Ha az említett látnivalók felkeltették a figyelmét, akkor itt az ideje, hogy a valóságban is megtekintse ezeket a páratlan értékeket! További információkat a választható részvételi díjakról és feltételekről a weboldalon talál! Weboldal: E-mail: info kukac balatongeo pont hu Telefonszám: +36 30 419 5866
A Kornyi-tó fontos szerepet töltött be nemcsak a térség leggazdagabb vízi madárvilágának megőrzésében, hanem a Balaton-felvidék egyetlen nagyobb kiterjedésű tavaként az őszi és tavaszi madárvonulások időszakában is. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tûnik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedõ Eötvös-kilátó nyújt ragyogó lehetõséget, hogy visszatekintsünk eddigi utunkra, sõt beláthatjuk a még elõttünk állót is, leereszkedhetünk a Burnót-patak völgyében megbújó Árpád-kori településre, Balatonhenyére. A falu északi határában a Burnót patak völgyébõl egy érdekes, karszt-fennsíkra jutunk, majd Monoszlót érintve felmehetünk a 337 méter magas Hegyestû re is. A hegy északi felét az egykori kõbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelõtt mûködött bazaltvulkán belsejét. A Káli-medence bemutatása. A megdermedt láva sokszögletû, függõleges oszlopok ezreibe vált el, a látvány európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A bányából leereszkedve érjük el a hajdani Káli-falvak emlékét õrzõ Sóstókáli templomromot.
Augusztus 20. – miről nevezetes? | Startlap Wiki Kis híján macskakő lett a Káli-medence "legnagyobb" látnivalójából - Turista-Szalámi Kutatók Éjszakája 2018 - Kővé vált őslények, avagy miről mesélnek a fosszíliák? | PTE TTK Szentbékkálla a Káli-medence északnyugati peremén - a Kőhegy, Kishegy és Öreghegy lábánál fekvő, 256 lakosú kisközség, mely már a római korban is lakott település volt. A többi Kál faluval együtt a honfoglaló Kál horka szállásbirtoka volt, majd királyi birtok 1341-ig, majd később a veszprémi Püspökségé. Parochiális egyháza már 1334-ben fennállt. A püspöknek kőpalotája volt itt 1559-ben. Első írott említése 1273-ból való. A középkorban Szentbenedekkál, vagy Szentbenedekfalva néven fordult elő. A hagyományok szerint a bencés rend birtoka volt, s neve is ezt mutatná: Szent Benedek kállója (malma). A helységben a Benedek szót később "bék"-kel rövidítették, így lett Szentbékkálla. Népes helységként szerepel a középkorban. A rovásadó összeírók 1534-ben 26 adófizetot jegyeztek fel.