A Nemzeti Galériában Weininger Andor hagyatékát mutatja be a Bauhaus 100 című kiállítás, majd a Fortepan fotóarchívum képeiből lesz látható válogatás. Nyár közepén nyílik a párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett, nagyszabású szürrealista kiállítás, amely a művészeti mozgalom olyan mestereinek alkotásait vonultatja fel, mint Salvador Dalí, René Magritte, Joan Miró, Pablo Picasso vagy Man Ray. Nemzeti galéria dalil. Fotó: Shutterstock A maga korában a világ egyik legkeresettebb portréfestőjeként működött a Ferenc Józsefet, XIII. Leó pápát és négy amerikai elnököt is megörökítő László Fülöp, akire kamaratárlattal emlékezik az Magyar Nemzeti Galéria. Októberben csaknem 200 fotográfiát felvonultató Brassai-kiállítással jelentkezik a Nemzeti Galéria, majd az év végén a 20. század egyik legjelentősebb magyar képzőművésze, a holokauszt áldozatául esett Farkas István előtt tiszteleg kiállítás. A Szépművészeti Múzeum által működtetett Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Hajas Tibor és a tibeti buddhista misztériumok kapcsolatát vizsgáló tárlattal indítja az évet, majd májustól nagy jubileumi kiállítással ünnepli alapításának centenáriumát.
Az ötletet eredetileg az adta, hogy a Galéria 19–20. századi szoborgyűjteményében őrzött közel ötezer szobor közül csak alig száz látható az állandó és az időszakos tárlatokon. Az Élő gyűjtemény elnevezésű projekt célja az volt, hogy élőbbé és láthatóbbá tegye a múzeumi anyagot a kortárs szobrászok bevonásával. Nemzeti galéria dalai lama. Acer extensa 5620z akkumulátor 1 Dr polgár lászló Kerékpár kölcsönzés velencei tó Áfa visszaigénylés építkezésnél 2014 edition
14 René Magritte A vörös modell című festménye Galéria: A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig - Válság és újjászületés 1929-ben című kiállítás (Fotó: Máthé Zoltán / MTI) És a kiállításnak a laikus látogató szempontjából ugyanaz a gyengesége, ami szakmailag erősségnek is nevezhető: hogy nem elsősorban a szürrealizmus nagy neveinek nagy festményeit akarja bemutatni, hanem konkrétan a szürrealista mozgalomra, a mozgalom létének alakulására, belső töréseire, dokumentumaira, sőt még specifikusabban a mozgalom számára vízválasztó 1929-es év eseményeire fókuszál. Ami bizonyos tekintetben indokolt és helyénvaló kurátori döntés. Másfelől meg a kiállításra jegyet vásárlók egészen biztosan szívesebben kapnának egy bővebb és alaposabb betekintést a szürrealistának nevezhető – nem is feltétlenül a mozgalomhoz kötődő – festészetbe, és az abból táplálkozó, azzal rokonítható művekbe, mint amennyire egy laikusnak örömet okoz egy ennyire behatárolt művészettörténeti esemény alapos körbejárása. Nemzeti Galéria Dali. Ezzel együtt sem lehet azt mondani, hogy a hivatalosan "A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben" című tárlat ne adna komoly, ha nem is teljes élményt, vagy hogy "A Híres Festő, Akinek Elhoztuk Egy Darab Festményét, És Ismeretlen Barátainak Száztíz Munkája"-jellegű, megúszós kiállításról lenne szó, ahogy ugyanakkor azt se, hogy a csak pár festménnyel jelen lévő Dalí, Magritte, vagy ami azt illeti, bármelyik itt bemutatott festő művészetéről átfogó képet kapna a látogató.