Ez nem egy mainstream fesztivál, nem is szeretne azzá válni – állítja a Csík Zenekarból is ismert Kunos Tamás, akivel a szeptember 15-én és 16-án megrendezésre kerülő V. Magyar Népdal Napja kapcsán beszélgettünk. Kép forrása: Szeptember 15-én és 16-án ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Népdal Napja Martonvásáron. A kétnapos fesztiválon fellép többek között Palya Bea, színpadra áll a világhírű cseh-morva hegedűs-énekesnő, Iva Bittová, a szlovák népzenében utazó Michal Noga és még sokan mások. A Magyar Népdal Napja művészeti vezetője Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenész, a Csík Zenekar alapító tagja, vele beszélgettünk a fesztivál kezdeteiről, jelenjéről és arról, mennyire nyitottak a mai fiatalok a népzenére. – A Magyar Népdal Napja 2014-ben indult. Mi volt a fesztivál fő koncepciója? A Magyar Népdal Napja ötletgazdája Presser Gábor, aki a 2000-es évek közepén életre hívta a Magyar Dal Napját. Szeptember második vasárnapján minden évben a magyar dalszerzőket ünnepeltük. Gábor rendszeres közreműködője a Csík Zenekar koncertjeinek, emellett régóta jó barátságban állunk.
Szeptember 17-én ismét dalra fakadtak a Szent Mihály Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola diákjai és pedagógusai. Idén, immár ötödik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját, melynek központja és egyben kezdeményezője Martonvásár. Minden nemzetnek, így nekünk, magyaroknak is különösen fontos saját folklór kincsünk megőrzése, a magyar népdal életben tartása, melyről egy helyen így írnak: "Önfeledt, varázslatos, mélységes mély. A szavak nem túlzóak az ötödik magyar népdal napja jellemzésére. A dallamok, szövegek, s a nyomukban áradó érzések a mi folklórunk, s az újragondolt előadásuk, felhasználásuk keltette felfedezések természetes velejárói e műfajnak. " Egy olyan, régmúltat idéző, már – már feledésbe merülő világot őriz a népzene és a népdal, mely újra és újra feledhetetlen érzéseket kelt a mai kor gyermekében is. Ezt az érzést igyekeztünk mi is erősíteni ismét, amikor a reggeli lelki percek után közös énekléssel erősítettük kultúránkat, néphagyományainkat. Mindig öröm látni gyermekeinket, ahogyan önfeledten éneklik a jól ismert dallamokat, erősítve ezzel a közösséghez tartozás érzését is, hagyományaink ápolását.
Ötödik éve rendezik meg a Magyar Népdal Napját. Miért tartják fontosnak, hogy a magyar népdalnak legyen saját fesztiválja? Ez a mi kultúrkincsünk, a magyar embereké, melyet évszázadok óta örökítünk át szülőről gyermekre. Az sem idegen gondolat, hogy rendezvényt szervezzünk pusztán a népdal köré, hiszen a táncháztalálkozó már évtizedek óta kiválóan működő program. Én viszont olyan fesztivált képzeltem el, amely szabadtéri és így akár több ezer embert is be tud fogadni. Az alapötletet Presser Gábortól kaptam. Évekkel ezelőtt egy éjszakai buszúton, a Csík Zenekar koncertje után megjegyezte:? Tamáskám, te kívülről-belülről ismered a szervezés csínját-bínját!? Arra kért, hogy a Magyar Dal Napja mellett legyen egy tematikus, önálló rendezvény, ahol a népdal kapja a főszerepet. A Magyar Dal Napja is Presser Gábor ötlete nyomán született, és országos fesztiválként szeptember második hétvégéjén rendezték meg. Sajnálatos módon azóta megszűnt, holott szükség volna egy hétvégére, amikor a magyar zeneszerzők műveit ünnepelhetjük.
Vasárnap lengyel, cseh és szlovák előadók is részt vesznek a fesztiválon. Elmondta: Szlovákiából Michal Noga és zenekara autentikus Kárpát-medencei népzenét játszik, majd Iva Bittová New Yorkban élő cseh-morva énekes-hegedűművész lép fel, aki világzenei szemszögből mutatja be Közép-Európa zenéjét, Lengyelországból pedig bábosok érkeznek. A szombati megnyitót követően ötszáz gyermek énekelt közösen magyar népdalokat a színpadon Molnár Mónika karnagy vezetésével. A rendezvényre Abáról, Bicskéről, Budapestről, Etyekről, Dunaújvárosból, Martonvásárból, Sárbogárdról, Százhalombattáról, Székesfehérvárról és Ürömről is érkeztek résztvevők.