel: főtt sonka és tojás, főtt kolbász, bárány- vagy disznósült. Körítés: főtt metélt tészta vagy galuska, főtt krumpli, párolt káposzta, Finomság: torma, túró, sajt, lepény (túrós, lekváros), szalagos fánk (pampuska).
Meghonosodásában nagy szerepet játszott a bibliai motívum, a keletlen pászka húsvéti liturgikus jelentése. Magyarországon szegénykenyérként vagy cigánykenyérként ismerik, némely helyeken vakaréknak mondják, hiszen régen a maradék kenyértésztából készült. A sárgatúró készítésének hagyománya is vidékenként eltérő: Erdélyben például nem terjedt el szélesebb körben, Szatmárban viszont édes és sós változatban is készítik. Felvidéken, Kárpátalján pedig több helyen is jellegzetes húsvéti fogás. Székelyföldön és a Maros-vidék szórványában viszont éppen a pásztorhagyományok hatására kerülhet érett juhtúró az asztalra. Az őrségi nagypénteki babgánicát igazi helyi jellegzetességként tartjuk számon, miközben a gánica (ganca) általánosan elterjedt étel volt a magyar nyelvterületen. A magyar parasztkonyha a18. századtól ismeri a krumplit. Kezdetben pépek, kásák formájában terjedte el, így a gánica is ekkor vált közkedvelt, egyszerű eledellé. Változatos elkészítési módjának köszönhetően laktató kísérője a zsírosabb vagy éppen édes feltéteknek.