2014. december 8. /MTI/ eredeti cikk Bánffy Miklós művét állítja színpadra Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban: az Isten ostora című előadást pénteken mutatja be a teátrum. A Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján született darab egy végzetes szerelemi történetet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozását jeleníti meg. Az előadás a legendás hun király, Attila történetét dolgozza fel. Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta: már régóta szeretett volna Attilával foglalkozni, a debreceni színházban műsorra is tűzte a Bánffy-darabot utolsó évadában, de ott - a váltás miatt - már nem tudta színpadra állítani és örül, hogy végül is a Nemzeti Színházban születik meg az előadás. A rendező arról beszélt, hogy Attila olyan személyiség, akit a körülötte lévő legendák, tévhitek, a meglévő történelmi adatok, hogy keletről megy nyugatra, a halálának különleges, romantikus volta igazi színpadi hőssé, mozihőssé emel. "Ezer dolgot ezerféleképpen lehetne róla mesélni" - tette hozzá.
2014-12-05 Egyéb kategória Következő bemutatója, a Bánffy Miklós drámájából születő Isten ostora című előadáshoz kapcsolódva a Nemzeti Színház szombaton azonos címmel szakmai konferenciát rendez, amelyet a legendás hun király, Attila emlékezetének szentelnek. A teátrum Vidnyánszky Attila rendezésében december 19-én mutatja be Isten ostora című előadását, amely Bánffy Miklós A nagyúr című drámája alapján készül. Ehhez a bemutatóhoz kapcsolódik az egész napos szakmai konferencia, amelyet a Kaszás Attila Teremben rendeznek meg. Szász Zsolt bábművész, az esemény szervezője, a színház művészeti folyóirata, a Szcenárium felelős szerkesztője az MTI-nek elmondta: a Nemzeti Színház az idei évadban rendszeresen szervez konferenciákat, amelyek részben az éppen bemutatandó darabokhoz, illetve egy-egy nagyobb témához kapcsolódnak. Elmondta: szeptemberben a Gombrowicz-bemutatóhoz kapcsolódva a groteszkről tartottak konferenciát, ebben a sorban a második az Isten ostora című tanácskozás, amelyet az azonos című bemutatóhoz kapcsoltak tartalmilag.
A délutáni, Az animizmus drámai reprezentációja a keleti kultúrákban címmel meghirdetett szekcióban elsőként Birtalan Ágnes mongolista, az ELTE BTK Belső-Ázsiai Tanszék vezetője A mongol sámánrituálé mint előadás címmel osztja meg gondolatait a közönséggel. Ezt követően Somfai Kara Dávid nyelvész, hősénekes (MTA Néprajzi Kutatóintézet) Teátrális elemek a közép-ázsiai muszlim "sámánok" szertartásaiban című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Teleki Krisztina mongolista, tibetológus, az ELTE BTK tudományos munkatársa Az urgai Cam: a mongol kolostorfőváros maszkos tánca címmel szólal fel, Szász Zsolt pedig A medveünneptől a Nó-színházig – Továbbélő ősszínházi elemek Keleten és Nyugaton címmel tart előadás. A Színpadi művek Attiláról című szekcióban Tömöry Márta bábos, színháztörténész tart előadást a századfordulón megszaporodó Attila-drámákról, köztük Bánffy Miklós 1912-ben írt, A nagyúr című művéről. Utolsó felszólalóként Lezsák Sándor költő, író, az Országgyűlés alelnöke, aki Szörényi Levente Atilla – Isten kardja című rockoperájához a verseket írta, számol be erről a munkáról.
Mint megjegyezte, a helyzetről sok mindent elmond, hogy Nagy Károlyról egy magyar történelemkönyvben többet olvas egy gyerek, mint Attiláról. A rendező kiemelte: Attila fantasztikus figura, a darab pedig gyönyörű szerelmi történet, maga a mű nagyon izgalmas. "Bánffy Miklós méltatlanul elfeledett, helye van. Állandóan repertoáron lévő írónak kellene lennie, ahogy például Tamási Áronnak" – hangsúlyozta. Vidnyánszky Attila arról beszélt, hogy Bánffynak egy sor olyan műve van, amely folyamatosan színpadon lehetne, erőteljes szövegek. Mint mondta, olyan figura, akin keresztül a máról tud beszélni. "Mai helyzetünkről, a bennünket szétfeszítő érzésekről, kelet-nyugat bennünk hordozott konfliktusáról, egy sor nagyon fontos dologról, azon túl, hogy ez egy gyönyörű romantikus történet" – fogalmazott. Elmondta: az előadásban szereplő, Attiláról mesélt iszonyatos történeteket történelmi könyvekből, kódexekből, a róla élő legendákból válogatva illesztette a darabba. Fotó: Szigetváry Zsolt Az előadást a nagyszínpadon mutatják be a függöny mögötti térben: a nézőtér is a színpadon kapott helyet.