A különböző hangi eszközök (beszédtempó, dadogás, stb. ) szintén befolyásolják az üzenetet, sokszor addicionális információt adva a hallgatóságnak. Példa: a beszélő ideges, hazudik, stb. A nonverbális kommunikáció A kommunikáció fajtái közül talán a nonverbális a legérdekesebb, legegyedibb. Ide tartoznak a különböző gesztikulációk, mimikák, kulturális jelek. Kifejezhetünk izgatottságot, unalmat, idegességet, vagy boldogságot.
Utóbbira remek példa az egyes kultúrák közötti különbségek: az üdvözlés egyes országokban egyenlő az öleléssel, míg más kultúrákban teljesen elzárkóznak tőle az emberek. A kommunikáció fajtái, formái A kommunikáció formáit többféle csoportosítási szempont alapján különíthetjük el: irány szerint, résztvevők szerint, és kód szerint. Irány szerint Egy feladó - egy címzett: párbeszéd, SMS üzenetváltás Egy feladó - több címzett: közúti táblák, újságok, előadások Több feladó - több címzett: konferenciák, gyűlések, fórumok Jelen időből - a jövőbe: naplók, könyvek, időkapszulák A kommunikáció lehet egyirányú, vagy többirányú: egyirányú például egy előadás, azaz a tömegkommunikáció. Többirányú a gyűlés vagy a párbeszéd. Résztvevők szerint Interperszonális Intraperszonális Kultúrák közötti Állati A verbális kommunikáció A verbális kommunikáció alapja a nyelv, de fontos, hogy nem szigetelhető el teljes mértékben a beszéd nélküli információcserétől. Sokszor a gesztikulálásunkkal lesz csak teljes az üzenet: ha például csak annyit mondunk, hogy "arra menj", akkor az önmagában kevés információ - mutatni is kell hozzá.
Kommunikációs eszközök A modern világban a kommunikációs eszközökhöz különböző kommunikációs normák, szabályrendszerek tartoznak. Ezek nem csak az eszközöktől, de a résztvevőktől is függenek. Például, egy telefonbeszélgetésnek is megvannak a maga szabályai (pl. hogy kezdd bemutatkozással), de ha egy régi jó barátot hívsz fel, ettől eltérhetsz. A kommunikációs eszközök általában a csatornának felelnek meg. Ide tartoznak: Rádió, Okostelefon, GPS, Bluetooth, E-mail SMS, Intranet. Kommunikáció- és médiatudomány alap- és mesterszak a METU-n A Kommunikáció- és médiatudomány akkor való Neked, ha kommunikatív, nyitott, érdeklődő és tájékozott vagy, ha mersz kérdezni és vállalod a véleményed. Formáld az emberek szemléletét, informálj, szórakoztass a kreatív kommunikáció eszközeivel! A METU-n több gyakorlati hellyel (újságírás, riporter, vagy rádió fókusszal) várjuk az új hallgatókat.
Lehetetlen, hogy ez ne történjen meg: a kommunikáció folyamatosan és különféle szinteken zajlik. Ezt írja le a kommunikáció öt axiómája, amelyet Paul Wazlawick pszichológus dolgozott ki. Az első axióma kimondja, hogy lehetetlen nem kommunikálni. Kommunikációs funkciók A kommunikációs folyamaton belül öt alapvető funkciót különböztetünk meg: Információs funkció Az üzenet objektív információkat továbbít, ellenőrizhető adatokkal támogatva. A televíziós hír és a nyomtatott média ezt a funkciót használja. Meggyőző funkció Arról szól, hogy meggyőzzük az üzenet címzettjét, vagy viselkedésük egy adott célra történő módosítása. A politikai propaganda és a nyilvánosság reagál erre a kommunikációs funkcióra. Edzési funkció A szándék az, hogy olyan üzeneteket továbbítsanak, amelyek új ismereteket generálnak a vevőben, és ezeket beépítik a hitrendszerébe. Az oktatási környezet kommunikációs folyamatainak ez a funkciója van. Szórakoztató funkció A vevő élvezetére tervezett üzenetek létrehozásáról szól.
A címzett ebben az értelemben a másik fél tudata. Az interperszonális kommunikáció Az emberek közötti kapcsolatteremtés formája a kommunikáció: lényege az ismeretközlés, tárgya a hír. Meghatározza a kommunikációban résztvevők viszonyát, bizonyos viselkedésmódot sugall és mindenféle viselkedésnek üzenetértéke van. Az ember minden szituációban kommunikál. Ehhez kifejezőeszközre, kódra van szükség, melyet mindkét félnek ismernie kell. A személyközi kommunikáció során a felek nem csak szavakban kommunikálnak, hanem teljes lényükkel. Közvetlen emberi kommunikáció során a felek jelenlétében, teljes érzékszervi apparátusa révén – eszköz nélkül történik– az információ csere. A közvetett kommunikációnál nincs személyes jelenlét, technikai eszköz segítségével kerülnek kapcsolatba a felek. A kölcsönhatásban álló felek kölcsönösen értelmezik egymás viselkedését, és ebből a tudatból kiindulva reagálnak egymásra. A mindennapi viselkedések jó részét kölcsönhatások, elvárások vezérlik. A kölcsönhatást befolyásolja az önmagunkról alkotott kép (énkép) és a másikról kialakított kép (impresszió, előítélet, hírnév) is.
1 Horányi Özséb szerint: Noha a kommunikáció megnevezés általánosan elterjedt, meg-megújuló törekvések figyelhetők meg magyar szóval történő helyettesítésére. Csakhogy az eddigi javaslatok nem hoztak eredményt. Pl. mondhatnánk közlést a kommunikáció helyett, ámde magyarul lehet hőenergiát is közölni; vagy mondhatnánk közleménycserét, ámde a tömegkommunikáció eseteiben éppen nem cseréről, vagyis kölcsönös közleményátadásról van szó. Terminológiájában a kommunikációs akció használatos. 2 Schramm, Wilbur -Donald F. Roberts: The Nature of Communication between Humans. In: The process and effects of masscommunication. University of Illinois Press, 1974. 980. 3 Az emberi kommunikáció lényegére vonatkozó első írásos szövegek egyike Isokratestől (436-388) származik. ".. azt mondom, hogy az okos nem cselekszik nyelv nélkül, hiszen a nyelv minden cselekedetnek és gondolatnak féke, és azoknak, akik ezt a legjobban használják, legnagyobb a bölcsességük". 4 BakosFerenc: Az idegen szavak és kifejezések szótára.
A modul e gondolat jegyében a közvetlen emberi és az eszközök általi közvetett mediális kommunikáció rendszerével foglalkozik. 2 A kifejezés ma már a humán értelmezésen kívül jóval szélesebb körű. Egyre gyakrabban találkozunk a társadalmi és műszaki változatával. Ma már mindenféle rendszer belső információáramlását jelenti az emberi szférától távol eső makro- és mikroszférában egyaránt. A kommunikáció - az információelméleti meghatározása szerint - minden, amiben információtovábbítás történi k, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, kódban van kifejezve. Napjainkra pedig az emberi közlések, kapcsolatok, következésképp a kommunikáció vizsgálata a tudományos megismerés egyik fontos kérdésévé vált. Az emberi kapcsolatok létszükséglet-értékét már az ókorban felfedezték. 3 Egyre több tudományterület kezdte meg vizsgálatait, különböző szempontokat véve alapul. Jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával a tudomány és technika vívmányainak megjelenésével, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett.