chevron_right Rehabilitációs, rokkantsági ellátás: ezért sem mindegy, ki, mit kap hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2019. 04. 26., 12:48 Frissítve: ma, 14:35 Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül? Több tényező (rehabilitálhatóság, életkor) függvénye, hogy a megváltozott munkaképességű személy számára rehabilitációs hozzájárulást vagy rokkantsági ellátást állapítanak-e meg. A következőkben azt tekintjük át, hogy a foglalkoztató (vagy vállalkozás) szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a munkavállaló vagy vállalkozó az említett ellátások melyikében részesül? Ami a kötelezettségeket illeti, sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az említett ellátásokban részesülőket nem lehet sajátjogú nyugdíjasnak tekinteni.
Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tesz eleget a járulékfizetési kötelezettségének, vagyis nincs pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, akkor a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megszüntetésére keresőtevékenység alapján nem kerülhet sor. Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. § (3) bekezdésben foglaltak alapján tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, és a tárgyévre vállalt járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül a minimálbér 150 százalékát meghaladja, akkor a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek. 4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez. 5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.
Az alábbi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályok ismeretét! Rehabilitációs ellátás Ki jogosult rá? Rehabilitációs ellátásra jogosult az a kérelem benyújtásakor a 15. életévét betöltött személy, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, ÉS rehabilitálható, ÉS az alábbi feltételeknek is megfelel: a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át az 1997. évi LXXX. törvény (tbj. ). 5. §-a szerinti biztosított volt; b) keresőtevékenységet nem végez és c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Az Mmtv. mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában értesítési kötelezettséget állapít meg, melyet a rehabilitációs hatóság felé kell teljesíteni. (Rehabilitációs hatóságként járnak el a megyei kormányhivatalok, Budapest és Pest megye tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatal III. Kerületi Hivatala. ) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 10 napon belül köteles nyilatkozatban értesíteni a rehabilitációs hatóságot, ha – keresőtevékenységet folytat, vagy – keresőtevékenysége megszűnt, vagy – keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150 százalékát. A rokkantsági ellátásban részesülő személy 10 napon belül köteles nyilatkozatban értesíteni a rehabilitációs hatóságot, ha – keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150 százalékát.
Mennyi az összege? Az alapösszeg: 2020. január 1-jétől az alapösszeg: 104405 Ft Hol lehet igényelni? Személyesen a lakcím szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalánál, melynek illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki (a továbbiakban járási hivatalok). Az igényléshez szükséges kérelem nyomtatványa: A nyomtatvány innen tölthető le: Az igénylésre alkalmas helyeken személyesen is kérhető a nyomtatvány. Fontos jogszabályok: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv., a 327/2011. (XII. 29. ) Korm. rendelet, a 300/2019. 11. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről, a 85/2007. (IV. 25. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről.