A központi közigazgatásban dolgozó édesapáknak járó apaszabadság öt nap helyett nyolc, ikergyermekek esetén hét nap helyett tíz napra emelkedik. Forrás: MTI Fotó: Rawpixel Címkék: gyed, gyod, családi adókedvezmény, közigazgatás, szabadság, változások, diplomás gyed [x] hirdetés OLVASD EL EZT IS! Vissza az előző oldalra Legnépszerűbb Videók Flashmob az esküvőn Recept ajánlatunk Sportszelet süti - sütés nélküli sütemény Sütemények >> 12 hónapos kortól. >> Hozzávalók: 50 dkg háztartási keksz darálva 20 dkg cukor 25 dkg margarin 4 púpozott kanál kakaópor 2 dl tej rumaroma Csokimázhoz: 1 tábla tortabevonó vagy étcsokoládé 2 ek étolaj vagy vaj Recept: A kakaóport és a darált kekszet összekeverjük. A margarint felolvasztjuk és belekeverjük a cukrot, majd hozzáadjuk a tejet és a rumaromát, végül a kakaós kekszet is beledolgozzuk. A jól összekevert masszát egy folpackkal borított négyszögletes edénybe helyezzü(... ) tovább a teljes recepthez... Webáruház ajánló Legfrissebb szakértői válasz Pásztor Klára Jogviták megoldásai - Bírósági perek kiváltása (családjog-betegjog-ingatlan és kártérítések vitái) tovább a szakértőhöz >> Igazságügyi mediátor felkérése egyszerű szabályok mentén!
A kormány szerint az állam feladata, hogy szabályozza a munka világát, járuljon hozzá a család szerepének felértékeléséhez, professzionális közigazgatást működtessen, mérsékelje a bürokráciát. Teljesítményelvű, szolgáltató, állampolgárbarát, hatékony, az ország versenyképességét támogató közigazgatási rendszer kialakításában érdekeltek - hangoztatta az államtitkár. Azt mondta, mostani törvényjavaslat a bürokráciacsökkentés sokadik, de nem utolsó állomása, a kormány célja, hogy a központi közigazgatásban csak annyian dolgozzanak, ahány emberre szükség van, de olyan anyagi megbecsülésben részesüljenek, amely méltó a munkájukhoz, ezért döntött a kormány az átlagosan 30 százalékos béremelésről. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára közölte, azzal is szeretnének példát mutatni a versenyszférának, hogy a javaslatban külön fejezet tartalmazza a családbarát intézkedéseket, amelynek keretében változtatnának a családosok munkavégzési rendjén, a pótszabadságok rendszerén, a felmondási időn, valamint többletjuttatásokat is bevezetnének.
Mint megírtuk, október végén kezdték meg a kirúgásokat a központi közigazgatásban. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még augusztusban jelentette be a minisztériumokban és háttérintézményeikben alkalmazott köztisztviselők létszámának drasztikus csökkentését. A hivatalos "végeredmény" szerint sokkal kevesebben kerülnek utcára, mint amennyiről először szó volt, fokozatosan lépett vissza a kormány, ahogy szedegették össze az egyes tárcáktól a létszámadatokat. A kormányhatározat alapján végül addig "matekoztak" a kancellárián, míg azt a végeredményt kapták, hogy a minisztériumokban 2600 munkahelyet kell megszüntetni, a háttérintézményekben pedig 4210-et.
A munkaerőpiacon ugyanis komoly verseny zajlik a jó képességű emberekért. Ugyanakkor a közszférából távozókat a Karrier Híd Programmal segítjük a nekik megfelelő, nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésben. Megjegyzem, problémának nevezhettük, hogy nem is olyan régen még tizenkét százalékos volt a munkanélküliség. Most már a munkaerőhiány jelenti kihívást, ami inkább egy "jó probléma". Az Európai Unióban csak két országban nagyobb a foglalkoztatottság, mint nálunk. Nőtt a magyar munkaerő megbecsülése, ez a bérekben is jelentkezik, ám kétségtelen, hogy ez kihívást jelent a kormánynak is. Erre is reagál majd a tervezett bérfejlesztés. – Mikor lesz az említett ügyekről kormánydöntés? – A központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők béremelését is megalapozó törvényjavaslat most kerül az Országgyűlés elé. A többi, a területi közigazgatást érintő kérdés esetében pedig jövő tavasszal várható döntés. A lényeg az, hogy az új bíróságokat is beleértve 2020-tól egy megújult, jól működő és egységes rendszer álljon fel, igazodva a 21. század kihívásaihoz.
