» «Bántotta ennek a háznak a gazdája valaha azt a tüzért, a ki most azt a bombát ide röpítette, hogy egyszerre mind a három emeletet áttörte vele, a pinczében szétpukkant, s végig meggyujtotta az egész házat? » «Ha valakinek a balkeze megvágja a jobb kezét, s akkor megtorlásul a jobb keze vissza vágja a balkezét, annak a valakinek nem kétszeres oka van-e jajgatni? » «Ha nekem, a kinek semmim sincs ebben a városban, olyan nagy a fájdalmam e pusztulás miatt, milyen nagy lehet az öröme e látványon annak, a ki azt okozza? » [5] Mihály mester gondolatai Pest 1849-es rombolásáról Minden embernek megvan a maga saját vitézsége. [6] Jegyzetek Szerkesztés ↑ "Kivel szövetkezzünk? " A Hon, 1867. szepember 4. 202. szám, 1. oldal. In: D. Zöldhelyi Zsuzsa – Bergné Török Éva – Dukkon Ágnes – Légrády Viktor Orosz írók magyar szemmel (Az orosz irodalom magyar fogadtatásának válogatott dokumentumai a kezdetektől 1919-ig) I. kötet, 116. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. ↑ Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Jókai mór wikipédia. 1. Révai Testvérek, Budapest, 1895.
(1907) 98-99. kötet: Költemények I-II. (1907) 100. Jókai mór wiki.dolibarr. kötet: A Jókai-Jubileum és a nemzeti díszkiadás története (Az előfizetők névsorával és a száz kötet részletes tartalomjegyzékével, valamint Jókai összes írásainak bibliographiájával) (1907) Jókai Mór összes művei – Nemzeti kiadás – (könyvsorozat) A köteteket díszes borítóval látták el Szerző Jókai Mór Első kiadásának időpontja 1894 – 1907 Nyelv magyar Témakör szépirodalom Részei 100 kötet Kiadás Magyar kiadás Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Források Szerkesztés További információk Szerkesztés A Jókai-jubileum és a nemzeti diszkiadás története. Az előfizetők névsorával és a száz kötet részletes tartalomjegyzékével, valamint Jókai összes irásainak bibliographiájával, Révai Testvérek, Budapest, 1898
(Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás 29. ) 2. p. ↑ Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. ) 162. p. Erik Pontoppidan dán természetkutató volt, de Norvégia természetrajzával is foglalkozott. ↑ Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. 2. Nemzeti kiadás 30. Fájl:Jókai Mór Emlékház, írószoba.jpg – Wikipédia. ) 124. ) 151-152. ) 187. p. Forrás Szerkesztés Vezércsillagok (Franklin-társulat nyomdája, Budapest, 1901) Külső hivatkozások Szerkesztés Idézetek Jókai műveiből
Időjártával aztán belepi a fű a hátát; a hajósok meglátják: ni milyen szép zöld sziget! kikötnek rajta, birtokukba veszik, házat építenek rá; a krák mind ezt tűri szépen. Azután elkezdik a hátát fölszántani, bevetik árpával; a krák engedi a hátát szántatni, boronáltatni; legfeljebb akkor, mikor tüzet raknak rája, gondolhat annyit magában, hogy milyen nagy baj az, mikor egy ilyen nagy állat nem tudja a hátát megvakarni. A hajósok mindig jobban találják magukat rajta, már kutat is ásnak a hátán s ugyan örülnek rajta, mikor víz helyett zsirt meregetnek fel a kútból. A krák engedi szivattyúztatni a zsirját, hiszen van neki elég. A hajósok a gazdag szigetre raktárakat építenek, vámot, rendőrséget importálnak rá, talán még részvénytársulatokat is alapítanak föléje. Egyszer aztán, mikor már az eleven húsáig lefúrtak, a krák azt gondolja, hogy de már ennek fele sem tréfa, s visszaszáll a tenger fenekére. Mór Jókai. Vele együtt madár, ember, hajó, raktár és részvénytársulat. [3] A "krák" nevű csodaállatról Pest olyan derült arczú város különben.
(1906, 1897) 64. kötet: Görög tűz (1906) 65. kötet: Egy hirhedett kalandor (1906) 66. kötet: Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv (1906) 67-68. kötet: Szeretve mind a vérpadig I-II (1912, 1897) 69. kötet: Még egy csokrot (1906) 70. kötet: Egy játékos, a ki nyer (1906) 71-72. kötet: A lőcsei fehér asszony I-II. (1909) 73. kötet: A három márványfej (1909) 74-75. kötet: A kis királyok I-II. (1904) 76. kötet: A tengerszemű hölgy (1909) 77-78. kötet: A lélekidomár I-II. (1909) 79. kötet: A gazdag szegények (1897) 80. kötet: Rákóczy Fia (1909) 81-82. kötet: Fráter György I-II. (1898) 83. kötet: Páter Péter / Asszonyt kisér - Istent kisért (1907) 84. Jókai mór wiki.ubuntu.com. kötet: A czigánybáró / Minden poklokon keresztül (1907) 85. kötet: Nincsen ördög / A Magláy család / A ki holta után áll boszut (1907) 86. kötet: A fekete vér / Lenczi Fráter (1907) 87. kötet: A két trenk / Trenk Frigyes (1907) 88. kötet: Sárga Rózsa / A kráó (1907) 89. kötet: Magnéta / Tégy jót (1907) 90. kötet: De kár megvénülni! (1907) 91. kötet: Napraforgók (1907) 92. kötet: Őszi fény (1907) 93. kötet: Mesék és regék (1907) 94. kötet: A Barátfalvi Lévita / Ujabb elbeszélések (1907) 95. kötet: Levente / Utazás egy sirdomb körül (1907) 96-97. kötet: Életemből I-II.
A kőszívű ember fiai Szerkesztés Ezen cím alatt: "administrator" a német Conversations-Lexiconban fog találni, a ki keresi, valami csendes, békés egyházi személyt, a ki imádkozik, búcsúztat és úrvacsorákat osztogat; a magyar Conversations-Lexicon pedig egy mesebeli rém fogalmát jegyezte fel benne; ki egy időben erdőt nyőni, sziklákat morzsolni küldetett alá a bűnös földre, s nagy úr volt, a hol sok szolgára talált. [2] Az akkori adminisztrátor kifejezésről A régi kor természettudósai beszélnek egy csodaállatról, a melynek neve "krák". Jókai Mór – Wikidézet. Pontoppidan norvég tudós le is írta e szörnyeteget. A krák egy töméntelen nagy tengeri állat, mely lenn a tenger-feneken lakik, s melynek néha-néha eszébe jut a vizek szinére felemelkedni. Mikor aztán rengeteg nagy háta felmerül a hullámok közül, befedve tengeriszappal, tele nőve tengeri fügével, tengeri tulipánnal, korallerdővel, akkor a penguinok, kormoránok azt gondolják, hogy ez valami új sziget, odatelepednek, ott fészkelnek, rondítanak a hátán; a krák engedi azt békével.