Átlagosan 30 százalékos béremelésre számíthatnak a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők márciustól – értesült az Origo. Az érintettek a megemelt fizetésüket január 1-jei határidővel visszamenőlegesen kapják meg. A béremelés alapja, hogy a kormány jelentősen csökkentette a bürokráciát és versenyképesebbé tette a közigazgatást. Ezzel a versenyszférát is segítette, ahol csökken a munkaerőhiány. A kormány egy olyan rendszert szeretne működtetni, amelyben nem termelődik újra a bürokrácia – mondta korábban a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs azt mondta, a lezajlott létszámcsökkentés megteremtette a harmincszázalékos béremelés előfeltételeit a közigazgatásban. Elszámoltatható, felelősségteljes, semleges, professzionális, 21. századi közigazgatást működtetünk, amely nem az ország versenyképességének a gátja – fogalmazott az államtitkár. Ez a 30 százalékos tervezett béremelés januártól meg is valósul, a közigazgatásban dolgozók a márciusi fizetésükkel már visszamenőlegesen megkapják a pénzt.
Eközben a digitális forradalom elérte a közigazgatást, jócskán megváltozott a környezetünk, az ország előtt is újabb kihívások állnak. Ha csak a migrációra gondolunk, látjuk, hogy a határvédelem mekkora feladatot ró az államra. Az is szempont, hogy húsz-harmincéves távlatban Európa egyik legélhetőbb állama szeretnénk lenni. Ehhez alapvetően három területre kell koncentrálni. – Melyek ezek? – Az egyik a családtámogatások rendszere, hiszen Magyarország nem bevándorlással akarja megoldani a népesedési problémákat. Ide tartoznak az otthonteremtést segítő kedvezmények. Szintén fontos a gazdaságfejlesztés és a versenyképesség növelése, hiszen csak akkor lehetünk erősek, ha minél inkább a saját lábunkon állunk. A további növekedéshez viszont csökkenteni kell a bürokráciát. A harmadik kiemelt terület a nemzeti identitás, a kultúra, illetve az oktatás erősítése, ezzel együtt az identitásunk megőrzése. Ez ugyanis a jövőnk záloga. Mindezt azért tartom lényegesnek, mert a közigazgatást is úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, és támogatni tudja ezen célkitűzések megvalósítását.
Egy név nélkül nyilatkozó központi államigazgatási dolgozó szerint náluk a megnövelt munkaidő hétfőtől csütörtökig 7:30 és 16:30 közötti munkavégzést jelent, ami nem is 8, 5, hanem napi 9 óra. Korábban a Népszava írt arról, hogy a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságon például 9 órás lett a munkanap, a törvény munkaidő-beosztásra vonatkozó része szerint ugyanis a napi munkaidő maximum 12 óra, a heti munkaidő maximum 48 óra lehet. Az Index információi szerint a napi 9 órás munkaidő csaknem a teljes közszférában, afféle általános gyakorlat lett márciustól. Mindeközben a kormányhivatali dolgozók cafeteria-juttatásai idén már elmaradnak, miközben a tavaly januári bérnövekmény meg sem közelítette a megelőzően 9-10 éven át, a bértábla befagyasztása miatt elmaradt növekedést. Az Index egy forrása azt állítja, a kormányhivatali dolgozók konkrétan bércsökkenéssel szembesültek márciusban, miközben megnövelték a munkaidejüket és munkaterheiket. A közigazgatási dolgozókat március 15-ig tájékoztatták a jogállásuk, munkaidejük és szabadságaik változásairól.